A választás magvető havának második szombatjára (október 14-ére) esett. A helyi római katolikus közösség temploma búcsús ünnepnapjának előestéjére, előre hozván így egy cseppet az egymással való újbóli találkozás lehetőségét. Mindeközben éltető táptalajt is nyújtva ezáltal a krisztusi tanításoknak, melyeket egykoron a kevei templom névadója, a Jézusról nevezett Avilai Szent Teréz szűz és egyháztanító is buzgón vallott. Az ünnepi szentmisét ft. Pastyik Róbert, a Belgrádi Főegyházmegye általános helynöke mutatta be pap testvérei, ft. Szemerédi Pál, mons. Gyuris László és ft. Velencei Tamás koncelebrálásával. Az alkalomra választott evangéliumi tanítás pedig Szent János apostol könyvéből vétetett. Ego sum vitis vera…

„Használni és nem ragyogni akarok” — jegyezte le egykoron Petőfi Sándor. A költő, kinek születési bicentenáriumát méltatva ezúttal (történetesen a pancsovaiak nyomdokain lépegetve) a Keve Magyar Művelődési Egyesület is szervezett egy csaknem egyórás, kétnyelvű (magyar és szerb), zenés irodalmi estet. Percekkel az ünnepi vecsernye után. A patinás templom falai között.

A házigazdák szívélyes meghívására válaszolva a Duna menti kisváros Jovan Jovanović Zmaj nevét viselő általános iskolájának néhány tanulója, a sándoregyházi Bonnaz Sándor Magyar Művelődési Egyesület asszonykórusa, illetve az alkalomra hazalátogató keveiek (és azok hozzátartozói, barátai) léptek fel. Természetesen Petőfi-versekkel, melyek közül többet nemcsak dallammal ruházott fel a magyar népünk ajkán formálódó és átöröklődő folklorisztika az idők folyamán, de például a szerb nyelvre átültetett változatuk (J. J. Zmaj, Đura Jakšić, Laza Kostić, Veljko Petrović, Ivan Lalić, Danilo Kiš… által) is mindmáig közkedvelt lett/maradt. Ezekből is hallhattunk néhányat. Fő szervezői prológussal.

— A ma este elhangzó versválogatásunk első fontos szempontja az volt, hogy a gyerekeket szólaltassuk meg. Olyanokat is, akik magyar nyelven ritkán, egyre ritkábban ejtik már a szót — mondá köszöntőjében Binecz Margit nyugalmazott tanárnő.

Majd pedig lőn ünnep. Mindnyájunké, kik ott lehettünk s örülhettünk. Az Úr megtartó kegyelme révén megvalósuló végvári eseménynek.