A Vajdaságban egyedülálló falugondnoki szolgálatot azok a hatvanöt évnél idősebb polgárok vehetik igénybe, akik családi segítség nélkül maradtak, szegények, betegek, és a mindennapi otthoni megélhetésük vált kérdésessé. Eddig mintegy 770 idős ember mindennapját tették élhetőbbé, most a temerini és a nagykikindai falugondnok munkába állásával újabb 30-30 személynek tudnak majd segítséget nyújtani.

Újabb örömteli pillanathoz érkeztünk el, hiszen megteremtődtek a tárgyi és az anyagi feltételei a szolgálat bővítésének. A temerini kolléga elsősorban Temerin területén fog tevékenykedni, a nagykikindai munkatársunk pedig az egész községben igyekszik majd helytállni, vagyis Nagykikindán túl Kisoroszon és Szajánban is segíteni fogja a rászoruló, idős, magányos embereket — mondta el lapunknak Bús Ottó, a CMH koordinátora.

Bús Ottó, a CMH koordinátora

2015. november 1-jén 12 falugondnok kezdte meg a szolgálatot 7 vajdasági önkormányzat 25 településén. Egy hónapra rá 2-en csatlakoztak a csapathoz, 1 önkormányzat 4 településén. A legutóbbi bővítés 2016. április 1-jén volt, amikor újabb 6 falugondnok 9 önkormányzat 21 településén állt munkába, vagyis 20 falugondnok 17 önkormányzat 50 településén dolgozott. Mostantól 22 falugondnok lesz Vajdaság 54 településén.

— Az elmúlt évek legnehezebb időszaka a járvány idején volt — mutatott rá a CMH illetékese, de mint mondta, a falugondnokok akkor is helytálltak, és nagy megelégedéssel nyugtázták, hogy nem fertőztek meg senkit abban a nehéz periódusban. — Ez a munka elsősorban a bizalmon alapul, hiszen magányos, idős embereknek a házába járnak be nap mint nap, akik pénzt bíznak rájuk, ők elmennek a boltba, a gyógyszertárba, bevásárolnak, és utána elszámolnak minden dinárral. Az elmúlt nyolc évben nincs tudomásunk arról, hogy bármilyen sérelem ért volna valakit. Az új munkatársaknak már minden szükséges szerszám és eszköz a birtokukban van. Átvették a személyautókat is, így már az orvoshoz is elvihetik az embereket. A fűkaszálótól a vérnyomásmérőig van mindenük: létrájuk, szerszámkészletük, de még baltájuk, fejszéjük, fűrészük is, például a favágáshoz. A kisebb javításokhoz tapasztókanál kell, néha csavarhúzó vagy villáskulcs. Mivel idős emberekről van szó, nem árt a vérnyomást is megmérni néha. Igyekeztünk minden szükséges szerszámmal, felszereléssel ellátni őket, van ugyanis némi rálátásunk az elmúlt nyolc év után, hogy mire van szükségük.

Bús Ottó hangsúlyozta, több mint 700 aktív igénybevevőnek állnak most a szolgálatában, de rajtuk kívül rengeteg a passzív is. Mint mondta, ők nem igénylik azt, hogy napi vagy heti rendszerességgel segítsenek nekik, de ezek az emberek ott vannak a látókörükben, és ha kell, akkor a falugondnokok havonta egyszer-kétszer hozzájuk is befordulnak. Az esetleges új igénybevevők kapcsán kiderült, várólisták vannak, sokkal nagyobb ugyanis az igény, mint amekkora a kapacitás. Azt tanácsolta az érdeklődőknek, az a legcélszerűbb, ha a falugondnokkal beszélnek, minden egyes terep más ugyanis, és az ott dolgozó falugondnok tudja eldönteni, megítélni, hogy mi fér még bele az idejébe. Hozzátette: ha egy mód van rá, akkor segíteni fognak, ha nem is mindennap, de alkalomadtán biztos.

A CMH koordinátora külön köszönetet mondott Pásztor Istvánnak, a VMSZ elnökének, aki rengeteget dolgozott annak érdekében, hogy megteremtődjenek a tárgyi és az anyagi feltételei a szolgálat bővítésének. Egyúttal köszönetet mondott a mindenkori támogatóknak is, így a magyar kormánynak, a Nemzetpolitikai Államtitkárságnak és a pénzt folyósító Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nek. A Magyar Nemzeti Tanács néhány évvel ezelőtt nemzeti jelentőségű programmá nyilvánította a falugondnoki szolgálatot Vajdaságban.

