Kertünk egy kis világ, melyben a növényeket mi válogatjuk össze, mi választjuk ki, hogy mi hova kerül, társítjuk, csoportosítjuk őket, ezzel meghatározzuk a kert hangulatát, élővilágát és nem utolsósorban fenntarthatóságát.
A fekete nadálytő (Symphytum officinale), vagy népies nevén forrasztófű nedves rétekről begyűjthető gyógynövényként inkább ismert, mint kerti dísz vagy haszonnövény. Pedig megérdemli, hogy kertünk elvadított részében, a konyhakert sarkában vagy akár a virágágyás évelőkkel teli oldalán helyet adjunk neki.
Először is kiváló dísznövénye a virágágyásoknak. Ha megfelelő helyre van ültetve, ahol elég nedvességhez és tápanyaghoz jut, akkor méretesre növekedő zöld levelei nemcsak megfelelő hátteret nyújtanak a többi virágzó növénynek, de egész nyáron nyíló, lilás, kunkor virágzata is érdekes, tetszetős színfolttal járul hozzá a kert kellemes hangulatához. Azok közé a növények közé tartozik, amelyek nagyon jól mutatnak az ágyáson kívül is, ha van a kertnek elvadított része, ahol egy kissé magasabb a fű, a nadály is közéjük kerülhet. Ha a komposzthalmot szeretnénk egy kicsit elrejteni szem elől, akkor más növényekkel együtt ültetve a fekete nadálytövet is felhasználhatjuk.
Választhatunk neki helyet a konyhakertben is. A kiskertünkhöz tartozó zöldségeskertet nem kell teljesen elhatárolni a telek többi részétől, és nem szabad úgy tekinteni rá, mint egy csakis termelésre használt területre. Az itt lévő évelő növényeket érdemes úgy elhelyezni, hogy kellemes hangulatot adjanak a zöldségesnek, esetleg díszítsenek is. Nekik is lehet társuk a fekete nadálytő, annál is inkább, hogy kertészeti felhasználására a zöldségeskertben lesz.
Leveleiből tápoldat
A forrasztófű nemcsak különleges gyógynövény, de nagyon hasznos levéltrágya is készíthető belőle. Gyökérzetének köszönhetően könnyen magához veszi a talajban lévő tápanyagokat, még azokat is, amelyek a legtöbb növény számára nehezen hozzáférhetőek, és dús levélzetet fejleszt. Ha leszedjük a leveleit, és néhány napig vízben áztatjuk, akkor azokból a felhalmozott tápanyagok az ázatba kerülnek, majd ezt a „teát” felhígítva használhatjuk mint levéltrágyát vagy kiöntözve mint tápoldatot.
A növénynek az idősebb, alsó leveleit érdemes leszedni, és felaprítva egy fedeles edénybe rakni, majd annyi vízzel feltölteni, amennyi jól ellepi. A lezárt vödröt vagy hordót ezután egy félárnyékos helyen hagyjuk néhány napig, egy hétig. Tanácsos félreeső helyen tartani, mert egy idő után nagyon kellemetlen szaga lesz a lének. Ha a levelek már szétáztak, akkor szűrjük le, és 10—15 rész vízzel felhígítva használjuk el a tápoldatot.
A fekete nadálytőből készült tápoldat főleg káliumban gazdag (a csalánból készült inkább nitrogénben), de emellett sok fontos mikroelemet is tartalmaz. Igencsak alkalmas a paradicsom, paprika, tök és káposztafélék fejtrágyázására, de bogyós gyümölcsöt termő bokrok és gyümölcsfák körül is használhatjuk. A zöldségnövények káliumigénye nagyon megemelkedik a virágzást követő időszakban, és fejlődésüket segíthetjük tápoldatozással. A paradicsom, ha nem tud elég káliumot felvenni a talajból, akkor kevesebb virágot köt, illetve a megtermékenyült virágok egy részét elhullajtja, a megmaradt gyümölcsök pedig nem pirosodnak egyenletesen, a szár körüli részen zöldesek maradnak. A káliumhiányban szenvedő káposztafélék lassan fejlődnek, aminek következtében a levelek nagyon szálasak, fásak lesznek.
Biotápoldathoz ez az egyik legjobb növény (a csalán a másik), ezért szánjunk neki egy kis helyet a kertben.
További felhasználása
Gyökerének kivonatát a bőrre kenve használják általában zúzódások, reumás fájdalmak, ízületi gyulladások (reumatoid arthritis), duzzanatok, izom- vagy szalaghúzódások, ficamok, rándulások, hátfájás, köszvény, csonttörések, sportsérülések és -balesetek, vérömlenyek, valamint egyszerű megerőltetés esetén is.
A fekete nadálytő pirrolizidinvázas alkaloidokat tartalmaz, melyek májkárosító hatásúak. Ezért csakis külsőleg szabad használni!
A legtöbb allatonint tartalmazza, ami egyébként ritkaság a növényvilágban (a természetes allatonin sokkal jobb hatású, mint a szintetikusan előállított változat). Ez a vegyület segíti a sejtek szaporodását, ez magyarázza, miért képes felgyorsítani a sérült szövetek regenerálódását.
Mikor gyűjtsük?
A nadálytő gyökerének gyűjtése ősszel történik, leginkább ásóval, mert hosszú karógyökere mélyre húzódik. A gyökereket meg kell tisztítani, és minél hamarabb meg kell kezdeni a felaprítását, mert gyorsan keményedik, színeződik, és veszít a hatóanyag-tartalmából.
Gyűjtését a legjobb felszálló hold idejére időzíteni, mert ilyenkor tartalmazza a legtöbb hatóanyagot. Őseink magától értetődő módon használták útmutatóul a hold járását termelő tevékenységük során. Ahogy a nap meghatározza az évszakok váltakozását, úgy van hatással a hold a tömegvonzása révén minden olyan élő és élettelen szervezetre, amely sok vizet tartalmaz.
„Az élet titka az, hogy a növények levegő-, víz- és fényevők, és a bennük tárolt energia később minden mást elintéz.” (Richard Powers)
Forrás: Kertészkedés Székelyföldön (gyűjtemény)