Kasza József a sajtótájékoztatón

HIVATALOS VÉGEREDMÉNY. Az Országos Választási Bizottság a szavazókörökből beérkezett jegyzőkönyvek szúrópróbaszerű ellenőrzését követően a bizottsághoz beérkezett panaszok, illetve kifogások elbírálása után szombaton kihirdette a december 5-i magyarországi népszavazás hivatalos eredményét. A hivatalos végeredmény szerint eredménytelen volt a december 5-i mindkét népszavazás, mivelhogy egyik kérdésre sem adott azonos választ a választópolgárok 25 százaléka. A leadott szavazatok 100 százalékos feldolgozása alapján a kórház-privatizációt érintő kérdésre 1 922 765-en szavaztak igennel, és 1 034 578-an nemmel. Érvénytelenül voksolt 53 629 választópolgár. A kettős állampolgárság kérdésében 1 521 143 igen és 1 428 736 nem szavazat volt. Érvénytelenül voksolt 61 093 választópolgár. Az OVB közlése szerint a szavazáson 3 017 738 választójogosult jelent meg, és 3 010 972 érvényes szavazólapot adtak le.
A kiadott határozat szerint az OVB megállapítja, hogy a népszavazás eredménytelen, mert az összes választópolgár több mint egynegyede nem adott a megfogalmazott kérdésre azonos választ. A határozat ellen legkésőbb az annak meghozatalát követő napon a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani. Gaudi Nagy Tamás, a Magyarok Világszövetségének az OVB-be delegált tagja nem szavazott a népszavazás hivatalos eredményéről, arra hivatkozva, hogy jegyzőkönyv-ellenőrzési feladatát nem tudta teljes körűen ellátni. Kifogásolta azt is, hogy kimondják a népszavazás hivatalos eredményét, mielőtt a jogorvoslatok eredményre nem vezetnek. Az OVB többi tagja viszont egyetértett a jegyzőkönyvek ellenőrzésének módjával, melynek során 98 véletlenszerűen kiválasztott jegyzőkönyvet vizsgáltak meg a tagok.
ÓVÁS. A Magyarok Világszövetsége másnap kifogást nyújtott be az Országos Választási Bizottság népszavazási eredményt megállapító határozata ellen a Legfelsőbb Bíróságnál. Az MVSZ a szavazatok újraszámolását kéri azokban a szavazókörökben, amelyekben felmerül annak gyanúja, hogy a kettős állampolgárság kérdésében leadott szavazatok összeszámolásánál az igen és a nem voksokat felcserélték - mondta az MVSZ elnöke vasárnap, a szervezet budapesti nagygyűlésén. Partubány Miklós a szavazatok újraszámlálását kérte ott, ahol gyanú merül fel az igen és a nem szavazatok felcserélésére. Hozzátette: tudomásuk szerint 1139 szavazókörben tévesen számolták össze a szavazatokat az igen voksok rovására.
NEM ADJUK FEL! A Vajdasági Magyar Szövetséget nem lepte meg a december ötödikei magyarországi ügydöntő népszavazás eredménye - fejtette ki Kasza József pártelnök múlt szerdán megtartott sajtótájékoztatóján. Értékelése szerint a Magyarok Világszövetsége elhamarkodott és megfontolatlan lépést tett, ezt a kérdést ugyanis a magyarországi és a határon túli politikai tényezőknek konszenzus alapján kellett volna rendezniük.
A VMSZ vezető szervei egyébként egy nappal korábban, december hetedikén elemezték a magyar állampolgárság kiterjesztésével kapcsolatos népszavazás eredményeit. Közleményében az Elnökség és a Tanács tisztelettel megköszönte a Magyar Köztársaság igennel szavazó állampolgárainak a szolidaritást és segítő szándékot.
- A népszavazat eredménytelenül zárult, de meglátásunk szerint nincsen okunk a kishitűségre, az apátiába süllyedésre. Felszólítjuk a délvidéki magyar közösség minden tagját, hogy tartózkodjon az érzelmi megnyilvánulások radikális és szélsőséges formában történő kinyilvánításától. Viseljük emelt fővel a következményeket, s vállaljunk szolidaritást a velünk együtt érzőkkel. A jelenlegi helyzetben józan higgadtságra és megfontolt cselekedetre van szükség. Annál is inkább, mert az eredménytelen, de mindent összevetve mégis biztató népszavazás erre kötelez minket. Hisszük és tudjuk, hogy megtévesztett nemzettestvéreink többségének cselekedete nem az irányunkba érzett elutasítás, hanem a riogatás és az információhiány vezette. Higgyünk és hirdessük hát a nemzeti együvé tartozás szükségességét, higgyünk a szeretet erejében, s tegyünk annak érdekében - áll többek között a VMSZ szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményében, melynek szövegéből kiderül, hogy a párt továbbra is kiáll a magyar állampolgárság egyéni kérelemre történő könnyített megszerzése mellett. A Tanács meglátása szerint csakis ezen intézmény, az autonómiakoncepciókkal, a Szülőföld-programmal és az Európai Unióba történő integrációval közösen képes biztosítani a délvidéki magyarságnak, mint az egységes elidegeníthetetlen és szétválaszthatatlan magyar nemzettestnek a szülőföldön való megmaradást, boldogulást és felemelkedést.
