A 140 éves református templom a Kossuth-szoborral

A Bega folyó és a Bega csatorna között nyugvó bánáti falu - falu? az egypártrendszer óta nálunk, a Délvidéken csak helyi közösségek, nagyközségek vannak, valamint egy város, Újvidék -, Magyarittabé nemcsak a ránehezülő évszázadok terhével küzd, hanem belső feszültségek is serkentik egyre jobban, hogy mielőbb talpra álljon. Elsősorban abból a letargiából kell feleszmélnie, amelybe a testvériség-egység hazug álarcába bújt ,,jóakarók' taszították. Az egypártrendszer több mint félévszázados uralma alatt nemcsak a Bega mocsarasodott el - pedig sokan még emlékeznek a Temesvár Nagybecskerek között közlekedő hajójáratokra -, hanem iskolájukat is elveszítették, de a Szerbittabéval közösen létrehozott vállalatok egyikének székhelyét sem ebbe a faluba helyezték. Ma már ott tartanak, hogy az alig tizenhárom kilométerre levő telepesfaluban sem mindenki tudja - még a szerb elnevezés hallatán sem -, merre van Magyarittabé. Csak a települést jelző táblán írták ki magyarul a helység nevét. Egyébként a Délvidék legszegényebb községei közt jegyzett Begaszentgyörgy - többnyire református magyarok lakta helyi közösség - művelődési otthonának homlokzatáról Tito hatalmas arcképe figyeli a református templom bejáratát és a mellette álló Kossuth-mellszobrot. De említhetném akár a községházának mondott épület udvarán kialakított virágágyást is, amelyet ötágú csillag alakú betonkerettel vettek körül, hogy az elkövetkező nemzedékeknek legyen mit pátyolgatniuk. A többpártrendszer megjelenésével azonban évi rendszerességgel kerül előtérbe Magyarittabé, a nemzeti ünnepünkön a Kossuth-szobor koszorúzásakor, és ilyenkor, a farsangi időszakban január 28-ától kezdődő Téli találkozók idején.
- Az idén hármas évforduló jegyében készülünk a Téli találkozók megtartására - mondja SZAKÁL Ferenc, a helyi közösség tanácsának elnöke, aki tisztsége ellenére is csupán egynek tartja magát a tizenegy tag közül. Elsősorban a falu újratelepítésének 220. és a templom építésének 140. évfordulójára összpontosítanak, de a Téli találkozók megtartásával is jubileumi évhez jutottak, hiszen huszonötödik alkalommal rendezik meg az idén a március 17-éig tartó találkozókat. A falu szülöttének, Deák Ferenc írónak sugallatára kezdték 1976-ban művelődési rendezvényekkel kitölteni a téli napokat. A rendezvények megtartását azonban 1992-től hat évig kénytelenek voltak szüneteltetni, 1998-tól viszont ismét rendszeresen találkoznak a környék művelődési együttesei. A találkozók megtartását először Juhász Sándor szervezte, az újraindítás pedig Csüllög József, akkori tanácselnök nevéhez fűződik.
- Nemegyszer távolabbi településekről, Szabadkáról, Bácskertesről is érkeztek hivatásos és amatőrszínjátszók, akik előadásaikkal nemcsak emelték a rendezvényünk színvonalát, hanem általuk a Délvidéken élő magyar kultúránk aktív részeseiként éreztük magunkat - mondja OLÁR József, a helyi közösség titkára. Elmondása szerint az újraindításkor fontosnak tartották, hogy a rendezvények többnemzetiségűek legyenek, így lehetőségük volt már megismerni a szlovák, bolgár, roma művelődési egyesületek munkáját is. A találkozók keretében szeretnék az magyarittabéi csigatészta készítésének versenyét is elindítani. Mint mondja, Torontálvásáhelyen ugyan létezik már ilyen típusú verseny, de az ittabéiek csigatésztája egészen más sodrású. Újításokban, elképzelésekben nem is lenne hiány, ám lassan már gondot okoz a kulturális és sportrendezvények megszervezése is, mert a falu lakossága rohamosan csökken. Egyre több üresen hagyott ház napjai vannak megszámlálva. Az 1981-től kiköltöztetett iskolaépületet is csak úgy tudják megmenteni, ha vállalkozóknak bérbe adják, így legalább részleges felújítások történnek rajta.
Az idei Téli találkozók egyik lebonyolítója a Búzavirág Hagyományápoló Egyesület. A civil szervezet elnöke, PATAI Attila elmondása szerint a rendezvény megtartásához a begaszentgyörgyi községtől és a tartománytól várnak támogatást, eddig azonban csak a helyi közösség segítségével kezdhették el a szervezést, pedig már javában készülődnek a maszkajárásra és a művelődési egyesület fellépésére is.
- A falu templomának építése szép példáját mutatja, miként haladhat a falu, ha Isten iránti hálával élnek. Az építéshez használt téglát az itt élő családok adták, a faanyagot pedig Erdélyből szállították a Begán. Az elmúlt 140 éven keresztül az ősök példáját követve az ittabéi nép a templomát mindig rendben tartotta. Elszomorító azonban, hogy támogatóink között mind kevesebb a középkorú és a fiatal. Pedig az a nép, amely az iskolát és a templomot elhagyja, kultúrájában, hitében, nyelvében és genetikájában is ki fog halni. Végső ideje lenne, ha fiataljaink rádöbbennének már erre, és a Bega folyó meg a Bega-csatorna között fekvő kis Kánaánt, Isten ajándékát nem adnák fel - foglalja össze a templom 140 éves történetét és a magyarittabéi gyülekezet helyzetét MARTON Károly lelkész. Mint mondja, az iskolát ugyan elveszítették, de reménykednek, sikerrel jár a visszaszerzéséért indított küzdelem. A templomot nem szabad elveszíteniük, mert akkor Istent veszítik el. Jelenleg hullámvölgyben vannak. Míg a gyerekek mindegyike jár hitoktatásra, addig a felnőttek alig nyolc százaléka vesz részt az istentiszteleteken. Az elmúlt évben harminchárom temetés és mindössze nyolc keresztelés volt a faluban, esküvő azonban egy sem.
A lelkész szavaival összecsengnek a helyi közösség vezetőinek megállapításai is, amikor a Téli találkozók fontosságáról szóltak.
- Szórványban élünk. Kevés lehetőségünk van a magyar kultúra ápolására. Az eltelt huszonöt év megmutatta, milyen következményekkel jár, ha megszüntetik az iskolát. Amelyik falunak ugyanis nincs iskolája, ott a kultúra is elsorvad - fogalmazták meg, és elmondták, hogy szándékaik szerint augusztus utolsó hétvégéjén tervezték megünnepelni a falu újjátelepítésének 220. és a templom építésének 140. évfordulóját, ám erre a dátumra már egy esküvőt tűztek ki. Ezért korábbra kell tenniük a falunapot, hiszen már két éve nem volt esküvő a faluban.