,,Amióta világ a világ, semmilyen törvényesen előállított termék nem ölt meg annyi embert, mint a cigaretta, és a gyártóknak olyan mély volt a zsebük, hogy a pénz megpenészedett benne." (John Grisham: Az ítélet eladó)
A jól ismert amerikai krimiíró idézett regénye nemcsak azért jelentős, mert megtörtént eseteket dolgoz fel, hanem izgalmas történetbe ágyazva meséli el mindazt, amit a dohányipar a mind nagyobb profit érdekében elkövetett Amerikában, és amit napjainkban ,,exportál”.
A világ fejlettebb régióiban a dohányipar a túlélésért folytat küzdelmet: az Egyesült Államokban 1965-ben megjelent, a dohányzás ártalmait először nyilvánosságra hozó tiszti főorvosi jelentés indította dohányzásellenes mozgalom ugyanis az USA-ban a dohányzók számának egyharmadával való csökkenését érte el, így a cigarettaszükségletet is jelentősen csökkentette. Azon túlmenően, hogy az egyre erősödő nyomás alól az Egyesült Államok kormányával való megegyezés látszik a leginkább járható útnak az amerikai dohánygyártók számára, a Liggett cég odáig merészkedett, hogy a nyilvánosság előtt kijelentette: a nikotin hozzászokást, a dohányzás pedig rákot okoz.
Halottak élén?
Mert bár igaz, hogy az első cigaretta elszívása vagy el nem szívása a dohányos életmódválasztását sugalló társadalmi környezet nyomása alatt meghozott egyéni döntésen múlik, néhány éves dohányzókarrier után, amely idő alatt a szervezet folyamatosan károsodik, már függőség alakul ki, amely erősebb, mint az alkohollal vagy bizonyos ,,keményebb” drogokkal szembeni függőség.
Ekkor pedig a dohányzásról való lemondás már rendkívül nehézzé, sokak számára egyenesen lehetetlenné válik. åk azok, akik néhány éven belül szaporítani fogják azon negyvenesek-ötvenesek táborát, akik dohányzással közvetlenül összefüggő betegségben halnak majd meg. Számuk világszerte összesen 3 millió...
Évente ennyi ember halála lenne elkerülhető, ha nem váltak volna dohányossá tizen-huszonéves korukban. E korosztály a dohányipar fő célpontja: ha közülük sokan nem válnának dohányossá, kétségkívül úgy élhetnék le életüket, hogy kevesebb időt töltenek kórházban, betegállományban, műtőasztalon, és minden másodikuk nem áldozná fel életét azért, hogy a dohányipar mágnásai még gazdagabbak legyenek.
A dohányzás egészségkárosító hatásairól könyvtárnyi irodalom gyűlt már össze. Az az elcsépelt mondat, hogy ,,A dohányzás súlyosan károsítja az Ön és környezete egészségét!” sajnos szóról szóra igaz. Füstjével több mint 4000-féle anyagot lélegezhetünk be, melyekből több mint 10 biztosan rákkeltő.
Füstje és lángja...
Ezt a füstöt (legyen az főfüst, amelyet a dohányos ,,leszív”, majd kifúj, vagy mellékfüst, amely az égő cigarettából száll fel a levegőbe) pedig nemcsak a dohányosok, hanem a jószántukból mérgeket beszívni nem akaró nem dohányosok is kénytelenek bizonyos körülmények között belélegezni.
Nem is beszélve a nikotinnak a cigarettából felszabaduló és a hozzászokást biztosító anyagnak az azonnali és kései hatásairól. Lássuk, hogyan írja le a nikotin azonnali hatásait könyvében John Grisham: ,,A nikotin méreg, amely a dohányfüstben található. Hatására összeszűkülnek végtagok véredényei. A nikotin növeli a vérnyomást, gyorsítja az érverést, keményebb munkára kényszeríti a szívet, az emésztőrendszerre pedig alattomos és összetett hatással van. Émelygést és hányást okozhat, kivált kezdő dohányosokban. A nyál kiválasztását és a bélmozgást először fokozza, később lassítja. A nikotin legnagyobb bűne az, hogy függőséget okoz. Ezt a veszélyt a tudomány már legalább negyven évvel ezelőtt felismerte. A szenvedélybetegnek pedig már nincsen szabad akarata. A gyerekek pedig sokkal hamarabb esnek áldozatul a függőségnek, mint a felnőttek.”
