home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Filmbemutató: 42/44 a Vajdaságban
Kartali Róbert
2023.01.28.
LXXVIII. évf. 4. szám
Filmbemutató: 42/44 a Vajdaságban

A Duna World január 29-én tűzi műsorára a 42/44 a Vajdaságban című dokumentumfilmet, a vajdasági származású Lavro Ferenc alkotását, aki már számos dokumentumfilm létrehozásában vállalt szerepet. Egy, a Hét Napnak adott korábbi interjújában úgy fogalmazott, azon dolgozik, hogy műveiben megvilágítsa Vajdaság múltját, jelenét, jövőjét. Legújabb filmjében sem cáfolta meg korábbi kijelentését.

* Több vajdasági kötődésű dokumentumfilm elkészítése után egy vérzivataros kort bemutató történet feldolgozásába fogott bele. A film elkészült. Mi motiválta, az igazságtalanság feltárásán túl mi volt a célja?

— Magyarország és Szerbia között nagyszerű partnerség alakult ki az elmúlt években. Ebben rengeteg munka van, sok-sok bölcs döntés alapozta meg a kiváló stratégiai kapcsolatot. A film célja az volt, hogy a közös múltunk nehéz eseményeit alaposan és tárgyilagosan feldolgozzuk, ezzel társadalmi párbeszédet indíthassunk, s ezt a korszakot mindkét ország szakértőivel közösen beszélhessük meg és zárhassuk le. A ’42-es és a ’44-es eseményekhez hasonló tragikus történések ugyanis még a legjobb viszonyt is képesek elrontani, ha nincsenek teljesen feldolgozva. Tudatos volt a döntés, hogy a hideg napokat és a partizánterrort egy filmben helyezzük el, hiszen így tudtunk részrehajlás nélkül minden sérelmet megmutatni. Bízunk benne, hogy a film nemcsak a tragédiákat tükrözi, hanem erőt és reményt is ad: Szerbia és Magyarország mint két szomszédos állam az elmúlt kétszáz év viszályokkal terhelt időszaka után egy soha korábban nem látott gyümölcsöző szövetségre lépett.

* Ön újvidéki származású. Családi érintettsége is van?

— Az anyai nagyapám honvéd volt a II. világháború idején, majd szibériai fogságba került. A másik nagyapám partizán volt, a Petőfi-brigádban szolgált. Bár a hideg napok és a partizánterror nem érintették a szűkebb családomat, több ismerősöm és barátom családját igen. 

* Lelkileg mennyire viselte meg a film készítése?

— Nagyon nehéz volt elkészíteni az új dokumentumfilmünket. Családi tragédiák, borzalmas kivégzések, kínzások elevenedtek meg előttünk. A túlélők és a hozzátartozók vallomásai megborzongatják az embert. Egy-egy történet hetekig, hónapokig velem maradt. Az egyik túlélő néni például arról mesélt, hogy amikor a kivégzőosztag közelített a családja felé, ő azzal nyugtatta az édesanyját, hogy csak egy percig tart majd az egész. A filmünkben éppen azért használunk sok-sok túlélői interjúrészletet, hogy a nézők is érezzék, mennyire kegyetlen volt ez az időszak. Rengeteg minden átértékelődik a történteket hallva.

* Évtizedekig nem is volt szabad beszélni a vérengzésekről. Az érintettek szájról szájra örökítették tovább a történteket.

— Mi olyan túlélőket tudtunk felkutatni, akik kicsi gyerekek voltak az események idején. Ők maguk is érzékeltek valamennyit az eseményekből, de főként szüleik elbeszéléséből tudták meg, hogy mi is történt a családjukkal. A hideg napok túlélőinek visszaemlékezéseit a USC Shoah Foundation, valamint a Vajdasági Rádió és Televízió archívumából, a partizánterror áldozataival készült megrázó interjúrészleteket pedig Siflis Zoltántól kaptuk. Nagyon hálásak vagyunk mindannyiuknak. 

* Túlélők tesznek vallomásokat a filmben. Egyáltalán ez ma még mennyire lehetséges? Az idő ellenünk dolgozik, ha most nem cselekszünk, később már semmit sem tehetünk. Mennyire adták át a családban történt tragédiákat a következő generációknak?

— Az események csaknem nyolcvan éve történtek. Ez egy egész emberöltő. A mi interjúalanyaink elszántan kutatták saját családjuk történetét, így arról mindent tudnak. Viszont tudunk olyan családról is, amely csak az elmúlt években mert először beszélni arról, hogy a felmenői közül néhányan a vérengzések áldozatává váltak. Biztosak vagyunk benne, hogy olyanok is vannak, akiket annyira sokkoltak a kivégzések és az, hogy a történtekről nem beszélhettek, hogy a leszármazottaik mit sem sejtenek saját családjuk véres múltjáról.

