home 2024. február 23., Alfréd napja
Online előfizetés
Fügét mutatunk a klímaváltozásnak
Tóth Péter
2023.10.09.
LXXVIII. évf. 40. szám
Fügét mutatunk a klímaváltozásnak

A globális éghajlatváltozás hatásait mi is a saját bőrünkön érezzük. Az extrém időjárási események mind gyakoribbá és kiszámíthatatlanabbá váltak. A közelmúltban nálunk is tízezrek maradtak áram nélkül, egyes városokban a járművek tengelyig álltak a vízben, olyan nagy mennyiségű csapadék hullott le rövid idő alatt.

Noha tartományunk lakosságának ma már csak kis százaléka dolgozik közvetlenül a mezőgazdaságban, az agrárium számos szempontból mindannyiunk számára még mindig meghatározó. Korábban sokszor elhangzott, hogy a jó minőségű, vajdasági termőföld megfelelő kihasználtság esetén egész Európát elláthatná élelmiszerrel, illetve a táplálék előállításához szükséges nyersanyagokkal. Ma viszont oda jutottunk, hogy a szakemberek arra figyelmeztetnek, szemléletváltás nélkül nem sokáig élvezhetjük termőföldjeink hasznát.

Már az utóbbi évek történései is tanulságosak. Szélsőséges ingadozások tapasztalhatóak ugyanis a csapadékeloszlásban, de a piaci folyamatokban szintén ilyen oszcillációkat láthatunk. A szakemberek arról beszélnek, hogy a termőföld hagyományos módon történő művelése, a csökkenő szervesanyag-bevitel, valamint az intenzív talajbolygatás hatására felgyorsuló mineralizáció, a széndioxid-kibocsátás súlyos veszteséget okozott a talajok szervesszén-készletében. A rendszeres talajművelés bizonyíthatóan a földek termőképességének a rombolásával jár. Ha ragaszkodunk ahhoz, amit eddig csináltunk, az felgyorsítja az eróziós folyamatokat, csökkentve a felső, humuszos talajréteg vastagságát.

A napokban járta be a sajtót a hír, mely szerint a szántás, azaz a forgatásos talajművelés teljes elhagyását sem tartaná drasztikus lépésnek Magyarországon Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora. Arra figyelmeztetett, hogy a szemünk láttára omlik össze az ökológiai rendszer. Több kutatóintézet szakemberei is hasonló, nem túl rózsás forgatókönyveket vázolnak fel. Globálisan viszont állítólag az is elképzelhető, hogy a Golf-áramlat leállása vagy más, nem drasztikus következményekkel járó fejlemény élőhelyünkön akár jégkorszakot vagy drasztikus felmelegedést is hozhat. Nem tudhatjuk, mit tartogat a jövő.

Ma már azonban szűkebb pátriánkban sem számít szokatlannak, hogy banánfa díszlik a sarki kisbolt előtt. A kerítéseken pedig szépen zöldellő fügefák ágai hajlanak ki, és kínálják mézédes gyümölcsüket előbb a nyár elején, majd most ősszel, egy második hullámban is. A hagyományosnak mondott gyümölcstermelésben viszont szintén gondok vannak. Az alma vagy az őszibarack, melyeket még ma is viszonylag nagy területeken termesztenek Észak-Bácskában, visszaszorulóban vannak. Elképesztő adat, hogy az utóbbi években az intenzív termelésük már csak 20-25 vegyszeres kezeléssel volt sikeres. Az agráriumban tevékenykedők jövőbeli versenyképességét a szeszélyes időjárás mellett az árukínálat kiszámíthatatlansága, a piacvesztés vagy a piaci pozíciók romlása is döntően befolyásolja.

Ha sikerül megúszni a drasztikus klímaváltozást, és vidékünk időjárása „csupán” a mediterrán éghajlat jellemzőit veszi fel, nagy lehetőségek nyílhatnak az olyan gyümölcsök termesztésében, mint a füge vagy a kivi.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..