Ez a projektum még illene is ahhoz a nemzethez, amely az 1950-es években a világ első kereskedelmi célú maghasadási reaktorát gyártotta. Jacob Rees-Mogg brit kereskedelmi miniszter elmondta: „Ez lesz az első erőmű a maga nemében, a tervek szerint már 2040-re képes lesz energiát termelni. Ezzel bebizonyítja majd a fúziós energia kereskedelmi megvalósíthatóságát a világ számára is.”

Fotó forrása: youtube/UKAEAofficial

Már kitűzték, hová kerüljön majd a STEP (Spherical Tokamak for Energy Production), egy jelenleg még működő széntüzelésű erőmű helyére. Ha elkészül, a tervek szerint a költségek körülbelül 10 milliárd fontra fognak rúgni. Viszont mindenki tudja az ilyen méretű projektumokról, hogy ritkán maradnak a tervezett kereten belül. Az angol kormány szerint a program fejlesztése több csúcstechnológiai céget is az Egyesült Királyságba hozhat, az építés és az üzemeltetés pedig több ezer magasan képzett munkahelyet teremthet. A kutatók azonban azt állítják, hogy a technológia alkalmazása előtt még jelentős akadályokat kell elhárítani.

Elméletileg a magfúzióval működő üzemmel körülbelül 4 milliószor annyi energiát lehetne előállítani, mint szénnel, olajjal vagy gázzal, miközben nem keletkezik szén-dioxid-kibocsátás. Egy működőképes kereskedelmi üzemnek azonban számos logisztikai kihívást kell leküzdenie, melyek közül az egyik, hogy jelentős mennyiségű hidrogéngázt kell 100 millió Celsius-fokos hőmérsékletre melegíteni, a másik pedig, hogy a legjobb volna a Holdról hozni a hélium-3-at. A STEP tervezete ambiciózus, akárcsak a 35 nemzet együttműködésével épülő ITER-projektum, melynek célja annak tesztelése, hogy a magfúzió egyáltalán képes-e több energiát termelni, mint amennyire jelenleg szükség van a beindításához és üzemeltetéséhez.

Egyébként a magfúzió annak a kicsinyített változata, amit a Nap állandóan végez. Az atomok összecsapása és összeolvadása (fúziója) hatalmas mennyiségű energiát szabadít fel, melyet csaknem végtelen mennyiségű energia előállítására használhatunk fel. Ez a folyamat állandóan zajlik a csillagokban, ahol hidrogénatomok tonnái ütköznek össze minden ezredmásodpercben. Hő és fény keletkezik, amikor atomkötéseik szétesnek, és nehezebb héliumatomokat hoznak létre. Mivel ilyen hőmérsékleten egyetlen anyag sem bírja el a közvetlen érintkezést, a túlhevült atomokat erős mágneseknek kell egymáshoz vonzaniuk egy tokamaknak nevezett berendezésben. Ha bármi baj történik egy fúziós reaktornál, akkor az egyszerűen leáll, így nem fenyeget az a veszély, hogy ez a hatalmas hő felszabadul. Ez az ellentéte a meglévő atomerőműveknek, melyek a maghasadást (fisszió) használják. Ez a folyamat valójában szétzúzza és szétszakítja az atommagokat, hogy energiát szabadítson fel, nem pedig egyesíti az atommagokat. Ez a hasadás ugyanúgy energiát termel, mint a fúzió, de káros radioaktív melléktermékeket is létrehoz.