* A fenntarthatóság mint tantárgy csupán néhány éve létezik. Mit tehetnek az iskolák és az oktatók a fenntartható jövőért?

— Maga a tantárgy valóban csak néhány éve létezik, viszont a fenntarthatósággal az iskolák már nagyon régóta foglalkoznak. Az ember-környezet viszony az oktatás számára mindig is egy fontos kérdés volt. Elég, ha csak visszautalunk arra, hogy Hermann Ottó már a XX. század elején a madarak napjának megszervezésével országos környezetnevelési programot indított el. Azt is fontos kiemelni, hogy az iskolák nemcsak magával a fenntarthatóság tantárgy oktatásával nevelhetik a fiatalokat, hanem gyakorlatilag manapság minden egyes tantárgyba beilleszthető a környezetvédelem kérdéseinek és fontosságának a hangsúlyozása. Például a matematikában a számok nagyságrendjét is lehet azzal illusztrálni, hogy hány faj él a Földön, és ezáltal a biodiverzitás milyen fontos. De az egyes iskolák dekorációjától kezdve az iskolai kerten át a büfé működéséig számos formában megjelenhet a környezettudatosság eszméje.

* A gyerekeket mennyire érdekli és mennyiben nyitottak a környezettudatosságra?

— Erre pszichológusként azt tudom válaszolni, hogy a gyerekek arra nyitottak, amit a felnőttek közvetítenek feléjük, mivel a legfiatalabbak átveszik azokat a mintákat, amelyeket a számukra fontos felnőttek sugallnak. Egy zoopedagógus mesélte például azt a történetet, amikor egy kisgyerek az állatkertben először látott vízilovat, és megkérdezte az édesanyjától, hogy ez micsoda. Az anya elmondta, hogy ez víziló, miután a gyerek visszakérdezett, hogy ez szép látvány-e. És itt lép be az értékközvetítés, hiszen ha az anya azt válaszolja, hogy ez egy csúnya állat, amelytől félni kell, akkor a gyermekben örökre az fog rögződni. De ha azt válaszolja, hogy érdekes vagy szép látvány, akkor pedig az tudatosul. Egyszóval minden gyerekbe bele van kódolva, hogy a számukra fontos felnőttek milyen információkat küldenek feléjük, viszont az nincs beléjük kódolva, hogy ezek a bizonyos információk milyen értékeket hordoznak. Tehát ha azt közvetítjük feléjük, hogy fontos a természeti környezet, vagy hogy fontos az erőforrásokkal való gazdálkodás, akkor ezt nagy eséllyel el fogják sajátítani. De ha azt közvetítjük, hogy nyugodtan lehet pazarolni, és nem kell odafigyelni a körülöttünk levő állatokra és növényekre, akkor pedig sajnos azt fogják megtanulni.

* Maga a környezetpszichológia mikor alakult ki, és milyen kérdések foglalkoztatták az alapítót, első művelőit a kezdeti időszakban? Mi jellemezte a hazai megalakulást?

— A környezetpszichológia a maga szempontjából egy érdekes kérdés, mert ez a szakterület alapjában nem környezetvédelmi indíttatásból alakult meg, hanem egyszerűen abból a felismerésből, hogy a fizikai környezet milyen fontos hatást gyakorol az emberekre. Mindezzel egyébként a pszichológia tudománya a ’60-as évek elejéig nem foglalkozott. A környezetpszichológia kiindulópontja az volt, hogy megfigyelték egy kórházban, hogy két osztály között milyen eredménykülönbségek vannak. És kiderült, hogy az egyik helyen sötét, hosszú folyosók és rosszul elrendezett szobák voltak, a másikban pedig olyan terek, ahol a betegek tudtak egymással beszélni, stb… Szóval a környezet nagymértékben segítette a gyógyulás folyamatát.

* A Környezeti Nevelési Világkongresszusokon is a fentiekben ecsetelt témákról folyik a diskurzus? Ön rendszeresen részt vesz rajtuk.

— Manapság az ezeken a környezetvédelmi konferenciákon megtartott előadások túlnyomó része általában környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozik, vagyis azzal, hogyan tudják az emberek fenntarthatóbbá tenni a saját környezetüket. Ettől függetlenül az is nagyon fontos kérdés, hogy a fizikai környezetünket hogyan tudjuk úgy alakítani, hogy jól érezzük magunkat.

* Milyen szakmai szemlélet jellemzi, illetve milyen szakmai tevékenység folyik az Ember-Környezet Tranzakció Intézetben? Hogyan járulhat hozzá az ember-környezet tranzakció viselkedéstudományok rendszere a tudományos vizsgálathoz, és miként segíthet minket a mindennapokban?

— A tevékenységünknek alapjában három lába van: Egy oktatási ágazat a pszichológusi képzésen belül, ahol léteznek célzottan a pszichológusoknak szánt továbbképzéseink, illetve kutatásaink az ember és a fizikai környezet kapcsolatában. Továbbá megemlíteném az urbanizációval foglalkozó kutatásainkat. Például, hogy a városok kialakulásában milyen pszichológiai tényezőknek jut szerep. Mely városokba költöznek be, mely városokat hagyják el az emberek. Emellett vannak még műemlékekkel kapcsolatos kutatásaink is. A másik ág a környezetvédelem és a pszichológia összefüggésrendszerének történetkutatása. Ezen belül a legfontosabb kutatásirányzat a klímaváltozás és az ökológiai krízis által előidézett érzelmek vizsgálata. Például sokat foglalkozunk a klímaszorongással. Intézetünk harmadik tevékenységi ága pedig a különféle projektumok, illetve az önkormányzatokkal, civil szervezetekkel való együttműködés. Tanácsadást nyújtunk, és különféle programok hatásvizsgálatát végezzük.