Egy csók és más semmi…
PAPP Ágota
2022.08.17.
LXXVII. évf. 32. szám
Egy csók és más semmi…

Még ma is emlékszem a pontos dátumra, a helyszínre és arra is, hogy a Wind of change szólt a magnóból… Igen, akkor csattant el az első olyan… igazi csók. Én persze fülig bele voltam zúgva a fiúba, és úgy éreztem, ez kölcsönös. A csók is ezt erősítette meg bennünk. Hogy miért vésődik így az emlékezetembe? Talán azért, mert a csók a legintimebb megnyilvánulás két ember között — s ezenfelül sem tennék semmit zárójelbe, mert ezt ma is így gondolom. És ha híres csókokat kellene mondanom, akkor olyanok jutnak eszembe, mint A békakirály mese vagy Hófehérke és Csipkerózsika, az Elfújta a szél, a Házibuli meg Klimt festménye…

Életünk első csókja minden bizonnyal a biokémiai üzeneteken túl a párkapcsolati rituálé elengedhetetlen állomása is, sőt az evolúciós pszichológia szerint különösen a nők számára fontos partnerszelekciós stratégia (értsd: általa kiderül, a partner egészséges-e, és férfiként/apaként is megállná-e a helyét). A csókolózás segít jobban megismerni a partnert, felmérni, hogy van-e kémia, vagy megbecsülni a másik egészségét az íz és a szagok alapján, illetve megítélni, hogy kompatibilisek vagyunk-e egymással. A férfiak számára a csók kevésbé informatív, viszont vágykeltő hatása miatt számukra a sikert alapozhatja meg a kapcsolódás terén. És valóban azt látni, hogy ha a másik biokémiailag nem ment át a teszten, akkor a románcnak is lőttek.

A philema (csók) görög eredetű szó, földi szeretetet jelent. Lehet szexuális, kapcsolati, üdvözlő vagy éppen rituális gesztusként értelmezni. Az esküvői szertartás megpecsételése is egy csókkal történik.

Eredetéről olvasva azt látni, hogy az ősember etetési szokásából alakulhatott ki, amikor gyerekének először megrágta ételét, és úgy adta azt át. Lehetséges magyarázat a pszichoanalitikus is, mely szerint az újszülött csecsemő emlőszoptatása mint első „szexuális élmény” áll a csók hátterében, és a későbbiekben is ehhez nyúl vissza. Egy másik elmélet szerint az ősi kultúrákban egymás arcát szagolgatták ismerkedéskor, és ez a szokás csúszott át a csókba. A bonobók és a csimpánzok mellett más állatoknál is megjelenik ez a szagolgatós ismerkedés. És még ma is vannak területek, ahol nem ismert a romantikus csók fogalma, Afrika egyes részein pedig határozottan gusztustalannak, visszataszítónak tartják. A francia eredet az elnevezés ellenére sem igaz, de tény, hogy a XX. század elején az odalátogató amerikaiak ott látták ezt először nyilvánosan (nyelves csók).

„A szenvedélyes csók valóban misztikus dolog, mely nagyon sok információt hordoz két ember viszonyáról, genetikai és jellembeli összeilléséről. Emellett hatására oxitocin, szerotonin és dopamin szabadul fel az agyban, ezek a neurotranszmitterek mámoros, a droghasználathoz hasonló érzést nyújtanak.”

Sokat cikkeztek már arról, hogy megengedett-e a csók a szülő és a gyermeke között, vagy az atyai csók mit is jelent, és milyen formában elfogadható. S amíg Amerikában ez sokkal elterjedtebb, addig a nyelves csók ugyanott sokszor még csak általánosnak sem nevezhető. A világ kultúráinak nagyjából fele azonban a romantikus érzelmek kifejezésére használja. Pszichológiai szempontból olyan intenzív, szenzoros (érzékszervi érzékelésből származó) érintkezés, amely az olfaktoros (szaglás), a taktilis (tapintás) és a vizuális (látás) érzékelést egyaránt érinti. A szánk/ajkunk az egyik olyan testrészünk, amely a legrészletesebben tud érzékelni. Az ajkaink, a nyelvünk és az ujjaink stimulálják leginkább az agyszövetet.

„A csókolózás segít jobban megismerni a partnert, felmérni, hogy van-e kémia, vagy megbecsülni a másik egészségét az íz és a szagok alapján, illetve megítélni, hogy kompatibilisek vagyunk-e egymással.”

A kézcsók is a kettő keveréke, ami szintén elég sok mindent elmond erről az udvariasnak, de sokszor nagyon romantikusnak tartott szokásról.

A filematológia a csók tudománya, mely 2009-ben jött létre, és Wendy Hill neurológus, Helen Fisher biológiai antropológus, valamint Gordon Gallup Jr. pszichológus nevéhez kötődik.

„A férfiak számára a csók kevésbé informatív, viszont vágykeltő hatása miatt számukra a sikert alapozhatja meg a kapcsolódás terén. És valóban azt látni, hogy ha a másik biokémiailag nem ment át a teszten, akkor a románcnak is lőttek.”

A szenvedélyes csók valóban misztikus dolog, mely nagyon sok információt hordoz két ember viszonyáról, genetikai és jellembeli összeilléséről. Emellett hatására oxitocin, szerotonin és dopamin szabadul fel az agyban, ezek a neurotranszmitterek mámoros, a droghasználathoz hasonló érzést nyújtanak. Az oxitocin — ahogyan azt korábban is írtam az ölelésnél — a kötődést segíti elő, és az érzelmek kialakulására is hat, csökkentve a szorongást és megerősítve a nyugalmi állapotot. Van olyan kutató, aki azt állítja, hogy akár öt évvel is tovább élhetnek azok, akik rendszeresen csókolóznak, amit nyilván az endorfin- és a dopaminszint növekedéséhez kötnek elsősorban. Igaz, számos arcizmot is megmozgat (a legszenvedélyesebb verzióban akár 112-t), ráadásul még kalóriát is égetünk vele (percenként 5—26 kalória), a későbbi izomlázról azonban nem szól a szakirodalom.

Az evolúciós okok, az intimitás megélése, az immunitás erősödése, a boldogság- és a vágykeltés mind-mind valódi érv a csók mellett, és akkor még nem beszéltünk a kapcsolatban képviselt megerősítő jellegéről. Ezért ha tehetik, csókolják csak kedvesüket kedvükre.

„»Mi az az egy csók?« Hm. Mi az.
Az az, hogy behúnyom a szemem,
És álomért imádkozom.
Nincsen tegnap, nincsen nevem.
Az élet égő rózsatenger.
»Egy csók, mi az?« Maga nem érti,
Mert maga férfi.
Az az, hogy leszakadt az ég,
Meghaltam, itt a másvilág.
Csók… bűvöl messzi-messziről,
Ó, az mesés korallsziget,
Utazni kell oda hajón.
A csók… az fél elájulás.
Az egy kis megbolondulás.
Csók… csók… letörve és alélva
A forróságtól, influenzás
Testtel, felszökött
A hőmérő… olyan az, a csók.
Nem, nem szabad még, semmi áron.
Várjon. Várjon.”
(Részlet Szép Ernő Várjon című verséből)

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Lélekbúvár rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..