home 2024. június 19., Gyárfás napja
Online előfizetés
Három év alatt két meteor — Orbán Viktor magyar miniszterelnök tusványosi beszéde
Markovics Annamária
2023.07.26.
LXXVIII. évf. 30. szám
Három év alatt két meteor  — Orbán Viktor magyar miniszterelnök tusványosi beszéde

A koronavírus-járvány és az ukrajnai háború olyan meteorok voltak, amelyek letérítették Magyarországot a korábban kijelölt pályáról, ám az ország most igyekszik visszatérni a régi kerékvágásba — hangoztatta Orbán Viktor magyar miniszterelnök a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban megtartott előadásában.

Orbán Viktor kifejtette, hogy az emberiség történetének egy különösen veszélyes időszaka van folyamatban, „ezek a nagy változás évei”, melyek a világ minden országát érintik. „A mondandóm lényege, hogy a világ erőegyensúlya elmozdult, és ennek súlyos következményeit nyögjük most” — húzta alá, majd kitért arra, hogy a II. világháború után a világon nyolcvan éven át erőegyensúly létezett, és ez akkor sem tört meg, amikor felbomlott a Szovjetunió, mert azt „sikerült háború nélkül kivezetnünk a történelemből”. Azóta azonban a világ egyensúlyát elmozdították, mégpedig Kínának volt ehhez elegendő ereje.


Fotók: Orbán Viktor facebook oldala

Taktikai, stratégiai, történelmi idők

A magyar kormányfő egy módszertani kitérővel magyarázta meg, hogyan állt elő az a helyzet, hogy Kína ilyen erővé vált. Elmondta, hogy politikai döntések esetén három idősíkot kell figyelembe venni: a taktikai időt, a stratégiai időt és a történelmi időt. Ha az ember rosszul sorolja be az eseményeket, akkor a döntéseknek nem várt következményeik lesznek.

Kifejtette, hogy Kínát az 1970-es években az Egyesült Államok ki akarta szakítani az elszigeteltségéből annak érdekében, hogy elbánhasson az oroszokkal. Washington a stratégiai idősíkba sorolta Kína kiszabadítását, közben pedig kiderült, hogy inkább a történelmi időhöz tartozik, „mert a kiszabadítás eredményeképpen ma az Egyesült Államok — és mi mindannyian — nagyobb erővel állunk szemben, mint amit le akartunk győzni”.

„Rossz besorolás, nem várt következmények” — szögezte le a magyar kormányfő, aki úgy fogalmazott: Kína esetében egy ötezer éves, 1,4 milliárdos civilizáció visszatéréséről beszélhetünk. Kína mára már számos területen megszerezte az elsőbbséget, a probléma viszont az — Orbán Viktor szerint —, hogy már van „első helyezett”, és az Egyesült Államok nem fogja csak úgy átadni világelsőségét.

A politikus emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államoknak a történelem során számos kihívója akadt, és a kihívást Washington mindig sikeresen visszaverte. A világpolitikában azonban „nincsenek állandó győztesek és állandó vesztesek” — mondta Orbán Viktor, és közölte, kellemetlen igazság, de a jelenlegi folyamatok Ázsiának és Kínának kedveznek.

Arra is ráirányította a figyelmet, hogy amíg az Egyesült Államok egyetemes értékekről beszél, addig Kína ezeket a gondolatokat kineveti, nyugati mítosznak, ellenséges filozófiának tartja. Mindezek összessége pedig azt mutatja, hogy „napról napra haladunk az összeütközés felé”, az 1 millió dolláros kérdés viszont az, hogy elkerülhető-e a háború.

Amerika nem szereti a kihívókat

Orbán Viktor elmondta, hogy ezzel a kérdéssel az utóbbi években több könyv és tanulmány is foglalkozott, és azt állapították meg, hogy „az elmúlt 300 évben 16 olyan eset volt, amikor a világelső hatalom mellé, illetve elé egy új bajnok emelkedett”. „A rossz hír az, hogy a beazonosított 16 esetből 12 háborúval végződött, és csak 4 zajlott le békésen. Vagyis, kedves barátaim, a világpolitikában ma a legveszélyesebb pillanatban vagyunk, amikor az első számú nagyhatalom látja magát a második helyre süllyedni” — hangsúlyozta.

Véleménye szerint a megoldás az lenne, ha „a világ az elmozdult egyensúlya helyett képes lenne új egyensúlyt találni”. Ez viszont „a nagyfiúk dolga, ebben nekünk nem osztottak lapot” — fogalmazott némi keserűséggel a hangjában Orbán Viktor.

Véleménye szerint a békéhez arra lenne szükség, hogy a szembenállók egyenlő feleknek ismerjék el egymást, „függetlenül attól, hogy mik az éppen aktuális erőviszonyok”. A kormányfő arra is rámutatott, hogy az egyensúly beállítása nem megy egyik pillanatról a másikra, „egész nemzedéknyi időt igényel”.

