Vesztergám Miklós tárogatóját megfújta...

Három napon keresztül tanácskoztak a minap a Szeged közelében lévő Ópusztaszeren a honi és a határon túli magyar kulturális intézmények képviselői, jeles tudományos kutatók, tanárok, szociológusok, politológusok, művelődésszervezők, a médiában dolgozók és a civil szervezetek küldöttei. A magyar nemzeti történelem egyik kiemelt helyszínén, ahol annak idején őseink ,,szerét ejtették” dolgaik rendezésének, számtalan hasznos információ hangzott el kultúra, az oktatás, a tájékoztatás mai helyzetéről és - a derűre okot adó vagy a kevésbé fényes - kilátásairól.
Kisebbségi sorsban
Az Erdei Vendégházban rendezett tanácskozást a szervezők nevében dr. Horváth István Károlyné, az Ötágú Síp Kulturális Egyesület elnöke nyitotta meg, majd Szanka József, a Meritim Kulturális Egyesület elnöke tartott rövid ismertetőt a környék történelmi tudnivalóiról. Németh János, a Dél-Alföldi Versmondó Egyesület elnöke Illyés Gyula-verset szavalt, ezt követően pedig Kisimre Ferenc publicista a média és a kultúra kapcsolatáról tartott előadást. Mirnics Károly professzor, vajdasági demográfus előadásában a Kárpát-medence népességének változásáról beszélt, különös tekintettel a magyarság létszámának csökkenésére, ezen belül pedig a határon túl, kisebbségben élő nemzetrész problémáiról. Mirnics professzor kitért a délvidéki magyarok helyzetére is, részletesen elemezte azokat az okokat, amelyek miatt az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent az ottani magyar kisebbség száma.
Göncz László történész, a Szlovéniában élő mintegy 7000 fős magyarság kulturális életéről tartott érdekfeszítő előadást. A Lendván székelő Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet vezetője elmondta, hogy mintegy 60 műkedvelő egyesület működik a Muravidéken. A szlovén állami támogatás megfelelő és kielégítő, hiszen az ott élő magyaroknak van 24 órás rádióadásuk, hetilapjuk, magyar nyelvű tévéműsoruk (heti négy alkalommal 30 perc), az általa vezetett intézet is jelentős tevékenységet fejt ki a magyarság kultúrájának megőrzésében és az anyaországgal, valamint a Kárpát-medencében élő magyar egyesületekkel való kapcsolattartás terén is.
Ezután Németh János olvasta fel Krekity Olgának, a Vajdasági Magyar Versmondók Egyesülete vezetőjének az összejövetelhez intézett levelét, amelyben részletesen beszámol az egyesület létrehozásának körülményeiről, valamint az azt követő szerteágazó munkáról és a nehéz feltételek közepette elért figyelemre méltó sikerekről is. A napot Vesztergám Miklós kalocsai tárogatóművész szívet gyönyörködtető játéka és Göncz László irodalmi munkásságából való szemelvények felolvasása tette felejthetetlenné, valamint Mauer Oszkár királyhalmi borász szakmai előadása, nemkülönben finom borainak kóstolása...
Az összejövetel másnapján megjelent dr. Becsey Zsolt, EU-parlamenti képviselő, aki brüsszeli munkájáról adott áttekintést, és rámutatott néhány olyan kérdésre, amelyet személy szerint állandóan napirenden tart a brüsszeli parlamentben. Ezek közé tartozik a vajdasági magyarok helyzete, különös tekintettel az utóbbi hetek szerbiai politikai történéseire, valamint a kárpátaljai magyarok jelenlegi körülményei is. Ismeretes, hogy a Kárpát-medencében ez a két magyar kisebbség van napjainkban a legnehezebb helyzetben, mert ők egyelőre kívül rekedtek az Európai Unió határain és nem rendelkeznek azokkal a benefíciumokkal, amelyekkel az anyaországiak, illetve amelyeket a környező EU-országok magyarjai már magukénak tudnak. A néppárti képviselő egyébiránt derűlátó volt a nevezett problémákkal kapcsolatban, s elmondta, hogy az elkövetkező időszakban mindent meg fog tenni a helyzet jobbá tétele érdekében, de ehhez természetesen az adott területen élők összefogására is szükség van.
Petheő Attila, a CSEMADOK (Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség komáromi járási elnöke a felvidéki gondokról beszélt. Első helyen az asszimilációt említette. Kijelentése szerint tíz év alatt csaknem 50 ezerrel csökkent a felvidéki magyarok száma, ami részben az elvándorlásnak, a munkalehetőség hiányának a rovására írható.
