Bánáti Újság
Fejes István alkotásának aranyfénye
Kép és szöveg: PRÉC István
2004.09.29.
LIX. évf. 39. szám
Tíz évvel ezelőtt, pontosabban 1994. augusztus 18-án jelent meg a Bánáti Újság első száma. Még ma is féltve őrzöm azt a kedves, baráti felhívást, amelyet az ügyintéző bizottság nevében küldött nekem B. VARGA Lászlő és SÜTŐ András. Nagy lendülettel indultunk el, mint az a néhai kisvonat, amely egykor...
Tíz évvel ezelőtt, pontosabban 1994. augusztus 18-án jelent meg a Bánáti Újság első száma. Még ma is féltve őrzöm azt a kedves, baráti felhívást, amelyet az ügyintéző bizottság nevében küldött nekem B. VARGA Lászlő és SÜTŐ András. Nagy lendülettel indultunk el, mint az a néhai kisvonat, amely egykor összekötötte Nagybecskereket Zsombolyával. Jómagam, B. Varga László, de sokan mások is napról napra utazgattak rajta. Akkor még nem is gondoltunk arra, hogy egy napon eltűnik, pedig egyedüli volt a sík Vajdaság területén. Azzal sem foglalkoztunk, hogy milyen gyorsan elmúlik majd egy évtized, inkább azon igyekeztünk, hogy földjeinkhez hasonlóan, a lapban is bő legyen a termés. Most csak egy munkatársról, FEJES Istvánról szeretnék írni, aki sok illusztrációt, karikatúrát készített a Hét Napnak. Hogy rohan az idő! Immár harmincöt éve annak, hogy először találkoztam vele. Amikor indulóban volt a Magyar Szó szombati melléklete, a Bánáti Híradó, Tordán tartottuk az első megbeszélést, mondhatnám úgy is, hogy a tudósítók első találkozóját, amelynek DOBAI József volt a házigazdája. Fejes István nem tudósító volt, inkább a rajzai jelentek meg a Magyar Szóban. Erről az összejövetelről a megsárgult fotók tanúskodnak. Ott fényképezkedtünk a ,,keserekút' épülete előtt, rajta a képen az egész gárda: ANTAL SZABÓ Eszter, aki akkor még egyetemi hallgató volt, TÖRKÖLY István, a Bánáti Híradó szerkesztője, JUHÁSZ Sándor (Magyarittabé), NEHRER Lajos, aki akkor még Udvarnokon tanított, NAGY Edit és HICKÓ János (Magyarcsernye), VARGA Mihály (Tóba). Fejes Istvánnak és néhai MOMIROV Tibor bácsinak már akkor is volt egy kis tárlata. DOBAI Jánossal 1984-ben kiállítást szerveztünk Fejes Istvánnak, amelyen vendégként részt vett Antalfalváról a világ leghíresebb naiv festője, Martin Jonaš is. A rendezvény Tordán nyílt meg május 12-én.
Fejes István amatőr festőként azóta igen magas színvonalat ért el, amiről mi sem tanúskodik jobban, mint az, hogy a képei eljutottak a határainkon túlra is. Németországban, Magyarországon, Ausztriában, Kanadában, de Ausztráliában is megtalálhatóak az alkotásai, amelyeken a bánáti rónaságot örökíti meg, az itt élő embereket, a tanyavilágot. Szinte minden csendéletének alkotó része a mindennapi kenyerünk, a tejesköcsög és a szalonna. Itthon közös kiállításai voltak Nagybecskereken, Újvidéken, Szabadkán, Temerinben, Muzslyán, Zentán, Kikindán, Kanizsán, de Magyarországon, Szegeden és Tiszaalpáron is láthatták munkáit az érdeklődők. Jelentős helyet foglal el Közép-Bánát és tartományunk amatőr festészetében. A ,,csendes falusi kőműves', aki nyugdíjas napjait a festőállvány előtt tölti, Torda múltját örökíti meg vásznain, a vert falú, kis ablakos, fehérre meszelt házakat, a kihalt téli tájat. Nemrégiben három hetet töltött Magyarországon, a tiszaalpári művésztáborban, ahonnan lehetősége nyílt ellátogatni Soltra és Aranyosapátira is. Dr. Veselin Laziæ, az újvidéki Mezőgazdasági Kar tanára pedig arra kérte fel, hogy illusztrálja a PÈESA művelődési és történelmi egyesület legújabb kiadványát. Ezzel az egyesülettel immár tizenöt éve együttműködik Fejes István.
Fejes István amatőr festőként azóta igen magas színvonalat ért el, amiről mi sem tanúskodik jobban, mint az, hogy a képei eljutottak a határainkon túlra is. Németországban, Magyarországon, Ausztriában, Kanadában, de Ausztráliában is megtalálhatóak az alkotásai, amelyeken a bánáti rónaságot örökíti meg, az itt élő embereket, a tanyavilágot. Szinte minden csendéletének alkotó része a mindennapi kenyerünk, a tejesköcsög és a szalonna. Itthon közös kiállításai voltak Nagybecskereken, Újvidéken, Szabadkán, Temerinben, Muzslyán, Zentán, Kikindán, Kanizsán, de Magyarországon, Szegeden és Tiszaalpáron is láthatták munkáit az érdeklődők. Jelentős helyet foglal el Közép-Bánát és tartományunk amatőr festészetében. A ,,csendes falusi kőműves', aki nyugdíjas napjait a festőállvány előtt tölti, Torda múltját örökíti meg vásznain, a vert falú, kis ablakos, fehérre meszelt házakat, a kihalt téli tájat. Nemrégiben három hetet töltött Magyarországon, a tiszaalpári művésztáborban, ahonnan lehetősége nyílt ellátogatni Soltra és Aranyosapátira is. Dr. Veselin Laziæ, az újvidéki Mezőgazdasági Kar tanára pedig arra kérte fel, hogy illusztrálja a PÈESA művelődési és történelmi egyesület legújabb kiadványát. Ezzel az egyesülettel immár tizenöt éve együttműködik Fejes István.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
