home 2024. február 23., Alfréd napja
Online előfizetés
Háborgó világunk
Tóth Péter
2023.10.16.
LXXVIII. évf. 41. szám
Háborgó világunk

A II. világháború kitörése miatt soha nem fogjuk megtudni, hogy háború nélkül milyen irányt vett volna a világgazdaság fejlődése. Előtte volt a nagy gazdasági világválság, mely alapjaiban rengette meg az akkor fennálló gazdasági rendet.

Sokan arról is meg vannak győződve, hogy a háború kitörése elkerülhetetlen következménye volt az előzőleg felhalmozott gazdasági és geopolitikai feszültségnek. De vannak olyan vélemények is, hogy az I. világháború után nem a II. következett, még ha az irodalom azt így is nevezi. A második világégést tekinthetjük az első folytatásának is. És azt is mondhatjuk, hogy máig sem lettek lezárva a dolgok. Ha pedig „csupán” száztíz évre tekintünk vissza a történelemben, akkor megállapíthatjuk, hogy egy gazdasági szempontból viszonylag jó időszak után állt a világ az I. világháború kitörésének küszöbén. Azt azonban akkor valószínűleg nagyon kevesen tudták vagy érzékelték. Az első nagy világégés után pedig a gazdasági kimerülés, az anyagi és emberi erőforrások pusztulása, a fedezet nélküli pénzkibocsátás és a kereskedelmi kapcsolatok szétzilálódása miatt gazdasági világválság következett. Mindezek miatt jelentős mértékben megnőtt az infláció, világjelenséggé vált a munkanélküliség. A békeszerződések nehezítették a gazdasági konszolidációt, hiszen a világpiac jelentős mértékben beszűkült.

Most is hasonló folyamatok zajlanak, és Európában sajnos ismét fegyveres konfliktus dúl. A többi közt ez teszi bizonytalanná a jövőt. Pedig az emberiség által a mai napig felhalmozott tudás és ismeretek, valamint a rendelkezésünkre álló technológia már most is viszonylagos jólétet és gondtalan életet szavatolhatna minden most élő ember számára. A gyakorlatban viszont ez nem valósulhatott meg. Sőt! Megnőtt az újabb gazdasági és politikai válságok kitörésének esélye.

Napjaink aktuális világgazdasági és -politikai történéseit vizsgálva nem lehet figyelmen kívül hagyni a történelmi és a politikai tendenciákat, bizonyos párhuzamok pedig szemmel láthatóak. A világ évtizedeken át tartó éles kettéosztottsága 1989-ben — békés körülmények között — megszűnt. Lezárult a hidegháború korszaka. A megosztottság azonban különféle formákban megmaradt. Most megújulni látszik, ismét kiéleződnek az ellentétek.

A ’90-es évek elején a liberális értékrend térhódítása töretlennek látszott. Úgy tűnt, valóban elérkezett a történelem vége, olyan értelemben, hogy az emberiség megtalálta azt az ideológiát, amely már végleges és tökéletes. Akkor így tűnhetett, pedig ha belegondolunk, egy ilyen elképzelés eleve csak utópia lehet. Később a visszatérő válságok, a kapitalizmus torzulásai a liberalizmus leghűségesebb híveit is ráébresztették, hogy talán mégsem minden tökéletes. Ami most történik, az pedig egyértelműen azt jelzi, hogy újra kell vizsgálni és értelmezni a klasszikus liberális értékrend és a neoliberális-monetarista világrend viszonyát.
 

A világgazdasági folyamatokat nem lehet a politikai dimenziók és az ideológiai trendek figyelembevétele nélkül mérvadóan vizsgálni. A politika és az ideológia — jó és rossz értelemben is — olyan mélyrehatóan befolyásolja a globális gazdasági trendeket, hogy azok nélkül nem lehet érdemi következtetéseket levonni. Fontos hangsúlyozni, hogy számos téves elmélet éppen azért születik meg, mert ezeket a tényezőket nem veszik számba.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..