A működéséhez azonban nem csupán források és eszközök kellenek, a bizalomra is szükség van az idősek részéről — emelte ki Ric Gábor, a Caritas igazgatója, a falugondnoki szolgálat szakmai koordinátora, akit a szakmai felkészítésről és az elmúlt évek tapasztalatairól kérdeztünk.

— A falugondnokok nyolc évvel ezelőtt elvégeztek egy szerbiai szociális védelmi intézmény által akkreditált képzést, mely házi ápolásról és kisegítésről szól. Ennek két része volt, az egyik a pszichoszociális, a másik az egészségügyi. A pszichoszociális részben arra készítették fel őket, hogy miként kommunikáljanak az idős emberekkel, hogyan közelítsék meg őket, hogyan alakítsák ki az egyensúlyt a kommunikációban. Ezt egyébként mindenkinek saját magának kellett a terepen megtapasztalnia, majd megszabnia a következő kategóriákat: mi az, amit muszáj, mi az, amit lehet, mi az, amit nem fontos, és mi az, amit nem szabad megcsinálni. Ennek a négy kategóriának a figyelembevételével a falugondnokoknak meg kellett teremteniük az egyensúlyt mindenkivel, mert vannak olyanok, akiknek a pici is elég, és van olyan, aki rátelepszik a falugondnokra. Meg kellett ismerni őket, és felmérni, hogy ki mennyi ház körüli munkát tud elvégezni. Amit el bír végezni az idős ember, azt engedik, hogy ő csinálja meg, viszont amit már nem tud megcsinálni, de szüksége van rá az élethez, az a falugondnokra vár. Konkrétan arra gondolok, hogy ha a bácsi el tud menni mindennap a kenyérért és a tejért a boltba, akkor menjen el, de a nagybevásárlást közösen intézzék. Tehát nem szolgák vagyunk, hanem segítők. Ha mindent megcsinálnánk helyettük, akkor passzivitásba süllyedhetnének, és az nem jó. Reintegrálni kell őket a közösségbe, és ha az idős személy elmegy a boltba, akkor ott vagy útközben találkozhat valakivel, és néhány szót válthatnak. Vagy amikor a falugondnok autóval kiviszi őt a piacra, ott is beszélgethet egy kicsit. A lényeg, hogy az idős személy minél tovább a jól megszokott életterében, a saját házában tudjon élni emberhez méltóan.

Ric Gábor, a Caritas igazgatója

Ric Gábor szerint az egyedül élő, idős embereknek gyakran az is sokat számít, ha valakivel beszélhetnek. Teréz anya gondolatát idézte, mely szerint az a legnagyobb szegény, aki senkinek sem kell, és nem az, akinek nincs pénze.

— Ezek az emberek sajnos elhagyatottak, magányosak, és emiatt szorulnak segítségre. Van olyan is, amikor az érintettnek van családja, de a világ másik végén él, és még ha akarna is segíteni, akkor sem tudna a távolság miatt. Ezért fontos a falugondnok, mert az idősek tudják, hogy bizonyos rendszerességgel be fog jönni, meg fogja kérdezni, hogy vannak, és ha kell, a ház körüli munkákban is segít.

A falugondnoki szolgálat szakmai koordinátora rámutatott, rendkívül fontos, hogy az aktív és a passzív igénybevevőket tekintve több mint 800 idős ember került a Caritas látókörébe. Ha a falugondnokok úgy érzékelik, hogy ezeknél az embereknél valami baj van, nincs tüzelő vagy ennivaló, esetleg megbetegszenek, akkor azonnal lehet reagálni. Nem fordulhat elő, hogy az idős személlyel történik valami, és otthon, egyedül, segítség nélkül fog elhunyni, aztán valamikor valaki majd rátalál. Gond esetén idejében lehet segíteni. Ezt szem előtt tartva a falugondnokok részt vettek elsősegély- és újraélesztő tanfolyamon, de meghatározott időközönként lelkigyakorlatokon is jelen vannak.