home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Felcserélt szerepek
Dr. Kasza Bálint
2023.03.08.
LXXVIII. évf. 10. szám
Felcserélt szerepek

Március 8-a: a nemzetközi nőnap

„Tiszteld a nőket! Ők szővik és fonják földi sorsunkba a mennyei rózsákat.” (Schiller)

Amióta létezünk, férfiak és nők élnek a Földön. Kettőnk kapcsolata, viszonya állandóan napirenden van, ami pedig hosszú idő óta beszédtéma, az megoldatlan. Amiről állandóan beszélnek, ott valamilyen hiány van. Lehet, hogy éppen a szeretet hiányzik a férfi és nő viszonyából?

Az utóbbi időben mindannyian tapasztaljuk, hogy körülöttünk minden változik, olyan felgyorsult világban élünk, melyben egyre többet kapkodunk, naponta érzékeljük az átalakulást. Semmi sem állandó, csak a változás — állítják a taoisták. Mindez szembetűnő jelenség, mely a nemi szerepekre is kihat. Megfigyelhető, hogy a nők egyre férfiasabb ideálokat követnek, a férfiakkal azonos lehetőségeket és megbecsülést követelnek maguknak, ugyanolyanok akarnak lenni, mint a férfiak, a biológiai, hormonális, testi-lelki különbségek ellenére is. Vezető állásokra, tudományos sikerekre törnek, testépítők lesznek, bokszolnak, súlyt emelnek, stb.


Zajlik a férfiak és nők versenyeztetése (Forrás: Mandiner)

Pedig a nők olyan csodákat kaptak a természettől, amelyeket a férfiak, bármennyit küszködnének is, sohasem érhetnének el. Kedvező vagy veszélyes törekvése-e ez? Ha a társadalom úgy fordul, hogy megváltoztatja az ideálokat, ha nem az az ideál, hogy a nő érzelmileg meleg otthont teremt, gyerekeket nevel, gondoskodik a család meghitt légköréről, mely tőle függ, hanem ő is dolgozik, és karriert csinál, furcsa folyamatok indulnak el. Ha a sors egy nőt megfoszt az érzelmi, női (anyai) sikertől, akkor az nagyon erősen maszkulinizálódik, férfias sajátosságokat vesz fel.  Hasonlóképpen ha a férfiak meg vannak fosztva a férfias sikertől (hatalomvágy — politikai, gazdasági vagy szellemi értelemben —, karrier, pénzteremtés stb.), elnőiesednek, feminizálódnak.

Ma már a nők teljesen önállóan akarnak és tudnak is élni. Ezzel semmi baj nem lenne, ha közben meg tudnának maradni nőnek. Csak attól tartok, hogy ez — elég ritka kivétellel — nem sikerül. Az erős harcban a nő férfias jellemet ölt, mert úgy gondolja, csak így tűnhet egyenrangúnak, időnként már nem is az egyenjogúságért küzd, hanem az uralkodásért. Ezzel egyidejűleg sajnos a nőiességéből is sokat elveszít, abból a vonzerőből, amely kitörölhetetlenül meghatározza. „A nő az emberiség második számú rejtélye” — vélekedik A. Rice. Még nagyobb probléma, hogy a lányok is ezt a mintát látják, ezt követik, a természet adta csodájukat felváltják inflálódó értékekre. Noha jelentősen csökkent a különbség a két nem között, az egymás elleni küzdelmük állandóan folyik. A kettejük közötti szeretet mindinkább háttérbe szorul/szorult, hiányzik, vágyfantáziává vált. Ennek talán a legnagyobb vesztese a mindenki számára legfontosabb védőháló, a család, mely életeket hosszabbíthat meg, életminőséget javíthat, mégis éppen most kezd kimenni a divatból.

Honnan származhat a folytonos férfi-nő küzdelem? Vajon az a nők célja, arra a sorsra akarják terelni létüket, hogy versengő, pozícióért küzdő, pénzt hajhászó életük legyen?

