Az esemény keretében a helyi közösség munkatársai bemutatták a falu központjában lévő tájházat, mely a helyiek és a turisták számára egyaránt vonzó tartalmakat kínál.

— A tájházat 2008-ban sikerült megvásárolnunk, 2015-től újítottuk fel, és állítottuk a közösség szolgálatába. A település egyik legrégibb, az 1900-as évek elején épült, több mint 120 éves, alföldi típusú, autentikus, tájjellegű háza, napsugaras homlokzattal, hosszanti — hármas osztatú beosztással, tornáccal — ganggal. A módosabb gazdaházak kategóriájába tartozott, és az egyetlen ennyire megőrzött régi ház volt a településen. Mivel Zentagunaras többnemzetiségű, ezért a tisztaszoba berendezésénél ügyeltünk arra, hogy a ruszin görögkatolikus és a magyar római katolikus kulturális örökség tárgyi emlékei is kiemelt helyet kapjanak. A régi és az új rész közötti helyiség a mesterségek szobája, ahol a kézimunkázók szövőszékei állnak, melyeket a tartományi titkárság támogatásának köszönhetően vásároltunk meg. A hozzáépített rész közösségi teremből — melyet a Csipkerózsa kézimunkacsoport tagjai által készített függönyök és a település civil szervezetei által nyert serlegek, oklevelek díszítenek —, teakonyhából, toalettekből és nyitott csűrből, teraszból áll, ahol a Napsütötte nyári tábort is tartjuk — mondta Kalmár Erdélyi Zsuzsanna, a helyi közösség munkatársa.

A helyi közösség munkatársai a mesterségek ablakait is bemutatták a vendégeknek

Baranyi Valéria, a Csipkerózsa kézimunkacsoport vezetője kiemelte, hogy a csoport tagjai a tél folyamán hímezték ki a tizenegy darabból álló függönygarnitúrát a tájház kézművesszobájához, valamint a közösségi terem ablakaira és ajtóira. A munka során igyekeztek hagyományos anyagot és mintákat használni.

A Csipkerózsa kézimunkacsoport által készített függöny

A tájház az elmúlt évek alatt a folyamatos építés-szépítés következtében a közösségi élet középpontjába került. Falai között tartják összejöveteleiket a civil szervezetek, a nyugdíjasok, a kézimunkázók, az elmúlt években pedig számos rendezvénynek, képzésnek, tanfolyamnak, könyv- és termékbemutatónak adott helyet. A megjelent újságcikkek alapján több csoport és turista is felkereste a létesítményt. A tájházat üzemeltető helyi közösség hosszú távú céljai között szerepel az épület népművészeti örökségének a szélesebb közösséggel való megismertetése. Az épület bekerült a Helló Vajdaság programba, és Topolya Község Idegenforgalmi Irodája is felvette ajánlatai közé. A minél szélesebb körű tájékoztatás érdekében szórólap készült.

— Tavaly elkezdtük a településen összegyűjtött tárgyi és szellemi örökségünk leltárba vételét, hiszen szeretnénk megőrizni az utókor számára. A tárgyi emlékeket, használati eszközöket, bútorokat, kézimunkákat, szerszámokat a település lakosai bocsátották rendelkezésünkre. A leltárba vételi jegyzék tartalmazza a tárgyak rendeltetését és az adományozó nevét is. A tájházban tartott rendezvényeken igyekszünk bemutatni a régi mesterségeket. Az udvarban található mesterségek ablakaiban már láthatjuk a szappanfőzést, a szövést, a kenyérsütést és a kovácsmesterséget — az aratás leírása folyamatban van, hamarosan pedig a kosárfonás és a kukoricaszedés is ide kerül. A tájházról kisfilmet is készítettünk, mely a közösségi teremben lévő multimédiás eszközökön tekinthető meg. További terveink közé tartozik a leltárba vétel folytatása, a melléképületek rendezése és a hagyományos játékok vásárlása, illetve készítése — mondta Kádár Krisztina, a helyi közösség munkatársa, hozzátéve, hogy a tájház fejlesztését a tartományi oktatási titkárság, a Magyar Nemzeti Tanács, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., Topolya Önkormányzata és Zentagunaras Helyi Közössége támogatásának köszönhetően valósították meg.

A tájház körbejárása után a házigazdák és vendégeik átvonultak a művelődési házba, ahol huszadik alkalommal nyílt húsvéti kiállítás. A nagyteremben felállított asztalokon szebbnél szebb húsvéti jellegű terítők, díszek, tojások, dobozkák, hűtőmágnesek, könyvek, nyakláncok, szappanok, húsvéti nyuszik, csirkék, hímzett és egyéb technikával készített tojások, valamint még sok más ajándék és dísztárgy fogadta a tárlatra látogatókat. Az idei kiállításon és vásáron 22 kézműves állította ki remekműveit, valamint a Csipkerózsa kézimunkacsoport és a Petro Kuzmjak Ruszin Művelődési Egyesület tagjainak alkotásait is megtekinthette a közönség.

— A kiállítás alkalmával a gyerekek bemutatják, hogyan készülnek a húsvétra. A korábbi években más-más témában készítettek munkákat, az idén azonban nem határoztunk meg konkrét témát, hanem arra kértük őket, alkotásaik által mutassák be, kinek mit jelképez ez az ünnep. Nem zsűri bírálja el a munkákat, hanem a kiállításra látogatók szavazatai döntik el a győztesek kilétét. Természetesen minden résztvevő jelképes ajándékkal térhet haza, tehát nemcsak a nyertesek részesülnek jutalomban. Nagy örömmel tölt el bennünket, hogy a kezdetektől fogva a Bethesda Szeretetszolgálat tagjai is részt vesznek az eseményen, akik évről évre sok szép alkotást állítanak ki. A kézművesek számára nemcsak kiállítási, hanem eladási lehetőségről is gondoskodunk, ez már egy jól működő hagyomány, hiszen a polgárok megszokták, hogy a húsvéti ünnepekre ajándékokat vásárolhatnak a kiállításon — mondta Kádár Krisztina, az Armida Nőszervezet elnöke.

A húsvéti kiállításon sok szép alkotás közül lehetett választani

Az óvodások és az iskolások nagy számban érkeztek a kiállításra, a gyerekek megálltak egy-egy asztal előtt, és gyönyörködve tekintették meg az alkotásokat. A 3. osztályos Juhász Dávid már várja a húsvétot.

— Az ünnepekre nyuszifészket építek, melynek elkészítésében anyukám is segít. A nyuszitól csak csokitojást kérek. Hétfőn locsolkodni megyek. Anyukámat, a mamát és az osztálytársnőket locsolom meg parfümmel, amiért csokitojást kapok cserébe — mondta Dávid.

A kiállítás három napja alatt szép számú látogató tért be a művelődési házba, és közülük a számos szépségdíjas alkotást látva kevesen tértek haza üres kézzel.