Végzetes függőség
A függőséget okozó hatás gyermekekben gyorsabban, de fiatal felnőttekben is már 3-4 év alatt biztosan kialakul.
A rendszeresen dohányzókban kialakuló függőségnek három összetevője van:
1. Fizikai hozzászokás...
A nikotin ugyanazokra az érzékeny területekre (receptorokra) hat az agyban, mint a kokain vagy a heroin, fokozza a dopamin nevű, az ingerületátvitelt befolyásoló anyag elválasztását. Ezen anyag felszabadulása kellemes érzés kialakulásával jár. A függőség (dependencia) azt jelenti, hogy bizonyos idő eltelte után, ha a szervezet nem jut hozzá mindennapi nikotinjához, egyénenként változó súlyosságú, kellemetlen tünetek kialakulásával ,,válaszol”. (Ezek úgynevezett megvonásos tünetek: szorongás, alvászavar, fejfájás és a rágyújtás leküzdhetetlen kényszere.)
A megvonásos tünetek néhány hét alatt megszűnnek. A receptorok érzékenysége azonban még hónapokkal a dohányzás abbahagyása után is magasabb. Többnyire ezért esnek vissza a dohányzásról leszokni szándékozók a cigarettázás elhagyása utáni 3 hónapon belül (35-40%-uknak azonban sikerül leszokni!).
2. Pszichés hozzászokás
Bizonyos élethelyzetek megoldásához a dohányost a cigaretta segíti hozzá: csökkenti a feszültségét, megnyugtatja, segít érzelmeit kordában tartani, lehetőséget nyújt arra, hogy a munkától egy pillanatra elszakadjon. A pszichés hozzászokás nyilvánvalóvá válik, amikor a volt dohányos még néhány hónapos dohányzásmentes periódus után is bizonyos élethelyzetekben leküzdhetetlen vágyat érez arra, hogy rágyújtson.
3. ,,Szociális” hozzászokás
A kortársak, a kollégák, az iskolatársak, a barátok dohányzása másoknak is kedvet ad arra, hogy a cigarettát megkóstolják. Látva a többiek dohányzását, a kíváncsiság hajtja a gyermekeinket, hogy ők is kipróbálják a cigarettát: barátaik megkínálják őket, sőt sok esetben a szülők szeme láttára szokik rá a gyermek a dohányzásra!
Ha a társadalom normálisként fogadja el a dohányzó magatartást, nem csodálkozhatunk azon, hogy gyermekeinket semmilyen tanító jó szó nem tántoríthatja el attól, hogy amit az iskolában, utcán, televízióban, moziban, mi több, a kórházban, rendelőben állandóan látnak, és amire díszes óriásplakátokon, folyóiratokban és mozikban csábítják őket, ki ne próbálják maguk is...
Leszokni vágyóknak
A nikotinéhség csökkenhet, ha a vese lassabban választja ki a nikotint. Ez a vizelet lúgosabbá tételével érhető el, vagyis minél több lúgos élelmiszer fogyasztásával, illetve a savas táplálékok csökkentésével.
Néhány napon keresztül csak minimális mennyiségű fehérjét vegyünk magunkhoz (ez elsősorban a húsra, halra, tojásra és gabonafélékre vonatkozik), de a tejet és a tejtermékeket ne száműzzük az étrendből, mert a bennük található kalcium kissé lúgosítja a vizeletet.
Fogyasszunk bőségesen káliumban és magnéziumban gazdag lúgos élelmiszereket, pl. gyümölcsöket, zöldségeket. (www.vital.hu)
Az Egészségügyi Világszervezet jelentése szerint azokban az országokban, amelyekben évtizedek óta általánosan elterjedt a dohányzás: a tüdőrák halálozás 90-95%-áért, az összes rákhalálozás 30-35 %-áért - kiemelten: a férfiak esetében 40-45 %-áért - , az idült légúti betegségekben bekövetkező halálozás 80-85 %-áért, a szív és érrendszeri halálozás 20-25 %-áért a dohányzás okolható.
A statisztikai adatok és a számítások figyelembevételével kijelenthető, hogy 6 másodpercenként 1 (egy), naponta 13 500, évente pedig 4,9 millió világpolgár hal meg a dohányzás következményeként.