A konferencia főtámogatója a Tartományi Oktatási és Művelődési Titkárság, a Magyar Nemzeti Tanács és Zenta város önkormányzata volt. A munkaelnökség (balról jobbra): Juhász Attila polgármester, Gajda Attila, a tehetséggondozó gimnázium igazgatója és dr. Franz J. Mönks, az ECHA elnöke. A szószéknél: Józsa László, az MNT elnöke - Szabó Attila felvétele

,,A tehetséggondozás akkor hatékony, ha rendszerben működik. Ha a délelőtti tanítás és a délutáni szabadidős foglalkozás egységet alkot. Ha a tehetséggondozásban egyszerre két nagy vasat tartunk a tűzben: a képességek fejlesztését és a személyiségfejlesztést. Ha a tantárgyi struktúrára ráépítjük: a rendszeres testedzést; a XXI. század ábécéjét, a számítástechnikát; a feltöltődés lehetőségét; a csapatmunka élményét, mely segít a gyerek szociális kapcsolatainak a formálásában... Dr. Balogh László egyetemi tanár, a Magyar Tehetséggondozó Társaság elnöke mondta ezt a zentai tehetséggondozó konferencián. Azon a nemzetközi tanácskozáson, amelyet egy, a fentieknek megfelelő intézmény, a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium szervezett a Tisza partján. Abban a kisvárosban, ahová dr. Balogh (és a Debreceni Egyetemről néhány munkatársa) már szinte hazajár. A szervező gimnázium nevében Gajda Attila iskolaigazgató elmondta: ez a zentai konferencia annak a tehetséggondozással kapcsolatos rendezvénysorozatnak a csúcspontja, amely Budapesten kezdődött (február 22.), és Magyarkanizsán, a tehetség napjának a megünneplésével folytatódott (március 25.). Az 5 éve működő magyar intézmény vezetője ezúton mondott köszönetet a támogatásért Zenta városának, és név szerint is azoknak, akik a legtöbbet tették a tehetséggondozó gimnáziumért: Juhász Attila polgármesternek, Kovács Nándornak, a KKT alelnökének és Fodor Istvánnak, az iskolaszék elnökének. A másik tehetséggondozó, a szabadkai Kosztolányi gimnázium nevében is ugyanakkor köszönetet mondott azoknak a vajdasági magyar politikusoknak, akik ebben a ,,lehetetlennek tűnő vállalkozásban élen jártak: Korhecz Tamásnak, Józsa Lászlónak és Bunyik Zoltánnak. Ez volt az a hely és alkalom, ahol és amikor a köszönet szavai felértékelődtek, hiszen a városháza dísztermében ott ült az európai tehetséggondozás atyja - a holland dr. Franz J. Mönks, az Európai Tehetséggondozó Társaság (ECHA) elnöke volt a konferencia felkért előadója és díszvendége.
Józsa László, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke elmondta: a vajdasági magyar politikum 1990 óta próbálkozott az építkezés elkezdésével, küzdött az anyanyelvű intézményrendszer kialakításáért, ám ennek az ideje csak 2000-ben jött el. Amikor Milošević politikai rendszerének a lebontásával kellett kezdeni a munkát, a ,,saját ügyünk érdekében pedig azzal, hogy megpróbáltunk rendet tenni a saját fejünkben és cselekedeteinkben. A mi, létszámában zsugorodó közösségünknek, a 300 000 lélekszámú magyarságnak a számára kiemelkedő fontosságú, hogy az oktatásban magunk tudjunk tanterveket készíteni, ebben a folyamatban pedig az első lépés a két tehetséggondozó gimnázium megalapítása volt. Szerinte a kezdeti tévelygések után (elitgimnázium vagy tehetséggondozó) sikerült elérnünk: ,,ma két olyan intézményünk van, mely maximálisan képes szembenézni a XXI. század kihívásaival; két olyan intézményünk, mely mára megizmosodott, hírnévre és tekintélyre tett szert. Dr. Jeges Zoltán tartományi oktatási titkár prezentációja (a tisztségviselő előadását Gajda Attila ismertette) a vajdaság 6 tehetséggondozó gimnáziumáról szólt. Dr. Franz J. Mönks professzor úr időutazásra vitte a hallgatóságát: az európai tehetséggondozás kezdeteiről, fejlődéséről és jelenéről szólt. Dr. Balogh László, a Magyar Tehetséggondozó Társaság Elnöke, aki már négy éve, évente 4-5 alkalommal is eljár Zentára előadásokat tartani, elöljáróban aláhúzta, amint Mönks professzor is: a tehetség csak egy lehetőség. Olyan lehetőség, aminek nem szabad elvesznie, elkallódnia, megbicsaklania, összeomolnia. ,,Lenyűgöző volt az az érdeklődés, tenni vágyás Zentán - mind az önkormányzatban, mind az új gimnáziumban - annak vonatkozásában, hogyan segíteni a tehetségek keresésében és gondozásában.
