Tudjátok-e, gyerekek, ki is az a Fehérlófia? å egy népmesehős, erős, bátor, segítőkész, igazi vitéz. Anyja kétszer hét évig szoptatja, s mikor meggyőződik róla, hogy fia feltalálja magát az életben, útjára bocsátja. Megy, mendegél Fehérlófia, de eléje áll, és kötekedik vele három erős legény: Fanyűv...
Hogyan lehet ez a mese még érdekesebb? Úgy, ahogy azt Csernik Árpád rendezésében a ludasi Ludas Matyi Művelődési Egyesület gyermekszínjátszó csapata vitte színre.
Képzeljétek el, hogy Fehérló nem megdöglik, hanem angyalok jönnek érte, és mosolyogva, integetve hagyja itt ezt a világot. Vasgyúró neve valójában Vasipari Gézu. A sárkánynak nemcsak kardja és buzogánya van, hanem puskája is, és GAME OVER feliratú táblával vonul ki a színpadról. A griffmadár láthatatlan motoron, bukósisakban közlekedik. Az előadást virtuális játékok elemei, vicces rímek és sok-sok tréfa teszi színessé.
Tanulsága, mondanivalója? Hát persze hogy van! Győz a jóság, a tisztesség, a becsület, az igazmondás, a segítőkészség, a szerénység. A végén, a szegény népmesehős elnyeri jutalmát: a királyság felét és (kapaszkodjatok meg!) mind a három lányt. A színdarab végén viszont kiderül, hogy nőből kicsit sok a három.
Tizenhat szívből mókázó gyerek szórakoztatja a nézőket mintegy harminc percen át, és adja át nagy-nagy szeretettel tudása, tehetsége legjavával ezt a produkciót.
Hogyan reagáltak a nézőtéren ülő gyerekek? Úgy, hogy ők is kedvet kaptak a mesterséghez: színészek szeretnének lenni.