home 2024. február 26., Géza napja
Online előfizetés
Együtt lélegezni a népzenével
Bíró Tímea
2023.03.10.
LXXVIII. évf. 10. szám
Együtt lélegezni a népzenével

Négy évvel ezelőtt indult el a Vajdasági Magyar Művelődési Intézetben a Csoóri Sándor Alap és a Hagyományok Háza támogatásával a hangszeres népzeneoktatás, mely egységes tantervek alapján folyik. 2020-ban azokon a Tisza menti településeken kezdődött meg a képzés, ahol arra igény mutatkozott. A számok azt bizonyítják, hogy a népzene hangszeres éltetésére igenis van érdeklődés, tehát lesz utánpótlás is.

Polyák Dániel, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet külmunkatársa, oktató lapunknak elmondta, a hangszeres oktatás a nagy érdeklődésnek köszönhetően ma már nem csak Zentán folyik:

— Célunk a táncházakban, néptáncegyüttesek vagy énekcsoportok kísérőzenekaraként muzsikáló zenészek megfelelő szakmai felkészültségének feljavítása és a következő nemzedék kinevelése. Ez minden hangszerre érvényes, de legfőképp a parasztfurulyára és a vonós hangszerekre. A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet 2018-ban kezdeményezte a népzeneoktatási képzést, igaz, akkor csak helyben, Zentán, ahol citeraoktatás folyt. 2020 januárjától indult el egy már tudatosabb képzési műhelymunka a környező településeken működő művelődési egyesületekkel együttműködve, három helyszínen. Mára hét településen valósul meg a folyamatos oktatás, Zentán, Csókán, Magyarkanizsán, Tornyoson, Moholon, Adán és Tiszaszentmiklóson 14 oktatóval és 123 tanulóval. Vonós hangszereken (hegedű, brácsa, nagybőgő), citerán, parasztfurulyán és tamburán (prímtambura, basszprímtambura, tamburakontra és tamburabőgő) tanulnak a képzés résztvevői. Heti rendszerességgel zajlanak a foglalkozások, egyéni és csoportos formában, illetve fontosnak tartjuk a kamarazenélést, mely nagymértékben elősegíti a zenésznövendékek fejlődését. Az oktatott tananyag a magyarországi népzeneoktatásban is használatos módszertani kiadványok mellett különös hangsúlyt helyez a vajdasági népdalanyagra — tudtuk meg a koordinátortól.

Az intézet magára vállalta a tanári kar kialakítását gyakorló vajdasági népzenészekből, és hangszerekről gondoskodik azon egyesületeknek, ahol erre szükség van.

— A képzés végeztével alapfokú népzenei és hangszerismerettel lesznek gazdagabbak a résztvevők. A tanulók minden év elején vizsgakoncerten mutatják be az addig elsajátított tudásukat, melyet az oktatók értékelnek mint irányadó útmutatót a további munkához. Az oktatásban bárki részt vehet, jelenleg a legfiatalabb diákok hatévesek, a legidősebbek pedig már nagyszülők — mondta el Polyák Dániel, aki hegedülni tanítja az érdeklődőket.

A zentai Takács Kornél parasztfurulyán tanul muzsikálni, a tizenhárom éves kislánya, Lili pedig szintén parasztfurulyán és hegedűn.

— Korábban autodidakta módon tanultam a furulyázást, és vonzott az, hogy felnőttek is részt vehetnek a képzésen. Heti egy alkalommal próbálunk, a furulyaórák 45, míg a hegedűórák 60 percesek. Egy kicsit megfogyatkozott a furulyacsoport, de azok, akik maradtak, nagyon összenőttek. Szépen felzárkóztunk, óráról órára tanulunk, fejlődünk. Szabó András az oktatónk, és nagyon meg vagyunk elégedve a munkájával. A hegedülést illetően elmondhatom, tehetséges a lányom, viszont motiválnunk kell, hogy rendszeresen gyakoroljon. Addig csinálja, amíg jólesik neki — tudtuk meg az édesapától.

