home 2025. április 26., Ervin napja
Online előfizetés
Citerások egy csokorban
Kónya-Kovács Otília
2025.03.06.
LXXX. évf. 10. szám
Citerások egy csokorban

A vajdasági citerások kalendáriumában piros betűs ünnepként szerepel február utolsó szombatja, hiszen huszonegy éve mindig ekkor tartják meg Muzslyán a Szilasi Napot. Az esemény egyrészt a néhai Szilasi Mihály helybeli citeraművész emlékét őrzi, másrészt a mostani citerásoknak ad bemutatkozási lehetőséget.

Halász János, a Muzslai Petőfi Sándor MME elnöke köszöntőjében elmondta, Szilasi Miska bácsi emléke tovább él, de a citerazene népszerűsítése is része az összejövetelnek.

— Mára a citerások találkozóhelyévé vált ez az esemény, mely tavaly óta a Magyar Nemzeti Tanács kiemelt jelentőségű regionális rendezvényeinek sorába tartozik. Az idén a résztvevők Vajdaság 14 településéről érkeztek, és ezúttal is velünk van Borsi Ferenc citeraművész. Összesen 28, citerán játszott népzenecsokrot hallhatunk, melyekben 156 fellépő vesz részt.


Muzslyai citerások és énekkar (Zsáki Ervin felvételei)

Kerekes József, a VMSZ alelnöke megnyitójában a vajdaságiak közkedvelt hangszeréről is szólt.

— A citera népszerűsége napjainkban is töretlen. Számos zenész és zeneszerető egyén fedezi fel újra a hangszerben rejlő lehetőségeket, de a citera oktatása is egyre elterjedtebb. A Szilasi Nap, amely a citerazene és a hagyományok ápolását szolgálja, fontos eseménye a vajdasági magyarságnak. Emléket állít Szilasi Mihálynak, a neves citerásnak, aki a sánta ütés nevű egyedi játékstílusáról vált ismertté, emellett jelentős közösségi esemény is. 

Tóth Ramóna, az MNT Végrehajtó Bizottságának tagja is jelen volt Muzslyán.

— Büszkék vagyunk rá, hogy Vajdaságban még mindig nagyon sokan kedvelik ezt a hangszert. A Magyar Nemzeti Tanács tavaly, a 20. Szilasi Napon nyilvánította kiemelt regionális rendezvénnyé ezt a találkozót. Jó látni, hogy egyre több fiatal érdeklődik ez iránt az ősi hangszer iránt, és szívesen játszanak rajta.     

Sutus Áron, a VMMSZ elnöke örömmel jön minden évben Muzslyára a citeraünnepre.

— Nagyon fontos, hogy a településen emlékezni tudnak és akarnak az elődökre. Tisztelet ez Szilasi Mihály és a citerás hagyományvilág iránt. Felemelő az, hogy sokan folytatják a sánta citerázást, de az is, hogy a citerásaink a Szilasi Mihály-emléknapon azért jönnek össze, hogy megmutassák, ki mennyire ragaszkodik a saját hagyományvilágához. Örömteli az is, hogy ennyien a kezükbe veszik a magyarságnak ezt a fontos hangszerét, ami a mindennapjaik része is. A folytonosság a citera, a közösség és az elődök iránti szeretetből ered, és abból is, hogy ez vajdasági szinten is az összetartozás érzését nyújtja.

A Csókán született, Magyarországon élő Borsi Ferenc állandó résztvevője a Szilasi Napnak, ahol, mint mondta, a Durindó fogalmát valósítják meg. A Durindó ugyanis eredetileg csak a citerásoknak volt a találkozója, és később terebélyesedett ki a népdalkörökre és az egyéb hangszeresekre. Arra a kérdésre, hogy neki miért fontos a citerázás, ezt válaszolta:

— Mert nagyapám öröksége, és az életemet tettem rá. Úgy érzem, olyan szellemi kincs van ebben a műfajban, amelyet érdemes művelni, továbbadni. Ősz fejjel még mindig tanulom, és továbbra is érnek új meglepetések. Egy olyan kultúrtörténeti relikvia, amely a harmóniák megjelenése előtt az ókorból származik, és amelyet még nagyon sokáig meg kell tartani.    

Borsi Ferenc

Szilasi Mihály citeraművész sánta citerázásának utódja Lele József, a népművészet mestere, aki még együtt játszhatott a nagy előddel.

— Miska bácsi idejében a sánta citerázás úgy volt, hogy én se tudtam, hogy azt csinálom, de ő se tudta. Egyik Durindó alkalmával Szöllősi Vágó László odajött hozzám, és kijelentette: „Öcsém, mintha Miska bácsit hallottam volna.” Nem értettem, miért mondja, majd elárulta, a sánta citerázás miatt. Nálunk, Muzslyán, nincs nagy érdeklődés a gyerekek között, viszont akikkel foglalkozok, azoknak átadom a sánta citerázást. Mikor elkezdek velük dolgozni, és már elég jól játszanak, akkor térünk át erre a sánta ütésre. Nem szeretném kihagyni, mert ez a mi örökségünk. Míg én élek, addig biztosan lesz sánta citerázás is.   

 

Ehhez csak annyit kell hozzáfűzni, remélhetőleg a tanítványai továbbviszik a lángot, és az örökség jelentőségét maguk is a szívügyüknek tekintik. A Szilasi Nap pedig évről évre tovább élteti a citeramuzsikát, és egy szép, terebélyes csokorba fogja az összes vajdasági citerást, az anyaországiakkal együtt.

A bajsai Pendülő Banda

A felsőhegyi Népdalbarátok Klubja

A magyarkanizsai Ozoray Árpád Magyar Művelődési Egyesület citerazenekara

Az újvidéki Pöngető citerazenekar

A szentmihályiak

Képgaléria
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..