Egy igazán szépnek ígérkező napon történt az eset.
Minden jó volt addig, amíg a fizikatanár ki nem mondta a rettenetes mondatot, minden tanuló rémálmát:
Egy igazán szépnek ígérkező napon történt az eset.
Minden jó volt addig, amíg a fizikatanár ki nem mondta a rettenetes mondatot, minden tanuló rémálmát:
— A következő órán ellenőrzőt írunk!
Na, én nem értek semmit ebből az anyagrészből! Tuti az egyes! — keseregtem magamban.
Hazamentem, és orromat lógatva elmondtam a szüleimnek, hogy őket se érje váratlanul az ellenőrző eredménye. Azt javasolták, hogy egy kicsit azért melegítsem a széket. Így is tettem. Elővettem papírt, ceruzát, és a feladatok megoldásán fáradoztam. Bevallom, ekkor már végképp nem láttam esélyét a pozitív osztályzatnak, pedig már majdnem füstölt alattam a szék!
Másnap elérkezett a fizikaóra.
Izzadt a tenyerem, annyira ideges voltam. Megírtam az ellenőrzőt, és boldog voltam, amikor kicsöngettek. Két nap múlva, amikor ismét fizikaóra következett, már kevésbé örültem.
A tanár azonban csodák csodájára ezt mondta:
— Anett, ötös!
Ezúttal valóban sikerült felülmúlnom önmagam, ilyen jó jegyre nem számítottam — megérte melegíteni a széket!
SINKOVICS Anett, Csantavér
Hunyadi János Iskola