home 2024. április 25., Márk napja
Online előfizetés
Emberközelben
(Tha)
2005.05.25.
LX. évf. 21. szám
Emberközelben

Ninkov Kovačev Olga megnyitja a tárlatotA Múzeumok Nemzetközi Napja alkalmából a szabadkai és a zentai Városi Múzeum együttműködésének keretében nyílt meg Zentán Almási Gábor (1911-1994) szobrászművész Emberközelben című posztumusz retrospektív tárlata, amelyen bemutatták a róla szóló...

Ninkov Kovačev Olga megnyitja a tárlatot

A Múzeumok Nemzetközi Napja alkalmából a szabadkai és a zentai Városi Múzeum együttműködésének keretében nyílt meg Zentán Almási Gábor (1911-1994) szobrászművész Emberközelben című posztumusz retrospektív tárlata, amelyen bemutatták a róla szóló azonos című könyvet is. A művészmonográfia szerzője és a kiállítás készítője Ninkov Kovaèev Olga művészettörténész.
Az alkalmi műsorban fellépett Szabó Ádám mesemondó, Molnár Emese és Mácsai Endre versmondó, Kasza Zsuzsanna, Tóth Bojnik Tímea, Losoncz Kinga és Szarvák Szuzanna, a zentai Zeneiskola tanulói, valamint Urbán F. Gábor szabadkai költő-műfordító, aki édesapjának, Urbán Jánosnak és Almási Gábornak a kapcsolatáról szóló írását olvasta fel. A rendezvényen jelen voltak az Almási család tagjai is.
Ninkov Kovaèev Olga azt igyekezett érzékeltetni az egybegyűltekkel, Zenta-Szabadka viszonylatban mit jelent Almási Gábor, a vajdasági szobrászat egyik megteremtője, aki egyébként Tóthfaluban született. Fafaragó alapismereteinek megszerzését műbútorfaragó-inasként kezdte meg tizennégy éves korában Zentán, Weiner Lipót bútorgyárában, majd Szabadkán a Sípos-féle bútorgyárban állt munkába. A II. világháborút követően megszűnt a stílbútor iránti igény, így Almási Gábor - már mint családapa - iratkozott be és végezte el Belgrádban a Képzőművészeti Akadémiát. A zentaiak megrendelésére készítette el életművének egyik legsikerültebb mellszobrát, Savoyai Jenőét, amely ma a zentai Városi Múzeum tulajdona, csakúgy, mint a József Attila-mellkép. Mint sok más műve, ez sem lett bronzba öntve. Számos, többnyire magyar író és költő arcképét mintázta meg. Az ő alkotása például Szabadkán a Kosztolányi Dezső- és a Csáth Géza-mellszobor, valamint Adán Szarvas Gábor mellszobra. Halála évében állították fel a korábban készült Lifka Sándor-mellszobrot Szabadkán, és 1995-ben a Népkörben Garai Béla mellszobrát. 2003-ban, halálának tizedik évfordulója alkalmából avatták fel szülőfalujában, Tóthfaluban az emléktábláját, valamint kaput és utcát neveztek el róla.
A kiállításon szereplő alkotásokat a Szabadkai Zeneiskola (Paganini és Liszt Ferenc mellszobra), a szabadkai Városi Könyvtár, Urbán F. Gábor, Liza néni, Almási Gábor özvegye és a zentai Városi Múzeum ajánlotta fel.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..