A MAGYAR KOALÍCIÓ ÁTADTA A KÖZTÁRSASÁGI KÉPVISELåJELÖLTEK LISTÁJÁT. A Magyar Koalíció pénteken két órakor a Szerb Parlamentben a Köztársasági Választási Bizottság illetékeseinek átadta képviselőjelöltjeinek a listáját, a támogatói aláírásokkal együtt. Az eseményen jelen volt a Magyar Koalíció mindhárom pártjának elnöke: Pásztor István (VMSZ), Ágoston András (VMDP) és Páll Sándor (VMDK). A jelöltlistát 12 050-en írták alá, és mintegy két és fél hét alatt gyűlt össze ennyi aláírás. Pásztor István újságíróknak nyilatkozva megköszönte a támogató aláírásokat mindazoknak, akik vették a fáradságot, és gyakran a hosszadalmas várakozás ellenére is aláírták a jelöltlistát. Pásztor reményét fejezte ki, hogy sikeres lesz a kampány, minek eredményeként öt--hét parlamenti helyet nyernek majd el, ez pedig a mostani három képviselőhöz képest jelentős előrelépés lenne. A Magyar Koalíció köztársasági képviselőjelöltjeinek a listáján 250 név szerepel, közülük 86 hölgy, 100 egyetemi végzettségű személy, s az összetétele nemzeti közösségünk összetételét tükrözi.
KOŠTUNICA ÉLESEN TÁMAD. A Szerbiai Demokrata Párt elnöke, a leköszönőfélben levő kormányfő, Vojislav Koštunica a múlt héten azt nyilatkozta, hogy a Demokrata Pártnak és a körécsoportosuló koalíciónak ,,van valami titkolniavója', mert ,,gyenge a politikája és erős a propagandája'. Az SZDP elnöke szerint ennek az lehet a hátterében, hogy ,,ha ők jutnának hatalomra, akkor elismernék Kosovo függetlenségét'. A DP frakcióvezetője, Nada Kolundžija ,,a legdurvább politikai átverési kísérlet”-nek nevezet a kijelentést. Átverésnek, melynek az volna a célja, hogy a polgárok félelemből ne szavazzanak a saját jövőjükre, nehogy őket is árulóknak titulálják -- nehogy azzal gyanúsítsák őket, hogy eladták Kosovót.
MERÉNYLETET TERVEZTEK AZ ÜGYÉSZ ELLEN. A belgrádi háborús bűnökkel foglalkozó ügyészség szóvivője bejelentette: a boszniai Szerb Köztársaság állambiztonsági szolgálatának volt tagjai merényletet terveztek Vladimir Vukčević ellen. Az ügyészt életveszélyesen megfenyegették, de a nyomozás érdekében erről többet nem árulhatott el. Azt viszont hozzátette: a jelenlegi kormány két magas rangú beosztottja ellen is merényletet terveztek. Mint utóbb kiderült, a másik két célpont két miniszter volt: Dragan Đilas (DP) és Mlađan Dinkić (G17 Plusz).
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG DÖNTÉSE. Április 8-án, a múlt kedden az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte a Köztársasági Választási Bizottság (RIK) döntését, melynek értelmében a kisebbségi pártoknak -- a törvényben meghatározott 10 000 aláírás helyett -- elegendő 3000 támogatói aláírást gyűjteniük ahhoz, hogy jogosultságot nyerjenek a parlamenti választásokon való részvételre. Az Alkotmánybíróság nem is dönthetett másként, hiszen a RIK döntése hiába méltányos, a törvény az erősebb, az pedig tízezer aláírást szab meg. Más kérdés, hogy a szerbiai parlament már módosíthatta volna ezt a kisebbségekre nézve diszkriminatív törvényt, ám a DP -- tőle lett volna várható ez a kezdeményezés -- elhárítja a felelősséget a történtekért. A demokraták szerint a szerbiai parlamentben akkora volt az obstrukció, hogy a választási törvény módosítására egyszerűen nem kerülhetett sor. Az Alkotmánybíróság döntésére reagálva Pásztor István, a VMSZ elnöke elmondta: a történtek nem érintik hátrányosan a Magyar Koalíciót, nem érte őket meglepetésként a döntés, hiszen eleve 10 000 hitelesített aláírás gyűjtése volt a cél, miként a VMSZ számára már 2007 januárjában is. Szerinte igenis el kell gondolkodni azon, hogy a jövőben csökkentség a kisebbségek esetében a szükséges támogatói aláírások számát -- a választási kampány ideje azonban nem alkalmas erre. Dr. Korhecz Tamás tartományi jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségügyi titkár napilapunknak nyilatkozva elmondta: ,,Mi még a 2007-es januári választások során rámutattunk arra, hogy itt a törvényhozásnak lépnie kellene. Felvetésünk mindenki részéről süket fülekre talált. Most ott vagyunk, ahol a part szakad. Legalábbis azok a kisebbségek, amelyek emiatt hátrányos helyzetbe kerülnek. A tartományi kisebbségi titkár ugyanakkor felhívta a figyelmet rá, hogy a 10 000 támogatói aláírást előíró törvénynek alkotmányellenes vonzata is van. Az alkotmány szerint ugyanis a szerbiai kisebbségeket megilleti a pozitív diszkrimináció.
Az Alkotmánybíróság döntése nyomán az albán- és a román kisebbségi pártokkal kapcsolatban merül fel a jogos félelem, hogy elveszíthetik eddigi (minimális) parlamenti képviseletüket is. Elveszíthetik, mert ha nincs az Alkotmánybíróság által hitelesített cenzus, akkor a Szerb Radikális Párt vonhatja kétségbe a 3000 hitelesített aláírással szerzett parlamenti képviselői helyett, s akkor megint ott vagyunk, ahol a part szakad. A Szerbiai Roma Unió elnöke és egyetlen parlamenti képviselője, Rajko Đurić mindenesetre szégyenletesnek és életveszélyesnek nevezte a döntést, s bejelentette: pártja már felhívta a nemzetközi szervezetek figyelmét a kisebbségek ellen elkövetett diszkriminatív lépésre.
NÉPSZERëBB A HADSEREG? Dragan Šutanovac szerb védelmi miniszter a napokban a sajtónak nyilatkozva elmondta: növekszik a lakosságnak a hadseregbe vetett bizalma. Ezt a kijelentését azzal indokolta, hogy az idén a katonai akadémián a nőknek fenntartott 30 helyre 107-en jelentkeztek, a férfiak esetében pedig csaknem kétszeres volt a túljelentkezés, vagyis a 139 helyre 219-en jelentkeztek. A 2006. évhez képest tízszerte többen jelentkeztek, illetve háromszor annyian, mint tavaly. Šutanovac szerint az adatok arról tanúskodnak, hogy a katonai karrier manapság vonzóbb a fiatalok számára. Talán azt is hozzá kellene tenni: nem arról van szó, hogy a hadsereg vonzza a fiatalokat, hanem arról, hogy a katonai karrier egzisztenciával, jobb megélhetéssel kecsegtet. Ha ebből a szempontból elemezzük a dolgot, akkor akár azt is mondhatnánk: a katonai akadémia kvázi népszerűsége azt jelenti, hogy az utóbbi pár évben a fiatalok nagyobb létbizonytalanságban, kilátástalanabbul élnek, mint korábban.