A Bibliában két teremtéstörténet van. Az elsőben az Isten saját képére porból, földből gyúrja össze az embert, férfivá és nővé. A nőt, Lilithet tehát ugyanúgy teremti, mint a férfit, Ádámot, földből. Annak ellenére, hogy tisztátalan porból „készült”, Lilith mégis a valaha teremtett legszebb, tökéletes nő volt. Ez a szépség magával ragadta Ádámot, hálás volt Istennek, hogy Lilithet életre hívta, ám ez nem tartott sokáig, szinte azonnal veszekedni kezdtek, mindketten maguknak akarták az elsőbbséget. Lilith azt mondja, mindketten ugyanúgy lettünk teremtve, így Ádámnak sincs semmilyen előjoga vele szemben, egyformák, ne akarjon fölé kerülni semmilyen tekintetben: sem a világi, sem a vallási, családi életben, de még a szexusban sem. Már ekkor elindult volna az emancipációs harc kettejük között, mert Lilith sem akarja elfogadni a második helyet a teremtésben? Az erőszakoskodó Ádám addig dühíti Lilithet, hogy az kimondja a kimondhatatlant (Isten varázslatos nevét), elhagyja a Földet, és az egekbe repül. Tudni kell, hogy a biblikus figurák soha nem mondják meg a nevüket, mert aki Isten nevét kimondja, annak rendelkezésére áll Isten hatalma is (pl. ha kell, fel tud támasztani halottakat, tengert tud kettéválasztani). Noha Lilith elhagyta a Földet, a férfiak és a nők közötti, ma is tartó, örökös küzdelem Lilith és a férfiak között zajlik. Lilith testesíti meg a feminin gonoszságot, ő a feminista sátán.

Van egy második teremtéstörténet is. Ebben Isten elsőnek teremti az embert (Ádámot), és megmutatja neki az utána következő teremtményeket: állatokat, növényeket, és Ádám nevezi el őket. Ebben a teremtéstörténetben nincs nő, Ádám egyedül van. Egy idő után Isten azt mondja, nem jó az embernek egyedül, kellene még valaki hozzá. Mivel Ádám nem fogad el társául semmilyen más teremtményt (pl. állatokat), megtörténik a bordaműtét, és Isten megformálja a nőt, Évát. Így a nő emberből készül, Isten az élő ember egy részét, a bordáját — mely közel van a szívhez, a szeretet központjához — varázsolja másik emberré. Az Éva név héber szóból származik, mely szó szerint azt jelenti, az élő, az élet, minden élő anyja. Éva tökéletes volt, ő a jóság princípiuma, szabad akaratot kapott, és megvolt a képessége ahhoz, hogy olyan, Istennek tetsző tulajdonságokat fejlesszen ki, mint a szeretet és a bölcsesség, megpróbál rendes lenni, gyereket nevelni, gondoskodni a család érzelmi légköréről. Ebből vezethető le az összes pszichés különbség is nő és férfi között, mert amíg az egyik élettelen anyagból készült, addig a másik élőből. Történetileg innen indul el a küzdelem az élő anyagból származó nők és az élettelen anyagból származó férfiak között. A maszkulin félelem a feminin erőtől végighúzódik az emberiség egész történetén. Mindig küzdelemről van szó, illetve arról, hogy az élettelen anyagból származó férfiak félnek az élő anyagból származó nőktől. Mindig is igyekeztek elzárni, korlátozni a nőket a legtöbb szempontból (politikában, öröklésben, jogi előírásokkal, hárembe zárással stb.). Az együttélés során általában a férfiak kerülnek hátrányos helyzetbe (papucsférj létezik, papucsnő nem), mert a nők jobban viselik az élet terheléseit, lelkierő szempontjából erősebbek a férfiaknál, tovább is élnek/éltek.

Mindinkább tanúi lehetünk, hogy a nők a felülkerekedési harcban visszaveszik az ősi fegyvereiket, a nemiségüket fitogtatják, elterjedt a meztelenség divatja, néha sejtelmesen, néha a valóságban mutogatják bájaikat, addig, amíg van mit mutatniuk. Olyan világ alakult ki, ahol az esztétika lépett az erotika helyébe, olyan civilizáció alakult ki, ahol a nőiség összekapcsolódott a szépség fogalmával. Ez pedig a lilithi rontásnak tulajdonítható, mivel a sztárokat/celebeket gyönyörűnek állítják be (akár Lilithet, aki gyönyörű, ám fekete/sátáni szépség), ám ez nem erotikus, hanem inkább frigid, hideg szépség. Az elüzletiesedett világunkban hiába kísérelnek meg a sztárokból vonzó nőt kreálni, hiányzik belőlük az erotikus vonzás, mert az erotikus sugárzás független az esztétikumtól. Érdekes egy ismeretlentől származó gondolat: „A nő szépsége megragadja a figyelmed, viszont a személyisége magával ragadja a szívedet.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..