A nemzeti kisebbségi művelődési intézetek által szervezett tárlatnak a képzőművészeten túl más jelentősége is van, ez pedig a Vajdaságban elő nemzeti közösségek közötti intézményesített összefogás és együttműködés — jelentette ki Dragana Milošević kulturális, tömegtájékoztatási és egyházi kapcsolatokkal megbízott tartományi titkár a megnyitón, melyen az intézetek igazgatói saját anyanyelvükön tartották meg beszédüket.

— Egy művész munkássága akkor teljesedhet ki, amikor már nem csak a jelenlétéért küzd az a kisebbségi nemzet, amelyhez tartozik. Azt gondolom, hogy ez a tárlat egy bizonyítéka annak, hogy ezen a szakaszon már túl vagyunk, és valódi, értékes munkát tudunk végezni — mondta Gondi Martina, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatója. Utána Todor Ursu a román, Anamarija Ranković a ruszin, Anna Hrćan Leskovac a szlovák, Tomislav Žigmanov pedig a horvát művelődési intézet igazgatójaként osztotta meg gondolatait. Rajtuk kívül Blaskó Árpád, a szabadkai Kortárs Galéria megbízott igazgatója is köszöntötte a jelenlevőket.

A Vajdaság Autonóm Tartomány, illetve a kisebbségi nemzeti tanácsok által társalapított vajdasági kisebbségi művelődési intézetek megalakulásának 10. évfordulója alkalmából öt nemzetiségi intézmény — a Vajdasági Horvát Művelődési Intézet, a Vajdasági Szlovák Művelődési Intézet, a Vajdasági Román Művelődési Intézet, a Vajdasági Ruszin Művelődési Intézet és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet — szervezte meg a közös képzőművészeti tárlatot. A vándorkiállítás október 22-e és 31-e között Újvidéken lesz megtekinthető, ott a ruszin és a szlovák intézet lesz a házigazda, ezután Nagybecskerekre költözik, ahol november 21-e és 28-a között a házigazda szerepét a román intézet tölti be. Jövőre Zentán, a Városi Múzeumban február 5-e és 28-a között lehet majd elmenni a tárlatra, melynek a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet lesz a szervező házigazdája. A kiállításon a horvát, a magyar, a szlovák, a román és a ruszin kisebbséget, illetve a többségi nemzetet egy-egy képzőművész képviseli. Az intézetek fiatal kortárs művészek alkotásaiból válogattak.

A kiállítás custosa, Nela Tonković művészettörténész a megnyitón a kortárs művészeket méltatva elmondta, hogy munkájukban, stílusukban és életútjukban is nagymértékben különböznek egymástól, viszont mindegyikükben közös, hogy vajdaságiak. Nem egyesítik a különbségeket, hiszen azok már régóta egyesültek, ők ugyanazt a nyelvet beszélik, ez pedig nem más, mint a kiváló vizuális művészeti önkifejezés. Ez a kiválóság pedig nemcsak rájuk, de a kisebbségi művelődési intézetekre is jellemző — tette hozzá.

A kiállítók közül Nagy Abonyi Dávid a magyar, Lea Vidaković a horvát, Alena Klátiková a szlovák, Valentina Broștean a román, Дарян Гарди a ruszin, a Маја Rakočević Cvijanov pedig a szerb nemzetet képviselte.

A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet a többi intézményhez viszonyítva korábban, már 2005-ben létrejött az akkori Magyar Nemzeti Tanács jóvoltából, alapító igazgatója mgr. Hajnal Jenő volt. A tartományi parlament 2008-ban hozott döntést a kisebbségi művelődési intézetek megalapításáról, a rendelet hatályba lépése után a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet is állami intézményi státuszba került.