„A barátságok hosszan és körültekintően épülnek, a nehéz időkben megszilárdulnak és megerősödnek, az igaz barátságok pedig éppen azért értékesek, mert rendkívül ritkák, különösen a politikában és különösen manapság” — írta Instagram-profilján a szerb államfő, míg Orbán Viktor a Twitteren számolt be a találkozóról egy biliárdozásról szóló képpel és azzal a kiírással, hogy: „Brüsszel után egy kis friss levegő Belgrádban. A magyar—szerb kapcsolatok történelmi csúcson vannak. Köszönöm a játékot és a barátságot.”

A két állam közötti kapcsolat egyrészt nagyon hosszú múltra tekint vissza, másrészt a szoros barátság nem is olyan régen köttetett a felek között. Emlékezzünk csak, éppen tíz évvel ezelőtt, 2013. június 26-án közösen hajtott fejet a magyar és a szerb köztársasági elnök Csúrogon a II. világháborúban ártatlanul kivégzett magyar és szerb áldozatok emléke előtt. Ezzel megkezdődött a megbékélési folyamat, melynek eredményeként alakult ki az erős barátság Szerbia és Magyarország, a szerb és a magyar kormány, illetve Aleksandar Vučić és Orbán Viktor között.

Fotó: Orbán Viktor Facebook-oldala

2014-től kezdődően hat magyar—szerb kormányzati csúcstalálkozót tartottak, a várakozások szerint az idén Szerbiában rendezik meg a hetedik együttes kormányülést. A két ország közben egymás stratégiai partnere is lett, és közös projektumokba fogott, épül a Budapest—Belgrád, valamint a Baja—Szabadka—Szeged vasútvonal, és Magyarország elindította vajdasági gazdaságfejlesztési programját is, emellett a magyar politikusok követelik a leghangosabban, hogy gyorsuljon fel Szerbia európai integrációja, hogy a nyugat-balkáni ország mihamarabb az Európai Unió teljes jogú tagja lehessen.

A koronavírus-járvány alatt Budapest felszereléssel és oltásokkal segítette Belgrádot, illetve a nemzetközi lezárásokat is először a magyar—szerb határon oldották fel.

Az ukrajnai háború kitörése után kiderült, hogy az orosz energiahordozóktól függő országok egymást is segíthetik, és ez így is történt. Szerbián át tud orosz gáz érkezni Magyarországra, a magyar kormány pedig lehetővé tette, hogy Szerbia ott tároljon gázt, emellett Belgrád és Budapest a villanygazdaságait is összekötné.

Szerbia és Magyarország tehát nagyon sok szállal kötődik egymáshoz, a nemzeti kisebbségek pedig — ahogy mindkét állam vezetői fogalmaztak — hidat képeznek a két nép között. Az Európai Unió különféle szerveiben gyakran elhangzik, hogy példaértékű az, ahogyan a szerb kormány a nemzeti kisebbségeket kezeli, még ha ezt nem is mindig érzik így az érintettek. Az viszont mindenképp látványos különbség a mostani helyzet és a tíz-húsz évvel ezelőtti között, hogy nincsenek vagy elenyészőek a nemzeti alapú támadások, nem lehet naponta arról hallani, hogy valakit megtámadtak például Szabadka utcáin, mert magyarul beszélt.

Emellett a jelenlegi kormány hangsúlyosan úgy alakult meg, hogy a nemzeti kisebbségek is nagyobb szerepet kapjanak benne, a kisebbségekért felelős miniszter például horvát nemzetiségű, a Vajdasági Magyar Szövetségnek pedig nyolc államtitkára van a kormányban.

A jó magyar—szerb kapcsolatok tették lehetővé a gazdaságfejlesztési program zavartalan működését, ahogyan az is a kiemelkedően jó viszonynak köszönhető, hogy Belgrád nem gördít akadályt egyetlen, Szerbiába érkező, a gazdaságot, kultúrát, vallást, oktatást vagy bármi mást érintő magyar beruházás vagy program elé sem.

Szóval egyáltalán nem hátrány, ha két ország vezetője a jó diplomáciai kapcsolatok mellett baráti viszonyt is ápol, hiszen a közvetlenebb kapcsolat szélesebb körű lehetőségekhez vezet mindkét fél esetében.