Dr. Várady Imre
B. Z.
2004.11.17.
LIX. évf. 46. szám

1867. március első napján született Katalinfalván, Nagybecskereken hunyt el, 1959. március 6-án - Számára minden világ, minden rendszer, minden állapot megfelelő élettér volt ahhoz, hogy a magyar művelődés ügyét szolgálja, segítse: álmaiban nagyon messzire mert menni - ,,A dél vidéki magyarság polit...

1867. március első napján született Katalinfalván, Nagybecskereken hunyt el, 1959. március 6-án - Számára minden világ, minden rendszer, minden állapot megfelelő élettér volt ahhoz, hogy a magyar művelődés ügyét szolgálja, segítse: álmaiban nagyon messzire mert menni - ,,A dél vidéki magyarság politikai és kulturális megszervezésének gondolata Nagybecskerekről indult' - írta Csuka János - Az ügyvéd úr lehetővé tette azt is, hogy a Bega-parti városban 1921 júliusában megalakuljon a Torontálmegyei Bánáti Magyar Közművelődési Közösség - Budapesten tanult jogot, szerzett diplomát, Nagybecskereken nyitott ügyvédi irodát - 1927-ben bekerült szülőhazájának a parlamentjébe
Akkor, 1959 márciusában még nem gondoltam arra - erre egyébként is nagyon kevesen gondolnak -, hogy veszteségeink örökös számbavételének közepette olykor a bizakodás tényeit is tanácsos volna regisztrálni - legalább magunk erősítésére. Hogy a szégyenteljes trianoni szétszaggatásban micsoda hatalmas lelki-szellemi erők támadtak fel, mozdultak meg annak érdekében, hogy megmaradjunk, élhessünk és alkothassunk. Akkor, 1959. március első napjaiban Nagybecskerek magyarsága - s nemcsak a magyarsága - illő tisztelettel, főhajtással búcsúzott el a római katolikus temetőben dr. Várady Imrétől, egy ,,érdemes ember'-től, aki gondban, örömben-bánatban minden vajdasági magyar társa volt, és aki tudta: szükség van errefelé a ,,csodák'-ra, mert azok nélkül lehetetlen létezni, mert hiszen a rontás telepedett le világunkra, tehát teremtsünk legalább erkölcsi rendet, támasszuk fel a magyar szavakat, tömörüljünk egységbe. Programját, hitvallását dr. Várady Imre a Bokréta című almanachban, a jugoszláviai magyar műkedvelők almanachjában fogalmazta meg a leghatásosabban. Ilyképpen:
,,Minden nemzet szellemi életének nagy ható erőssége: hagyományainak tisztelete. Az egybegyűjtött hagyományok egymásutánja, a haladás legbiztosabb fokmérője. A hagyományok szorgos gyűjtése igaz kultúrcselekedet. A ma kifejtett kultúrmunkája, a jövő nemzedékénél már kultúrhagyománnyá finomul. Minden népcsoport, minden nemzet a legbüszkébb arra, amit külön egyéniségéből, külön sajátosságából az összes emberi haladásnak nyújthat! Ily különleges nemzeti büszkeség jogosult mindenkinél. Jogosult a magyarságnál is. Mert éreznünk kell, hogy a magyar faj géniusza is az irodalom, zene, művészet s a kultúra minden irányú megnyilvánulásában az örök igaz, örök szép minden változatában, szintén nyújthat maradandó értékeket a nagy világösszességnek.
Az egyetemes haladás követelménye minden más nyelvű, minden más nemzetirányú kultúrtörekvésnek az elismerés kölcsönösségén alapuló testvéri megbecsülése. Mert bár különböző nyelven, különböző nemzetek sajátos szellemirányában, de mindannyian egyazon cél: az egész emberiséget átkaroló nagy kultúrideálok megközelítése felé törekszünk. Teljes lélekkel csüngünk tehát az általános, nagy világkultúra haladásán és emelkedésén. De emellett forró szeretettel, imádásig emelkedő áhítattal csüngünk, különösképpen a mi kisebbségi magyar kultúránk, irodalmunk, zenénk, dalunk, művészetünk ápolásán azért is, mert ezek emelkedésével, ezek tökéletesbülésével maradhatunk csak méltó tagjai a világ nagy kultúrcsaládjának.
