A horgosi, pontosabban kamarási vasútállomástól a Kamaráserdőig húzódik a villasor, ahol a múlt század fordulóján több pompás, szecessziós stílusú — ma többségében romos állapotban lévő — épület sorakozott. A rejtelmes Kamaráserdő kellemes sétálóhely, sok felfedeznivalóval. Népszerűsége egykor Palicsfürdőével vetekedett, bár mára elvadult növényzettől burjánzik, tava elmocsarasodott. Ma természetvédelmi övezet. Itt húzódik az egykori Reök-majorság is, a közelében pedig megtalálható Reök Iván vízépítő mérnöknek, a híres szegedi Reök-palota építtetőjének a sírja.

— Magának a területnek a kiépítése, kialakítása 1857-hez köthető, amikor a Kárász család erdőt telepített ide, melyet először vadászatra használtak, majd Ormódi Béla tulajdonába került, és az 1890-es évek végén elkezdte felparcelláztatni a mostani villák helyét — mesélte Gonczlik Ákos túravezető. — Szegedi tisztségviselőknek adta el a telkeket, akik később villákat kezdtek el építeni. A századfordulón mindenhol megjelenő stílus a szecesszió volt, bár azt hozzá kell tennünk, hogy nem minden villánál tudott ez annyira érvényesülni — vannak olyan épületek, ahol jobban, máshol kevésbé bontakozott ki. Ez függött attól is, hogy a villatulajdonosok mennyire voltak tehetősek. A Bíró-villa a villasor és a környék egyik legszebb szecessziós épülete volt, a palicsi Vigadónak van olyan fakonstrukciója, faterasza, mint amilyen valamikor ennek a villának volt. Ezek nem nagy alapterületű ingatlanok, hiszen nyaralóként használták őket, nem az volt a lényeg, hogy minél több szoba legyen bennük.

Nagyjából félszáz épületről van szó, melyek nem tartoznak mind a villasorhoz. Érdemes megtekinteni Brauswetter Ottó szegedi órásmester villáját (az úgynevezett órás villát), ahol az ifjú Bartók Béla lakott 1906-beli horgosi tartózkodása idején, illetve a Reök család intézőházát, azaz a későbbi Bácska Mezőgazdasági Birtok irodaépületét — bár ez utóbbi jelenleg egy olasz magánvállalkozó tulajdonában áll, biztonsági őrrel és kamerákkal figyelt területként nem látogatható szabadon, ám szervezett csoportok előre egyeztetett időpontban megtekinthetik. Akárcsak Vajdaság más településein, az egykori úri, majd szövetkezeti birtok szép lassan az enyészet martalékává válik.

— A horgosi villák egy részét az impériumváltás után lebontották, az épületanyagból a falu másik pontján házat építettek, volt, amelynek a kerítését és egyes konstrukcióit hordták el, és otthon beépítették a saját házuk kerítéseként — közölte a túravezető. — A megmaradt villák közül egyeseket a felismerhetetlenségig átépítettek, átalakítottak. Az új tulajdonosok családi házként kívánták használni, számukra nem volt semmiféle előny, hogy van egy 8 x 9 méteres teraszuk, így abból inkább kialakítottak két szobát. A villák egy másik része elhagyatottá vált, kikezdte az idő vasfoga. Jelenleg mindössze két-három olyan objektumunk van, amely kevésbé van átépítve, és még küzd az enyészettel. Két-három villát jelentősebben átalakítottak, viszont ezeknél sem sikerült megőrizni az eredeti stílust. Csak a Pálfi-villát nyilvánították műemlékké, mely a villasor végén található, a belső homlokzatán egy freskórészlet is látható.

Az üdülőhelyen számos híres ember járt és alkotott, köztük Bartók Béla, Mikszáth Kálmán, Balázs Béla, Tisza Lajos vagy a Reök családdal rokonságban álló Munkácsy Mihály.

— A Művelődési Ház első ízben szervezett sétadélutánt — mondta Soós Nóra, az intézmény programkoordinátora. — A jó idő alkalmával úgy gondoltuk, ki kell szabadulnunk a természetbe, és megmutatni mindazt, amivel Horgos ékeskedik. Választásunk a villasorra esett, hiszen neves személyek éltek itt, illetve látogattak ide. Nagygyörgy Zoltán helytörténész sokéves alapos kutatásának köszönhetően tudjuk felidézni Kamarás történetét, illetve éltetni ennek a csodálatos vidéknek a hírét. Az egykoron hagyományosnak vélt program, úgy gondoljuk, méltó arra, hogy ismét folyamatos látogatottságnak örvendjen. Szeretnénk rendszeressé tenni ezeket a sétadélutánokat, minden olyan pontot bemutatni Horgoson, amely fontos és értékes számunkra.

Az eseményre nem csak helybeliek érkeztek. Csernák László és barátnője, Szeles Anita Zentáról motoroztak el Horgost megismerni.

— Anitát a villák története érdekli jobban, a stílusirányzatok, az ide kötődő híres emberek, hiszen egyetemista, a Magyar Tanszék végzős hallgatója. Engem a természet, az erdő vonz, és motoros kirándulásnak sem utolsó. Ez az első helytörténeti séta, melyen részt veszünk, ám ha szerveznek hasonlót, biztosan elmegyünk.

— Nagyon érdekelnek a kastélyok és a helytörténet. Sokfelé jártunk már, minden hónapban valahová ellátogatunk, május elején a bánáti kastélyokat jártuk körbe, azok sajnos nagyon elhanyagoltak — mondta Karai László szabadkai nyugdíjas, aki feleségével érkezett, és rengeteg fotót készített, mely saját archívumába kerül. — Bejártuk már Magyarországot, voltunk Ausztriában, Németországban, igyekszünk mindenhová eljutni, ahová lehet, de a legközelebbi tájékunkat is szeretnénk megismerni. Igyekszem utánaolvasni egy-egy hely, épület történetének, nagyon szeretjük megismerni a részleteket is.

Ha tehát szép élményre vágynak, látogassanak el Horgosra, sétáljanak a villasoron, kukkantsanak be a Kamaráserdőbe — feltöltődve fognak hazaérni. Ha olvasni szeretnének erről a helyről és történetéről, a www.horgos.co.rs honlapon keressék meg Nagygyörgy Zoltán Az eltűnt Kamaráserdő nyomában című, információkban, történelmi adatokban és történetekben gazdag tanulmányát.