Homolya Horváth Ágnes családjában nem újdonság a népzene művelése, a népi kultúra megélése:

— Mindkét lányunk, a tizenegy éves Eszter és a nyolcéves Juli is évek óta néptáncol itt, Zentán, tehát a népzene és a népművészet iránti fogékonyság már régóta jelen van a családunkban. Azért is írattam be annak idején a lányokat néptáncra, hogy őket is megérintse a néptánc, a népzene szele. Amikor meghallottam, hogy vonósoktatás indul a VMMI-ben, beírattam az idősebb lányomat. Korábban hegedültem, és szerettem volna, ha valamilyen szinten neki is köze van a zenéhez. Az elején nem volt hozzá sok kedve, de biztattam, legyen türelmes, várjuk ki, hogy ez mivé fejlődik. Elmondtam neki, hogy ez közösségi élmény lesz, és valóban így történt. Egy osztálytársával mennek, összesen hárman vannak a csoportjukban, és azt látom, hogy igazán jó kis társaság alakult ki. Két év után eljutottunk addig, hogy Eszter szeret hegedülni járni, élvezettel megy az órákra. Körülbelül egy hónapig Polyák Dániellel tanulnak, gyakorolnak, majd csatlakoznak hozzájuk a brácsások, és a tizenéves gyerekekből összeáll egy kisebb zenekar. Főleg akkor válik élvezetté számára a hegedülés, amikor zenekarban muzsikálnak. Magamról is tudom, hogy az a legnagyobb élmény, amikor az ember zenekarban tudja megszólaltatni a hangszert — tudtuk meg a Magyar Szó munkatársától, aki saját bevallása szerint huszonévesen fertőződött meg a népzenével. — Felnőttként kezdtünk el néptáncra járni a férjemmel, amikor Baji Endre teljesen laikus felnőtteknek tartott néptáncoktatást. Néhány év után ez megszűnt, és én kerestem a további kapcsolatot a népzenével, így amikor meghallottam a lányom vizsgáján, hogy a felnőttek milyen ügyesen megtanultak muzsikálni a VMMI népzenei oktatásának köszönhetően, akkor elfogott a sárga irigység, és úgy éreztem, hogy én is ezek közé az emberek közé szeretnék tartozni, és a következő héttől már én is jártam a hegedűórákra. A felnőtt-hegedűcsoport tagja vagyok, gyakran csatlakoznak hozzánk a brácsások és a nagybőgősök, hogy együtt is muzsikáljunk. Sterbik László a tanárunk, aki meglehetősen erős tempót diktál, de ez azért jó, mert gyakorlásra késztet bennünket. Annyira szeretem ezt a heti egy órát, hogy eddig még egyet sem hagytam ki. Teljesen ki tudok kapcsolódni az alatt az egy óra alatt, amíg hegedülünk. Újjászületésként élem meg — mesélte Ágnes, akinek a népzene iránti szeretete a kisebbik lányára is átragadt. — Júlia az ősszel jelentette ki, hogy ő is szeretne hangszeren játszani, és mivel szép hangja van, a citerát javasoltam neki. A szomszéd kislánnyal együtt szeptemberben bekapcsolódtak Hézső Zsolt citeracsoportjába, és jelenleg ők a legfiatalabbak a tízfős csoportban. Volt már fellépésük, készülnek a Szólj, síp, szólj! vetélkedőre, tehát be tudják mutatni a megszerzett tudásukat. Nagyon jó érzés, hogy a népzene a mindennapjaink része lett. Elkezdtünk ragaszkodni a hagyományokhoz, és öröm látni a lányaimon, hogy ez már az életük része. Kellett, hogy szülőként utat mutassunk a gyerekeinknek, és az, hogy én is hegedülök, megerősítette a lányomat abban, hogy ez jó dolog, hiszen anya is ezt csinálja — fejtette ki a két kislány édesanyja.

A VMMI programjának köszönhetően elismert szakemberektől tanulhatják meg a felnőttek és a gyerekek a különféle hangszereken való muzsikálást, ami egy biztos támpontja annak, hogy Vajdaságban a jövőben is lesznek népzenészek, akik a néptáncosoknak és a közönségnek is húzzák a talpalávalót.

Fényképezte: Polyák Dániel

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..