Ülésezett a város vezetősége — A városi képviselő-testület legutóbbi ülésén a tanácsnokok elfogadták minden közvállalat tavalyi évre vonatkozó pénzügyi jelentését. A múlt évet három városi alapítású közvállalat zárta hiánnyal, de a testület ennek fedezésére is talál megoldást.
A polgárok már nem is csodálkoznak rajta, hogy október 1-jétől többet kell fizetniük a vízért és a szemétszállításért, növekszik a temetkezési szolgáltatás díja és emelkedik az autóbuszjegy ára is. A drágítási kérelmeket maga a polgármester hagyta jóvá azzal az indoklással, hogy ha nem növekednek a szolgáltatások díjai, az veszélyeztetheti a szóban forgó közvállalatok működését. Az árak átlagosan 4 százalékkal emelkednek. A szemételhordásért a családi háztartások ezentúl 4,66 dinárt fizetnek négyzetméterenként, a tömbházban lakók pedig 5,33 dinárt. A városon kívül élőknek zsákonként 93 dinárba kerül ez a szolgáltatás. A városi ivóvízért ezentúl köbméterenként 44,8, a szennyvízelvezetésért 25,4, a szennyvíztisztításért pedig 28,8 dinárt kell fizetnünk.
A városi járatokon is drágul a jegy. Az előre megvásárolt 62, a járműben vett pedig 90 dinárba kerül október 1-jétől. A Temetkezési Közvállalat szolgáltatásai átlagosan 5,5 százalékkal nőnek.
Az ülésen a Subotica-trans Utasszállító Közvállalat élére Aleksandar Aleksićet nevezték ki megbízott igazgatónak, a Vízművek és Csatornázási Közvállalat élére pedig Tóth Godó Valériát. Ez utóbbi kinevezés vitát okozott a tanácsnokok körében, mivel a megbízott igazgatónőnek ez lesz a harmadik kinevezése, ami állítólag törvényellenes.
Több közvállalatban és városi alapítású intézményben is leváltották az eddigi tagokat, és újakat neveztek ki a helyükre.
A képviselők elfogadták a Szentháromság-szobor felújításáról és áthelyezéséről szóló rent is. Ennek értelmében a jelenleg a Szent Teréz-székesegyház melletti parkban található köztéri szobor jövőre visszakerül a város központjába. Igaz, a helyén jelenleg Jovan Nenad Crni szobra áll, így a Szentháromság-szobor a városháza építési terveit kidolgozó budapesti építészek, Komor Marcell és Jakab Dezső mellszobra mellett kap majd helyet.
|
Szabadka első köztéri szobra, a Szentháromság-szobor 1815. augusztus 20-án készült el Magyarországon, és került a központi piactérre (a jelenlegi Szabadság térre).
Az emlékmű visszahelyezését a Magyar Nemzeti Tanács indítványozta, és a szabadkai szoborbizottság egyhangúlag elfogadta. A szobor restaurálását hamarosan megkezdik, az ezzel kapcsolatos látványtervek már el is készültek. Mivel az áthelyezés kiemelt jelentőségű nemzeti projektumnak számít, az MNT már megkapta Magyarországtól az elszállításhoz és a restauráláshoz szükséges pénzösszeget, a visszaállítás költségeit pedig Szabadka város állja majd. A szobor elszállítását a szabadkai püspökség hagyta jóvá. A magyarok történelmi múltjának szereplői közül az egyik legkiemelkedőbb Jovan Nenad Crni, akit „fekete cárként” ismerünk. Személye a magyar seregek mohácsi, a törököktől elszenvedett veresége után tűnt fel, gúnynevét pedig az egész testén végigfutó, sötét színű anyajegyről kapta. A fél szemére vak hadvezér csapataival kiszorította e vidékről a törököt, önmagát pedig cárrá kiáltotta ki. De az időközben rablásba és öldöklésbe kezdett Jovan uralkodása igen rövidre sikeredett: 1527 nyarán ugyanis menekülni kényszerült Szapolyai János haragja elől, majd Török Bálint Tornyoson végzett az akkor már sebesült „fekete emberrel”: fejét levágta, és elküldte Budára Szapolyainak.1927. november 28-án ennek a rablóvezérnek Szabadka főterén szobrot emeltettek, de a bevonuló magyarok 1941-ben ledöntötték. Helyére a Szentháromság-szobor került, melyet viszont 1991-ben — az akkori politikai elit — áthelyeztetett a Szent Teréz térre, a főtéren pedig ismét felállítatta Jovan Nenad cár monumentálisnak, de esztétikusnak egyáltalán nem, odaillőnek pedig még kevésbé nevezhető szobrát. |
