Szabó Attila felvétele

A Sever villanymotorgyár kisrészvényeseinek egyesülete, a Szolidaritás és a szabadkai Polgári kezdeményezés civilszervezet a napokban közös tiltakozó gyűlést szervezett Szabadka főterén. A megmozduláson a csípős hideg ellenére is több száz elégedetlen munkás vett részt. Mivel a tervbe vett tiltakozás híre gyorsan terjedt a városban, az elégedetlenkedők támogatása jeléül számtalan más, szabadkai tönkretett gyár munkásai is ott voltak a téren. A rég bevált tiltakozó eszközök: sípok, kereplők alkalmazása és a ''tolvajok, tolvajok” skandálása egyértelműen azt bizonyítja, hogy az emberek Szabadkán is megelégelték a bizonytalanságot, a kilátástalanságot, egyszóval: elfogyott a türelmük.
Vanja Dragojlović, a Szolidaritás elnöke szerint a tiltakozás helyszínéül azért választották a város központját, hogy ezzel is nyomatékot adjanak követelésüknek, és hogy felhívják a nagyközönség figyelmét sorsuk kilátástalanságára, valamint hogy nyomást gyakoroljanak azokra az állami szervekre, amelyeknek kötelességük, hogy megoldják a Sever félresikerült privatizációjának a problémáját. Nincs az országban olyan hivatalos szerv, mondta Dragojlović, amelyhez eddig nem juttatták el kérésüket: voltak a tartományban, a köztársaság szinte minden fórumánál - a kormányfőnél és az államelnöknél is -, de eddig még sehonnan sem érkezett válasz a segélykiáltásukra. Bárkihez fordulnak is, mindenhonnan azzal utasítják el őket, hogy az a szerv, amelyhez fordultak, nem illetékes az ügyben. Pedig a villanymotorgyár kisrészvényeseinek követelése nem olyan bonyolult probléma. Azt követeli, hogy az állam vizsgálja felül a Sever privatizációjával kapcsolatos szerződést, és hasson oda, hogy az osztrák tulajdonos, aki megvette a gyárat, tartsa tiszteletben mindazt, amit ígért. A villanymotorgyár az idén ünnepi megalakulásának 88. évfordulóját. A harmincas évek végén műhelyként működő Sever olyan gyáróriássá nőtte ki magát, amely több mint hatezer dolgozónak biztosított tisztességes keresetet, termékei ott voltak - megbecsülve - a világpiacon, az ország széthullása előtt Szabadka legjelentősebb kivitelezője, de országos szinten is jelentős ipari tényező volt. Az osztrák vevő a magánosítási szerződés egyetlen pontját sem tartotta tiszteletben: a foglalkoztatottak számát mostanra kilencszázra csökkentette, mi több, újabb elbocsátásokat helyezett kilátásba. Nincs fejlesztési program, nincs beruházás, holott az adásvételi szerződésbe belefoglalták, hogy a munkásoknak ki kell fizetni azokat a kereseteket, amelyekkel a Sever tartozott nekik a 1997-től 2002-ig tartó időszakban. Furcsa módon ez a rendelkezés be sem került a szerződésbe, így a munkások bíróság útján igyekeztek érvényt szerezni a követelésüknek. Sajnos azonban ezt a bíróság sem tartja olyan fontosnak, hogy befejezte volna az eljárást.
Olajos Nagy Miklós, a Szabadkai Polgári kezdeményezés elnöke szerint eljött az idő, hogy Szabadka munkásai összefogjanak, és közösen követeljék a meggondolatlan, fosztogató magánosítások felülvizsgálatát. - Ez a mai tiltakozó gyűlés csak a kezdet, elég volt abból, hogy hülyének néznek bennünket - mondta Olajos. - Elsősorban arra van szükség, hogy városi szinten határozzuk meg Szabadka fejlesztésének stratégiai tervét, hogy megállapítsuk, mely ágazatok fejlesztésével tudunk munkát és jövőt biztosítani a város és falvaink embereinek. Szabadka jószerével már nem is rendelkezik jelentős ipari objektummal, a privatizációt felelőtlenül hajtották végre, a privatizációs szerződésekben foglaltakat senki sem ellenőrzi, így nem csoda, hogy városunk gyáróriásai egymás után mennek tönkre. De elég volt! Nem hagyhatjuk - mondta -, hogy a Sever ismét egy kisipari műhely legyen. Az osztrák tulajdonos eddig is csak vitte a gyárból a javakat, adatokkal bizonyítható, hogy eddig 700 munkagépet adott el a Severből, arról nem is szólva hány munkást menesztett, de újabb felmondásokat is kilátásba helyezett. Köztudomású, hogy Ausztriában a vállalat csődbe jutott, most pedig azt fontolgatja, hogy eladja a Severt is, hiszen mintegy 40 millió a gyár vesztesége. Hogy mindennek elejét vegyék, a tiltakozó gyűlésen a résztvevők követeléseiket négy pontban foglalták össze:
- követelik a Sever villanymotorgyár privatizációs szerződésének a felülvizsgálatát,
- követelik, hogy gátolják meg a Sever eladását mindaddig, amíg a tulajdonos ki nem fizeti a munkások elmaradt bérét,
- követelik, hogy a bíróság hatékonyan és gyorsított eljárásban hozzon döntést a munkások 1997-2002. időszakra vonatkozó kifizetetlen bérével kapcsolatban,
- amennyiben az illetékesek nem tudják a magántulajdonost rábírni a magánosítási szerződés betartására, követelik, hogy az állam vegye ismét tulajdonába a villanymotorgyárat.
A megfogalmazott követeléseket eljuttatják a köztársasági illetékes szervekhez, és a kedvező válaszra március 15-ig várnak. Utána elindítják, szervezetten, a tiltakozások hullámát.
Míg a gyűlés tartott, megérkezett Szabadka városelnökének, Saša Vučinićnek a levele, melyben támogatja a Sever munkásainak a követeléseit, és arról biztosítja őket, hogy a község mindent megtesz annak érdekében, hogy a Sever ismét talpra álljon és a magánosításával kapcsolatos visszásságokat kiküszöböljék.