A sorsfordulat idején magasra fokozott ügyszeretettel, nemes kitartással sorakoztak kultúrnapszámosaink közé Jugoszlávia-szerte a mi lelkes műkedvelőink. Nagy értékű teljesítményekkel gazdagították a kultúrkincset. Maradandóvá és hagyományszerűvé e szertefekvő érték azonban csak úgy alakul, ha gondos kezek bokrétába gyűjtik. Jugoszláviai magyar műkedvelőink Bokréta almanachja vállalkozik e nagy kultúrbecsű hagyomány gyűjtésére. Népcsoportunk minden kultúrbarátja meleg szívvel kívánja e nemes vállalkozás teljes sikerét.'
Így látta sorsunkat, így mutatott járható ösvényt a magyarságnak dr. Várady Imre, aki a bánsági Katalinfalván született, hogy aztán - már ügyvédként és a művelődés patrónusaként -, amikor a magyarság a lét és a nemlét határán bolyongott, felfénylő szellemének sugarában oly tisztán lássa sorsunk alakulásának a holnapját, népcsoportunk megmaradásának a lehetőségét.
Budapesten jogot tanult, majd megszerezve a diplomát, szülőfalujától nem messze, Nagybecskereken nyitott ügyvédi irodát. Első naptól kezdve azt hirdette: ,,Sohase feledjük azt, hogy az értékes élet alapja a szeretet és a békesség. Utána a türelem és az emberi megértés'. Mindenekelőtt egyszerű szavakkal meg tudta fogalmazni a jóság, a becsület és a szeretet fogalmát. Hadd mondjam azt: a trianoni tragédia után talán az egész Vajdaságban nem lehetett olyan összetartást, együttműködést érzékelni a magyarság körében, mint Petrovgrádon, azaz Nagybecskereken. Az 1921-ben megalakult Torontálmegyei Bánáti Magyar Közművelődési Egyesületben - dr. Várady Imre hozta létre a munkatársaival - mindenki, minden magyar számára kötelezővé tette kultúránk terjesztését, a hagyományok ápolását. Már 1922-ben Zentán megalakult a Magyar Párt, amelynek az ügyvéd úr a társelnöke volt. Ő fogalmazta meg a 16 pontból álló programot, mely az évek során - a betiltás ellenére - sem vesztett érvényességéből. A nagy szerb nacionalisták minden lépésére, minden megmozdulására éberen ügyeltek. Ennek ellenére 1927-ben bekerült a jugoszláv parlamentbe, majd 1939-ben - vészes időkben - a szenátus, a felsőház tagjává választották. Csuka Jánost idézzük: ,,Várady Imre köztiszteletben álló, igen becsült, puritán és higgadt, politikájában következetes magyar volt'. Nagyra becsülték a munkatársai is: dr. Marton Andor, Mara Jenő, Juhász Ferenc, dr. Borsodi Lajos, dr. Brajjer Lajos, Fischer Károly, Nyárai Rezső, Kovách István és mások. Várady Imre lapokat is alapított, nem is egyet. Ügyvéddinasztiát hozott létre. Évekig a Petőfi ME elnöke volt, unokája, Tibor a nemzetközi közösségek figyelmét vonta/vonja magára. dr. Várady Imre akkor volt magyar, hithű magyar, amikor a legnehezebb volt annak lenni. Bizony lemaradtunk, elsekélyesedtünk volna, ha nem figyelünk az ő jelzéseire.
Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Művelődési Körkép rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..