NINCS MEGÁLLÁS! A Vajdasági Magyar Demokrata Párt közleményében sajnálatát fejezi ki, hogy a magyarországi ügydöntő népszavazáson nem sikerült döntésre vinni a kettős állampolgárság ügyét. Ugyanakkor úgy véli, hogy jóllehet maga a népszavazás nem hozott eredményt, a kettős állampolgárságot igenlő szavazók kicsi, de fontos győzelmet arattak.
- Nincs megállás, a politikai küzdelmet tovább kell folytatni, s biztató, hogy ezt így gondolják a határon túli politikai szervezetek is. A magyar politikai elitnek most el kell döntenie, hogy mit szándékozik tenni a határon túli magyarok közösségeivel. A népszavazással kapcsolatos vitákban két lehetséges megoldás körvonalazódott. Az egyik a határmódosítás nélküli nemzeti integráció visszafordíthatatlan folyamatának a továbbvitele. Ebben a folyamatban a kettős állampolgárság, a vajdasági magyarok esetében a magyar (perszonális) autonómia, valamint a részarányos képviselet a helyi többségi parlamentekben alapvetően fontos elemek. A másik megoldás, hogy a magyarországi gazdasági és üzleti körök mazsolázzanak. Úgy, hogy kiválogatják, kire és milyen mennyiségben van szükség a határon túli magyarok közül, s azoknak a bevándorlását megkönnyítik. A többi határon túli magyar várhatja a magyarországi segélyeket. Az első megoldás a nemzet felemelkedéséhez, a második lassú sorvadásához vezet. A VMDP az első megoldás mellett száll síkra, mert az a célja, hogy minél több magyar minél tovább maradjon magyarnak - áll többek között a VMDP szerkesztőségünk címére eljuttatott közleményében.
MINI-MÁÉRT. A Vajdasági Magyar Szövetség szervezésében 2005. január 6-án és 7-én Szabadkán találkoznak a Magyar Köztársaság határain kívül élő magyarság legitim képviselői. A találkozóra a Kárpát-medencében élő magyar nemzeti közösségek képviselői mellett a nyugati régió és az amerikai magyarság legitim képviselőit is meghívták.
VAJDASÁGI JELKÉPEK. A Szerbiai Alkotmánybíróság csütörtökön elindította az eljárást annak megítélésére, hogy alkotmányos-e a vajdasági parlamentnek a tartomány zászlajára és történelmi jelképeinek használatára vonatkozó döntése. Vajdaság parlamentjének 30 napon belül kell megküldenie válaszát, miután a Szerbiai Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmány, a tartomány és annak statútuma nem teszi lehetővé, hogy a tartomány maga rendezze a jelképeinek kérdését. A Szerbiai Alkotmánybíróság azonban elismerte, hogy bizonyos törvénybeli ellentmondás áll fenn, mivel az említett legrangosabb jogszabályok határozottan nem tiltják, hogy a tartománynak saját jelképei legyenek. Az a kérdés, hogy a Tartományi Képviselőház a jelképek meghatározásával túllépte-e az alkotmánnyal, a törvénnyel és a statútummal meghatározott illetékességét. Meg van-e engedve, hogy az e kérdést szabályozó törvények hiányában bizonyos jogot a területi autonómia szervei teremtsék meg - a Szerbiai Alkotmánybíróság szerint ezt kell megállapítani.
KORMÁNYDÖNTÉS. A szerbiai kormány úgy döntött, hogy a hágai törvényszéknél kezességet vállal azért, hogy Vojislav Šešelj, a Szerb Radikális Párt vezetője, valamint Dragomir Miloševiæ tábornok a tárgyalás kezdetéig szabadlábon legyen. Zoran Lonèar államigazgatási és helyi önkormányzati miniszter a kormányülés után tartott sajtótájékoztatón azt nyilatkozta, hogy a kormány a kezességet a hágai törvényszékkel való együttműködésről szóló törvény alapján vállalta, amely törvény ezt a jogot mindazoknak szavatolja, akik feladják magukat a törvényszéknek. Mint mondta, a kezességet már akkor meg kellett volna adni Vojislav Šešeljnek, amikor önként feladta magát a hágai törvényszéknek.