|
Csokinyuszi, bújj elő! |
|
Ismerkedés |
|
Hajrá, anyu! Hajrá, apu! |
|
Ne izguljatok, jó kezekben vagyok! |
Hangulatos gyermekprogramokkal búcsúztatták a nyarat a fővárosban. Volt zsákban futás, csoportos síelés az utca kövezetére terített zöld posztón, célbadobósdi és mászófal a legkisebbeknek, de már az is felért egy óriási bulival, amikor az örökösen rohanó fiatal apukák és anyukák nyilvánosan is bemutatták, milyen gyorsan tudják elszállítani csemetéjüket az oviba, a suliba vagy a ,,nagymamaszervizbe'. Ha kell, akár talicskában is, elvégre csúcsidőben gyakorta adódik gond a közlekedésben. A lila színű tehénkének és barátainak jóvoltából a szakszervezetiek palotája előtti platón szétterített szalmarengeteg is bőségesen termett csokinyuszikat, -rudacskákat, s persze a bólogató főkolompossal is lehetett fényképezkedni, ha az ember türelmesen kivárta a sorát. Életre kelt egy pillanatra a mese, amibe a projektum megálmodói bölcs előrelátással, de mindenekelőtt nemes okító és (életre)nevelő szándékkal egy csöppnyi munkát is beloptak: afféle ,,civil' bocikát is ,,munkába állítottak', amelyen a pindurkák a szabályos fejés művészetét is gyakorolhatták. Tudvalevő: ez a tudomány annak ellenére is fejlődik, hogy a falusi gazdaságainkban már csak nyomelemekben lelhető fel a holstein-fríz meg a szimentáli szarvasmarha. Az igen jámbor fajtáról nem is beszélve.