A nyugdíjasok életművészek

Nincs abban semmi túlzás, ha a világ boldogabb részében élők megállapítják, hogy az idős embereink igazi életművészek. Persze, ezt nem úgy értik, hogy valami csodálatos dolgokat képesek művelni. Ellenkezőleg: az a csoda, hogy abból a kevés jövedelemből, amelyet ellátmányként kapnak, egyáltalán fenn tudják tartani magukat. Némileg kikerekítve ugyanis a statisztikai adatokat: a dolgozók, a nyugdíjasok és a munkanélküliek aránya megközelítőleg 1:1:1, azaz 1 750 000 munkaviszonyban levő, 1 707 000 nyugdíjas és egymillió munkanélküli ember él az országukban.
Rovatunkban természetesen a nyugdíjasok helyzetét boncolgatjuk. Az első tény, amelyre fel kell figyelnünk, hogy nyugállományú embereink 70 százalékának havi ellátmánya kisebb 20 000 dinárnál. A legutóbb közzétett statisztikai adatok szerint a munkaviszonyban levő emberek havi átlagkeresete az idén 43 400, a nyugdíjasoké pedig 23 550 dinár. Ha tudjuk azt, hogy az imént egymillióra becsült munkanélküli a munkaképes lakosság 23 százaléka, akkor úgy is pontosíthatunk, hogy a listákon szereplő 792 300 név nem képviseli a teljes létszámot. Sokan vannak ugyanis, akik némi szürkemunka vállalásával „feltalálják magukat”, s nem tartanak igényt az állami lajstromon való szereplésre: vagyis több a munkanélküli, mint amennyit a hivatalos adatok mutatnak.
Akkor hát miből élhet hazánk idős embere? Pironkodva vallják be a bennfentesek, hogy bizony nagyobb lenne a baj, ha a vendégmunkásaink nem küldenének haza a szülőknek, nagyszülőknek bizonyos összegeket, amellyel például azok, akik 16 000-17 000 dináros nyugdíjat vagy segélyt kapnak, pótolják a megélhetéshez szükséges összeget. Sokak szerint ezen az úton és ilyen céllal évente 3-5 millió dollár érkezik az országba. Ez arra is jó, hogy Nemzeti Bankunk nagyobb valutatartalékkal dicsekedhessen, mint amennyit a gazdaság és az „okos” politika lehetővé tesz.
Még egy érdekes adat: jelenleg a legszükségesebbeket tartalmazó fogyasztói kosár másfél havi átlagkeresetet igényel — ami még inkább hangsúlyozza idős polgáraink „életművészet”-ének mibenlétét. Ez a szépen hangzó, de nem dicséretnek szánt megállapítás különösen az idősebb nyugdíjasokat érinti bántóan, mivel úgy vélik, hogy amikor ők még dolgoztak, a munkaadó nemcsak hogy viszonylag jó keresetet biztosított nekik, hanem tisztességgel befizette nyugdíj-, egészségügyi és egyéb járulékukat is. Ma viszont aprópénzt fizetnek nekik nyugdíjjárulék gyanánt.
Szoktam ilyen esetekben összehasonlításokat közölni. Eszerint Macedóniában (!) másfél dolgozó „tart el” egy nyugdíjast, a további arány a következő: Szlovéniában 1,8:1, Montenegróban 1,4:1, a boszniai Szerb Köztársaságban 1,3:1, Boszniában és Lengyelországban 2:1, Horvátországban 1:1,1 stb.
Nem vigasz számunkra, hogy máshol is rossz a nyugdíjasok sorsa.

Röviden

HOVÁ LETT A NŐI TAGOZAT? Nemrég, alig egy évvel ezelőtt, a hölgyek munkássága büszkeséggel töltötte el az egyesületet, mivel vagy önállóan rendeztek előadásokat, szórakoztató esteket, vagy az egyesület különféle rendezvényeinek megszervezéséből vették ki részüket. A tagok úgy vélik, hogy mindent meg kell tenni a női tagozat felújításáért, akár úgy is, hogy a szervezet vagy egy-két támogató segíti anyagilag tevékenységüket.
A SPORTÉLET IS TARTALMASABB VOLT egykor, mint ma. A szakosztályok tagjai versenyekre jártak, és érmekkel, oklevelekkel tértek haza. Aztán egyik napról a másikra megállt a sportélet. A múlt év második felében és az idén viszont fellendülés tapasztalható. Ismét van sakk-, pikádó-, teke-, horgász- és preferánszklub, amelyeknek a tagjai különféle versenyeken vettek részt, és jó helyezéseket értek el. Szabadka, Topolya, Zenta, Magyarkanizsa, Törökkanizsa, Ada és Csóka nyugdíjasai legközelebbi olimpiájukat Palicson tartják szeptember folyamán.
KÖNYVET A NYUGDÍJASOKNAK! címmel Újvidék Városi Könyvtára alosztályt alapított idős tagjai részére. Ez nemcsak egy egyszerű szervezeti lépés, például azzal, hogy a nyugdíjasok külön olvasótermet kaptak, hanem igen jó szervező- és önkéntes munka eredményeként házhoz szállítják a nyugdíjas-egyesület tagjainak a telefonon vagy más úton rendelt könyveket.