A kiöregedett bokszoló

Orbán Viktor Kína és az Egyesült Államok után az Európai Unióra is kitért, mely szerinte „gazdag és gyenge”, és ezt Brüsszelben is látják. A tagországokban a félelem és a bekerítettség érzése tapasztalható, mindez pedig az elzárkózás felé tereli az EU-t. A kormányfő Brüsszelt kiöregedett bokszbajnokhoz hasonlította, aki még „mutogatja a bajnoki öveit, de többet már nem akar bemenni a szorítóba”, megijedt a versenytől. Ezt az elzárkózást kockázatcsökkentésnek vagy leválasztásnak nevezik, és az Oroszországgal szembeni politikát már ez határozza meg — magyarázta. Mint mondta: a háborús szankciók ugyan leválasztották Oroszországot az európai gazdaságról, Európát leválasztották az orosz energiáról, de Oroszországot nem lehet elvágni a világ többi részétől, mert mindig lesz olyan, aki megveszi az orosz nyersanyagot.

Európai jégzajlás

Európában folyamatos ellentét van a táborok között, a harc a föderalisták és a szuverenisták között zajlik, a kérdés az, hogy a birodalom vagy a nemzetek-e a fontosabbak. Magyarország természetesen szuverenista politikát folytat, ezt viszont nem nézik jó szemmel, a föderalisták ezért is akarnak kormányváltást Magyarországon. Orbán Viktor reményének adott hangot, hogy a 2024 júniusában esedékes európai parlamenti választás után a magyarok számára is kedvezőbb helyzet alakul ki Európában. „Mit lehet és mit kell tennie Magyarországnak ebben a nemzetközi helyzetben, ebben az európai miliőben, a nagy jégzajlás közepette?” — vetette fel a kérdést a magyar kormányfő. Mint mondta: a legfontosabb, hogy a magyarok legyenek tisztában önmagukkal, és azt az utat kövessék, amelyen 2010-ben elindultak. „Új korszakot nyitottunk 2010-ben, és bármilyen nehézséggel is találjuk magunkat szembe, bármilyen égzengés, villámlás, zivatar köszönt ránk, ezt nem szabad szem elől tévesztenünk” — közölte.

Szellemi és gazdasági alapok

Orbán Viktor szerint az új korszaknak szellemi és gazdasági alapjai is vannak. A szellemi alapot az alkotmány adja, mely az európai országok liberális alaptörvényeivel szemben nem az „én”-t, hanem a „mi”-t helyezi a középpontba. „A magyar alkotmány arról szól, abból indul ki, hogy van egy hely, ami a miénk, az otthonunk. Van egy közösség, ami a miénk, ez a nemzetünk. És van egy életmód, talán pontosabban életrend, ami a miénk, és ez a kultúránk és a nyelvünk” — fejtette ki. Mint mondta: az összes jó dolog az életben — a béke, a család, a barátság, a törvény, a közösségi szellem — valójában a másokkal történő együttműködésen alapul, és ezeket védelmezi az alkotmány.

Amíg a magyar alkotmány a kötődés alkotmánya, addig a liberális alkotmányok az eloldás világát rajzolják meg — húzta alá, és hozzátette, hogy éppen ez fekszik a Brüsszel és Budapest közötti konfliktusok mélyén. „Álláspontunk világos: mi nem kívánjuk, hogy mindenkinek ugyanaz legyen a hite, nem kívánjunk, hogy ugyanolyan családi életet éljen, vagy részt vegyen ugyanazokon az ünnepeken, de ahhoz ragaszkodunk, hogy van közös otthonunk, van közös nyelvünk, van közös közszféránk, van közös kultúránk, és ez az alapja a magyarok biztonságának, szabadságának és jólétének, és ezért ezt mindenáron meg kell védeni” — szögezte le beszédében a magyar kormányfő. Ezután hozzátette: Magyarország nem köt kompromisszumot, és nem hátrál meg, ragaszkodni fog a jogaihoz, és nem enged sem a politikai, sem a pénzügyi zsarolásnak. „A taktikai időhöz, sőt a stratégiai időhöz tartozó kérdésekben lehet, de a történelmi időhöz tartozó kérdésekben sohasem lehet megalkudni” — hangsúlyozta.

Meteorhullás

A gazdasági alapokról szólva Orbán Viktor közölte, hogy a magyar kormány tizenhárom éve építi az új gazdasági rendszert, mely ennyi idő alatt jól összeállt és jól is teljesített, a cél az volt, hogy 2030-ig ez a rendszer egy biztonságban élő és gyarapodó Magyarországot és Kárpát-medencei magyarságot eredményezzen. A gazdasági mutatók jók, ám az utóbbi három évben két meteorral — a koronavírus-járvánnyal és az ukrajnai háborúval — is összeütközött Magyarország, és ezek letérítették a maguk által kijelölt útról. „Ma Magyarország, a magyar emberek és a magyar kormány azért küzd és harcol, hogy erről a letérített pályáról vissza tudjunk kapaszkodni abba a szokásos kerékvágásba, amely elvezet bennünket 2030-ig” — mondta, majd hozzátette, hogy Magyarország már túl van a legnehezebb időszakon. Reményének adott hangot, hogy ha minden jól alakul, akkor a jövő évi tusványosi beszédében már a 2030 és 2040 közötti tervekről is tud majd beszélni.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..