A globális élelmiszerválság és az energianövény-termesztés közt feszülő ellentmondást azonban minden tekintetben meg kell vizsgálni. A fő kérdés tehát, hogy az élelmezésre hasznosított termőterületeinken kívül van-e a jövőben energianövény-termesztésre használható szántónk.

Az Európai Unióban a közös agrárpolitika felülvizsgálatakor a kötelező területpihentetésre vonatkozó szabályozás rendje megváltozott, a 2008. évi felülvizsgálat után bejelentették eltörlését. Az unióban azonban mind a régi, mind a bevezetésre váró új mezőgazdasági támogatási rendszer kiemelt figyelmet szentel az energianövény-termesztésnek. Az uniós és a hazai agrár- és vidékfejlesztési stratégia egyre nagyobb hangsúlyt helyez a fenntartható fejlődés elveinek betartására. Az energianövények szántóföldi termesztését a fenti elvek szintén behatárolják: nem lehet energianövényt termeszteni védett természeti, illetve NATURA 2000 területeken. A fenti okok miatt várható továbbá, hogy a jövőben a gyepterület és az erdő aránya növekedni fog a szántó rovására a földhasználaton belül.

Kép forrása: igroinform.hu

Fontos tudni, hogy a honfoglalás korában a Kárpát-medence nagy részét gyep borította, mely kiterjedése innentől kezdve folyamatosan zsugorodott, minimumát 1990-ben érte el, a területhasználatból ekkor már csupán 11%-kal részesült. A szántók térhódítása az erdők és a gyepek rovására történt, és a felszíni lefolyás, így a talajerózió növekedését eredményezte, valamint hozzájárult a mélyebben fekvő területek árvíz- és belvízveszélyének kialakulásához. Ez utóbbit lecsapolásokkal és folyamszabályzással orvosolták, majd a kiszárított területeket öntözték. Úgy tűnik, hogy a talajokban, a talaj- és felszíni vizeinkben, a felszín közeli légkörben, az élővilágban és a tájban keletkezett károk helyreállításában a gyepgazdálkodásnak jelentős szerep juthat. Így jutunk el valamilyen módon az energiafűhöz és az energiafű-ültetvényekhez. Az energiafű a tulajdonságait tekintve egy nagyon érdekes növény. Fontos szerepe van a talaj védelmében, és nagymértékben képes javítani a talaj jellemzőit, mégsem e tulajdonságai miatt szeretjük. Magas a fűtőértéke, magasabb a fafélékénél és a szalmafélékénél, sőt majdnem eléri a barnaszénét is. Ez az évelő és bokros szálfű egészen az első fagyokig vethető, de erre a legmelegebb nyári időszak is alkalmas, ha megfelelő öntözésről tudunk gondoskodni számára. Jól tűri a szárazságot, de a fagy és a magas sótartalom sem árt neki. Magas ökológiai toleranciája van. Védi a termőtalajt, javítja a szerkezetét, és biológiai talajjavításra is alkalmas. A talajra nem igényes. A betegségekkel szembeni ellenálló képessége nagy. Az erdőhöz képest alacsony költséggel telepíthető, ráadásul sokkal gyorsabban hasznosítható is. Ha váltani szeretnénk más szántóföldi növény termesztésére, könnyedén megtehetjük.

Kép forrása: agroinform.hu

Széles körű ipari felhasználhatóság jellemzi, így a papíriparban, a rostiparban, valamint az építőiparban történő hasznosításra is alkalmas. Az energiafűnek köszönhetően csökkenhet az erdők kitermelése. A különböző energiafű-fajták nagyon gyors növésű, igen magasra (2–3 méterre) megnövő fűfélék. A növény egy évelő szálfű, mely akár tizenöt évig is termeszthető egy területen. Sűrű, bojtos gyökérzete akár 4 méteres mélységig is a talajba hatolhat. Ennek következtében különösen jól tűri a szárazságot, ezért homokon is megterem, de akár a szikes vagy a vizesebb területeken is megél. Az energiafüvek könnyen arathatóak és kezelhetőek a szálastakarmány-termesztés géprendszerével. A lekaszált növény száradás után a szalmához hasonló: bálázható, hőenergetikai célú hasznosításra alkalmas biomasszát eredményez. Az energiafű-ültetvény megújulása és hasznosítása évenkénti ciklusokban történik, szemben az erdőültetvények húsz—ötven éves, illetve más fás szárú energiaültetvények kb. ötéves vágásfordulójával, ezért termesztése rendszeres bevételt hoz a termelőknek.

Másféle, de hasonló növényeket is ismerünk. Az energianyár egy nemesített nyárfafajta, mely két-három éves vágási ciklusokban speciális gép segítségével aratható, és tőről újrasarjad. A kitermelt energianyár valójában egy legfeljebb 2–3 cm átmérőjű, 2–3 m magas vessző, 5—10 vékony ággal. A termelés során az aratógép általában azonnal elvégzi a fa aprítását is. Az energianád olyan gyors növésű, 3-5 méter magasra megnövő nádféle, amely kis és értéktelen (például lápos) földterületen is nagy biomasszahozamot képes produkálni. 

Kép forrása: treemail.hu

Léteznek azonban másféle vélemények is, akár félelmeknek is nevezhetjük őket, melyek más szemszögből közelítik meg e növények termesztését. Fenntarthatósági szempontból az energianövények közül több esetet kell megvizsgálni. Meglehet, hogy ez a feladat problematikus, mert az ilyen ültetvények kiterjedése egyes szakértők szerint hosszú távon veszélyeztetheti az élelmiszer-termelést, illetve nem szakít azzal a téves és a többi energiaféleséggel is kapcsolatos vélekedéssel, amely szerint a bolygó egésze azért van, hogy az emberi igényeket kiszolgálja, amihez a jelenlegi elképzelések szerint egyre több energiára van szükség. Tudni kell, hogy az az újabb terület, amelyet pl. energianövény termesztésére sajátítunk ki, csökkenti az élővilág többi részének esélyeit az életben maradásra. Az energianövények talajra gyakorolt hatását jelenleg kevésbé vizsgálják, így nehéz eldönteni, hogy hosszú távú termesztésük után a talaj milyen változásokon megy majd át, annak minősége, vastagsága, a benne lakó élőlények életfeltételei hogyan változnak. Terepi kutatások hiányában az is később fog kiderülni, hogy a vadon élő növényekkel való keresztbeporzás milyen mértékű lesz.   

Kép forrása: agrarszektor.hu