Az emléktáblát október 17-én leplezték le, mert 75 évvel ezelőtt ezen a napon rendelték el a katonai igazgatást, melynek következtében több tízezer ártatlan, többségében magyar ember esett a bosszú áldozatává.

A történelem viharai Szabadkát sem kerülték el, a Sárgaház pedig hírhedté vált, hiszen a magyar hatóságok 1941 és 1945 között itt helyezték el a különleges rendőrséget. Abban a korszakban is szörnyű dolgok történtek, erről a város 1967 júliusában állított emléktáblát az épületben. A háború befejeztével Tito elrendelte a katonai közigazgatást, és 1944-ben szintén ebben az objektumban helyezték el a Jugoszláv Államvédelmi Igazgatóságot. Ide hurcolták el azokat, akikről úgy vélte az új hatalom, hogy bűnösek. Itt hallgatták ki, kínozták meg és végezték ki, vagy innen vitték őket a vesztőhelyre. Erről évtizedekig még beszélni sem volt szabad, még akkor sem, amikor 1967-ben felállították az épület folyosóján azt az emléktáblát, amelyikkel most szemközt lett leleplezve az új emléktábla, hogy háromnegyed évszázaddal a történtek után megemlékezhessünk az 1944/45-ös ártatlan áldozatokról is — emelte ki dr. Bogner István, a Kegyeleti Bizottság elnöke.

Az ő édesapját szintén ebben az épületben végezték ki. Lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy számos szörnyűség történt akkor, a későbbi elbeszélések alapján embertelen kínzásokon estek át itt a fogvatartottak. Sokak számára megváltás volt a kivégzés, hiszen már nem bírták elviselni a kínzásokat. Mint Bogner István mondta, a jelenlegi kutatások szerint 1017 áldozata volt az akkori kegyetlenkedésnek, a Vergődő Madárnál felállított emlékművön azonban csupán 852 név szerepel, de a többi áldozat nevét is felvésnék az emlékfalra, ha találnak támogatót a meghosszabbítására. Kiemelte: ez a szám még biztosan növekedni fog, hiszen már hozzáférhetőek a levéltári adatok. Hozzátette: a gyanúsnak vélt embereket akkoriban rögtön kivégezték, a vádirat pedig csak később készült el, melynek alapján halálra lettek ítélve. Az édesapját, dr. Bogner Józsefet például a Szabadkai Népbíróság két héttel a kivégzése után ítélte golyó általi halálra. Mint mondta, ez csupán egyetlen példa a sok ezer között.

Cseresnyésné Kiss Magdolna, a budapesti székhelyű Keskenyúton Alapítvány kuratóriumi elnöke az emléktábla-avatáson kiemelte, hogy a tömegsírokat is rendbe kellene tenni, hiszen Délvidék-szerte hatvan-hetven található, sok közülük rettenetes állapotban.

Tekintse meg a cikkhez kapcsolódó galériánkat is, a szerző felvételeit!▼