Dr. Balogh professzor izgalmas előadásából (Komplex tehetséggondozási programok) beszámolónkban mindössze néhány villanásra futja. A tehetséggondozás célrendszerében a gyerek erős oldalának a fejlesztése (sport, matematika stb.) áll az első helyen. A második helyen nyomban a gyenge oldal fejlesztése áll. Hogy ne fordulhasson elő: a gyerek kiváló tehetség, remekül teljesít, aztán hirtelen megbicsaklik, összeomlik, belül történik vele valami (az úszótehetség Jurta Dani esete erre a példa). Harmadszor: megfelelő légkört kell teremtenünk, lélektani támaszt adni, óvni, hogy ne veszítse el a kedvét a tehetséges gyerek, és adottságaival arányosan tudjon teljesíteni. Negyedszer: a szociális kapcsolatok formálásában oda kell figyelni arra is, hogy ne a tehetség arasson le minden babért, s ne szigetelődjenek el tőle a társai. Ötödször: ne ,,gyötörjük a gyereket az erős oldalának a fejlesztésével, hanem hagyjuk feltöltődni, kiegészítő szabadidő-tevékenység keretében ellazulni. Utóbbi csöppet sem könnyű, hiszen a gyerek kötődik ahhoz, amiben sikeres... A tehetséggondozás fejlődés-lélektani szempontjai? Már az óvodáskorban kell kezdeni: ,,abból a gyerekből, aki már óvodáskorában nem kerül úszómedencébe, nemigen lesz olimpiai bajnok. A kisiskolás korszak (10 éves korig) az alapozás ideje az alapvető intellektuális és kommunikációs képességek kialakításában. ,,Ez az a korszak, amikor a gyereket már lendületbe tudjuk hozni, ám vigyázni kell: ha túl sokat markolunk, keveset fogunk. A felső tagozatos korszak a forgóajtó: hagyni, hogy minden területen szétnézzen, s megtalálni, hogy a gyerek miben tehetséges. Középiskolai fokon már bele lehet lendülni a speciális tehetségek fejlesztésébe. A pontot az i-re a felsőoktatás teszi fel... Dr. Csermely Péter hálózatkutató, a magyarországi Kutató Diákokért Alapítvány kuratóriumának elnöke szerint a tehetség nem más, mint piramis: alapját a populáció 100%-a adja, a piramis felfelé szűkülő részében a tehetségek vannak (a populáció 20%-a), a piramis csúcsát pedig a géniuszok képezik. A tehetséges gyerekek típusai? Van a jó gyerek, aki mindent tud, s még a tanár gondolatát is kitalálja. Van a tanárok réme, mert minden oktatója tudja: olyan kérdéseket tesz fel, amelyekre nem tud majd válaszolni. Van a deviáns, aki nem tartozik a többiek közé, s egy alvó vulkán: soha nem tudni, mikor tör ki. Van a rejtőző, aki már lemondott arról, hogy tehetséges, játssza a hülyét, mert a társai csak így fogadják be maguk közé. S van az önálló típus, mely képességei tekintetében megtalálta az optimális irányt, elindult, nem fog megtorpanni - a tehetségsiker összefüggésében ez az ideális típus...
Vigor Majić, a szerbiai Petnica Kutatóállomás igazgatója derűs felszólalásával azt üzente: merni kell merészet álmodni. åk 25 évvel ezelőtt ezt tették: nem várták ki, hogy tehetséggondozásból állami program legyen, életre hívták a tehetségcentrummá vált kutatóállomást, ahol a negyed évszázad alatt 40 000 tehetséges fiatal és 2500 tanár kapott kibontakozási lehetőséget. ,,Az elmúlt 25 évben 15 oktatási minisztere volt Szerbiának, de egyik sem avatkozott túlságosan a saját munkájába, egy sem nyomta rá bélyegét az oktatási rendszerre. És ez jó hír. årizzük a fényképeiket, s olykor hálát adnunk nekik ezért. Az a Jugoszlávia, amelyben független intézményünket alapítottuk, már nincs többé. De kapcsolathálózatunk révén továbbra is eljárnak a kurzusainkra és táborozásainkra a szlovéniai, a boszniai és a macedóniai fiatalok, hiszen a nyelvi akadályok minimálisak, érdeklődésünk tárgya, a tudomány pedig közös.