* A film előzeteséből lehet látni, hogy korabeli felvételeket is tartalmaz. Ezeket nehéz volt beszerezni?

— Igyekeztünk minél több korabeli felvételt, filmhíradót felhasználni. Ez nem volt egyszerű. A jogok megszerzése több forrás esetében is bonyolult, hosszadalmas folyamat. Voltak olyan archív anyagok, amelyeket meg sem tudtunk vásárolni, mert nem találtuk meg az eredeti jogtulajdonost. Tudni kell, hogy a jogokat állami intézmények, például múzeumok kezelik, és mivel az évek során ezek többször költöztek, váltottak fenntartót, szinte visszafejthetetlen, hogy a felvétel kihez tartozik, ki adhat engedélyt a felhasználására. Az archív anyagok ára is korlátozta a lehetőségeinket. Egy másodpercnyi korabeli felvétel több ezer forintba kerül, így aztán alaposan meg kellett fontolnunk, hogy honnan és mennyi archív anyagot veszünk át.

* A film ismertetőjében az áll, hogy céljuk rámutatni arra a transzgenerációs traumára, amely az események hatására alakult ki. Sikerrel jártak?

— A transzgenerációs trauma nem feltétlenül jelenik meg mindenkinél, minden esetben. Így a célunk csupán az volt, hogy ráirányítsuk a figyelmet, hogy sok, Vajdaságban élő, illetve vajdasági gyökerű ember pszichés állapotát befolyásolhatja az, ami a vidékünkön nyolcvan évvel ezelőtt történt. Hiába nem voltunk mi, ma élők jelen ezeknél a véres eseményeknél, mégis a trauma tüneteit mutathatjuk. A transzgenerációs trauma ugyanis éppen abban nyilvánul meg, hogy tömegmészárlások túlélőinek a gyerekei és unokái is traumatizáltságra utaló tüneteket mutathatnak. Éppen ezért gyakrabban jelentkezhet náluk depresszió, szorongás, alacsony önértékelés, a kulturális identitás sérülése, illetve más pszichoszomatikus tünetek. 

* A Duna World adásán kívül az érdeklődők miként és hogyan nézhetik meg ezt a dokumentumfilmet? És a korábbi munkái hol tekinthetőek meg?

— Az új dokumentumfilmünket a bemutató után egy héten át a Médiaklikk oldalán lehet visszanézni. Bízunk benne, hogy Vajdaságban is szervezhetünk neki vetítéseket. A korábbi munkáimat a YouTube-oldalamon (www.youtube.com/channel/UCgqvftGSoAlks8JjKba4diA) találhatják a nézők. Ezek: A brigád — A vajdasági Petőfi-brigád története, A megtartó atya — Utasi Jenő portréja, a Vajdasági Triptichon, illetve a Vajdaság kincsének őrzői — Burány Béla, Bodor Anikó és a Szöllősy Vágó házaspár portréi.

A 42/44 a Vajdaságban című alkotás bemutatójának időpontja: 2023. január 29-e, 23 óra, Duna World.

Filmismertető
Bár a II. világháború jelentős hadi cselekményei messze elkerülték Vajdaságot, mégis több ezer itt élő családot perzselt meg a tüze. 1942 januárjában magyar honvédek öltek meg szerbeket és zsidókat Újvidéken és a Sajkásvidéken, 1944/45 telén pedig a jugoszláv titkosszolgálat által szervezett akciókban partizánok gyilkoltak a magyarlakta falvakban, szerte Vajdaságban. A hideg napokért felelős katonai vezetőket elítélték és kivégezték. A magyar állam kárpótlást fizetett a meggyilkoltak hozzátartozóinak, újságcikkek, könyvek és filmek készültek a témáról. Ezzel szemben a partizánterror áldozatai jelöletlen tömegsírokban nyugszanak (szeméttelep, parkoló vagy éppen ravatalozó épült a sírokra), és csaknem ötven évig, egészen az 1990-es évekig tilos volt minderről beszélni. Több generáció úgy nőtt fel, hogy nem tudta, mi is történt a nagyszüleivel. Az 1942-es és az 1944-es események teljesen máshogy épültek be a vajdasági magyarok és szerbek történelmi emlékezetébe. A dokumentumfilm célja, hogy a hideg napok és a partizánterror pontos, egymás utáni feldolgozásával társadalmi párbeszédet indítson el. Rá szeretnénk mutatni arra a transzgenerációs traumára, amely az események hatására alakult ki. Megrázó túlélői vallomások, illetve magyar és szerb történészek interjúi teszik hitelessé a filmet.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..