Fotó Sziveri Péter

Falunapot tartottak július utolsó előtti napján a magyarkanizsai község egyik legdinamikusabban fejlődő kis településén, Tóthfaluban. Az egésznapos rendezvényen megjelentek a községi önkormányzat, a környező helyi közösségek és a falu testvértelepüléseinek képviselői is. Ott voltak a felvidéki Kisújfalu, a magyarországi Jászszentlászló, a Temes megyei Igazfalva és a székelyföldi Gyergyócsomafalva küldöttségei, egyedül két anyaországi testvértelepülés, Tahitóthfalu és Rábatóthfalu nem tudott eleget tenni a szívélyes meghívásnak. Az ünnep apropóján egy rövid beszélgetésre kértük fel a 750 lakosú falucska helyi közösségének elnökét, Bata Ferencet.
- Mire a legbüszkébb a falu első embere?
- Az elmúlt egy év eredményei közül személy szerint a gimnáziumi sporttagozat beindítását tartom legnagyobb sikerünknek, amire nemcsak én, hanem valamennyien büszkék vagyunk. Ezt a hatalmas feladatot tiszta szívvel vállaltuk fel, és eleget is akarunk tenni ennek a küldetésünknek. Sajnos, a másik, ehhez kapcsolódó kötelezettségünket mindmáig nem tudtuk teljesíteni, mivel a gimnázium szaktantermei nem készültek el. Januárban ugyan aláírtuk a szerződést a kivitelezővel, de mivel a Tartományi Nagyberuházási Alap még mindig nem tudja folyósítani a megítélt támogatást, veszélybe került az előttünk álló iskolakezdés. A gimnázium igazgatójával ugyanis abban egyeztünk meg, hogy szeptember elsejéig átadjuk a két hiányzó kabinetet, de ez saját erőből nem sikerülhet. A falu elnökeként már hivatalos formában is felvetettem, hogy a megoldáskeresésben a községi önkormányzatnak és személyesen Nyilas Mihály polgármester úrnak is szerepet kell vállalnia, mert az idő ellenünk dolgozik.
- A jövő feladatai közül az egyik legfontosabb nyilván a helyi járulék újbóli bevezetése, ami manapság nem könnyű feladat.
- Bizony nem, hiszen jó néhány helyi közösségben kudarcba fulladt a próbálkozás. Én sem lehetek biztos a dolgomban, jelenleg úgy 50 százalékos esélyt látok a sikerre, de minden erőmmel azon leszek, hogy polgáraink megértsék, miért fontos a helyi járulék. Helyi közösségünk 18 éve működik önállóan, mondhatom azt is, nagykorú lett, és ez idő alatt átszámítva mintegy 100 ezer euró jövedelmet valósított meg a helyi járulékból. Ehhez képest, kizárólag csak a nagyberuházások terén egymillió eurót ruháztunk be a falu fejlesztésébe. Az arány 1 a 10-hez, ennek a bizonyos nagybetűs Egynek azonban óriási jelentősége van. Helyi járulék nélkül ugyanis a faluban többek között megszűnhet a postahivatal, megszűnhet működni a helyi iroda, megszűnhet a gyógyszerész-szolgáltatás, hisz ezeket az önkormányzattal közösen a helyi járulék eszközeiből tartjuk fenn és pénzeljük. Tóthfalu jövője tehát nagyon is függ a helyi járuléktól, ezért ezen az ünnepen, de a jövőben is arra szólítom fel polgártársaimat, hogy a december végi népszavazáson minél tömegesebben járuljanak az urnák elé, és lehetőleg igennel szavazzanak a helyi járulék újbóli bevezetésére. Még akkor is, ha ez sokuknak teher, hisz nem kevesen a létminimum határán élnek, de saját eszközforrások nélkül településünk alapműködése és ezzel puszta léte válik kérdésessé - nyilatkozta az elnök.
A falunapon főzőversenyt, kézműves kirakodóvásárt, rózsakötészetet, gyermekprogramokat és kultúrműsort láthattak az egybegyűltek, megtekinthettek egy ismert papagájtenyészetet, de sor került egy biotermesztésről szóló szaktanácskozásra is, melynek során ellátogattak Csikós Árpád biotermelő mintaparcelláira is. A színvonalas falunap utcabállal ért véget.