Tomka Orsolya és Horváth László, a zentai székhelyű ifjúsági civil egyesület tevékenységéről számolt be. Mint mondták, a Tisza-parti nyári ifjúsági játékokon kívül ők jelentetik meg a Barangoló című kiadványt, kapcsolatokat teremtenek és tartanak a magyarországi hasonló egyesületekkel, pályázatokon vesznek részt. Dr. Zakar Péter, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnökének véleménye szerint a jelenlegi magyar kormány érzéketlen a határon túl élő magyar nemzetrész kultúrája, kulturális igénye iránt, ennek következményeképpen időnként szembeállítja a magyar-magyar kapcsolatokat és az EU-integrációt! Gyakran nagyobb teret szentelnek a kínai kapcsolatok fejlesztésének, mint a magyar testvéreink iránti gondoskodásnak. Ezen a Csongrád Megyei Közgyűlés oly módon igyekszik segíteni, hogy több hasonló összejövetelt támogat, szorgalmazza a határon túliak közös véleménycseréjét, egymás helyzetének megismerését, gondot fordítanak a szórványban élő határon túli magyarok problémáinak enyhítésére, illetve megoldására.
Csörgits József, a Horvátországi Magyarok Szövetségének elnöke meglehetősen lehangoló beszámolót adott a déli szomszédunknál élő mintegy 10 ezer magyar nemzetiségű polgár helyzetéről. Ezzel kapcsolatosan elmondta, hogy a népességszám drasztikus csökkenése az utóbbi másfél évtizedre tehető, amikor a délszláv háború a legfájdalmasabban éppen az itt élő magyarokat sújtotta - sokan elvesztek a horvát-szerb háborúban, egész falvak magyar lakossága menekült át Magyarországra vagy a nyugati államokba. A szerb megszállók kifosztották és lerombolták a baranyai falvakat, így most az egyik legszegényebb vidéknek számít az a terület Horvátországban. Jelenleg egyébként a magyaroknak három általános iskolájuk van és egy művelődési-oktatási központjuk Eszéken.
Hagyományteremtők
A rendezvény résztvevői egy szilfát is elültettek az Ópusztaszeri Történeti Nemzeti Emlékparkban. A fa tövénél helyezték el azokat a földkupacokat, amelyeket az idelátogató határon túli magyarok hoztak saját környezetükből. Itt Mihály Árpád, neves anyaországi szobrászművész beszélt a faültetés jelentőségéről és a magyaroknak a szilfához hagyományosan erős nemzeti szállal való kötődésükről. A himnusz eléneklése után a résztvevők dr. Horváth Gábor igazgató vezetésével megtekintették a Feszty-körképet és az emlékparkot.
Az ópusztaszeri találkozó harmadik napján Wilhelm József, doroszlói tanár beszélt a délvidéki oktatásról és annak reformjáról. Kedvező körülményként könyvelte el, hogy néhány új felsőfokú magyar intézményt nyitottak az utóbbi időben például Szabadkán és Újvidéken. Ezután Bíró Zsolt, a Marosvásárhelyi Rádió szerkesztője beszélt az erdélyi média helyzetéről. Általánosságban kielégítőnek és sokszínűnek nevezte az ottani magyar írott és elektronikus sajtó helyzetét. Ugyanakkor rámutatott arra is, hogy a sokszínűség örve alatt gyakran a párthovatartozás határozza meg egy-egy sajtóorgánum vagy stúdió tájékoztatási munkáját, és ez nagyban hátráltatja a valós közszolgálatiság érvényesítését.
Hrubik Béla, a szlovákiai CSEMADOK országos elnöke elmondta, hogy a jövőre 60 éves kulturális szervezet mintegy 60 ezer tagja 17 területi választmányban és 406 alapszervezetben tevékenykedik. Legnagyobb erénye az önkéntesség és az alapszervezetek egymás közti szoros kapcsolata, szolidaritása. Évente több mint ezer rendezvényük van, ebből 20 országos jellegű. Alapvetésben ők is a magyarság megtartására, a nemzeti elkötelezettség fejlesztésére törekszenek és igyekeznek minél szorosabb kapcsolatokat kiépíteni az anyaországi, valamint a Kárpát-medencében élő magyar kisebbségek kulturális egyesületeivel és intézményeivel.
A Héthalmi Kévekötés elnevezésű rendezvény hagyományteremtő szándékkal jött létre. Azzal a nem titkolt céllal, hogy minden évben találkozzanak a határon túli és az anyaországi magyarok, és beszámoljanak egymásnak mindarról, ami az elmúlt egy esztendőben történt velük. Meg kívánják egymással osztani gondjaikat, bajaikat, de örömeiket, sikereiket is. Így történt ez most az ópusztaszeri Erdei Vendégház hangulatos kis tárgyalótermében, teraszán, a tárogató néha síró, néha kacagó szólamai kíséretében, borozgatás és magyar nóták éneklése közben vagy a Soós Mihály pusztaszeri vendéglős ínycsiklandó és szemet gyönyörködtető ételeinek fogyasztása során.
Mindenesetre megtörtént az első magyar-magyar kulturális kézfogás azon a történelmi helyen, ahol annak idején őseink is ,,szerét ejtették” némely dolgaiknak... Jövőre a folytatás következik.