A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet és a Hagyományok Háza vajdasági hálózata 2022 első félévében is igen tevékeny volt, ennek köszönhetően új elemekkel gazdagodott értékeink gyűjteménye, vajdasági magyar kincseinket pedig az anyaországban (is) népszerűsítették. Minderről Fehér Viktort, a Vajdasági Magyar Értéktárbizottság elnökét kérdeztük.
Menyasszonypörkölés Udvarszálláson, Durindó és Gyöngyösbokréta, 9 + 1 Művésztelep, Négyes- és Ötösfogat Nyugat-Bácskában, Kálmány Lajos folklorista, Móra Ferenc, valamint Törley József pezsgőgyáros emlékezete, Bogdán József pap költő munkássága, a muzslyai sántalépéses citerázás, székely varrottas, kuntudat Észak-Bácskában, Vajdaság kunhalmai, adai tájház, bajsai tájszobák, úrnapi virágszőnyegek Moholon, Középiskolások Művészeti Vetélkedője, a 150 éves szabadkai tanítóképzés, az adahatári iskolamúzeum, Sebők Valéria, a fonottcsipke-készítés újbóli meghonosítója — mindezek már nemcsak egy-egy település büszkeségei, hanem a Vajdasági Magyar Értéktár elemei is. Olyan kincsekről, a kulturális örökségünk olyan elemeiről van szó, amelyek a bizottság döntése értelmében nemcsak egy kis közösség, hanem egész Vajdaság számára is jelentősek — fogalmazott Fehér Viktor.
Fehér Viktor (Kővári Tivadar felvétele)
De mi is a „menyasszonypörkölés”, melyet a bánáti Udvarszálláson művelnek/műveltek? Dr. Szőke Anna javaslattevő, a térség kutatója így ír erről az Ertektar.rs honlapon, megjegyezve, hogy ezt a lakodalmas szokást feltehetően származási helyükről, Palócföldről hozhatták magukkal a XIX. század első felében ideérkezők: „A menyasszonypörkölés pirkadatkor, hajnalban veszi kezdetét. Mielőtt az utcán tüzet raknak, számba veszik, ki ment haza a vendégek közül, és azokért néhány bátrabb és ügyesebb házasember elmegy, s talicskán visszatolják a tűzhöz. Az utcán rakott tüzet körülállják, s várják, hogy az újember a menyecskét háromszor átemelje, elhúzza a tűz felett. A tűznek a magyar néphagyományban tisztító szerepe van, ezért volt gyakorlatban a tűzugrás, vagy adott esetben a tűz feletti átemelés. Erről természetesen a hagyományt gyakorló udvarszállásiaknak nincs tudomásuk, fontos, hogy a közelmúltig élő szokás volt. Reméljük, nem hal ki. […] Vajdaságban mindössze két helyen van/volt hagyománya a menyasszonypörkölésnek: a Bánság dél-keleti csücskében, 500 méterre a román határtól, Udvarszálláson és Nyugat-Bácskában, Szilágyin.”
* Hogyan lesz valamiből települési, majd a jelentősebbekből vajdasági érték, illetve esetleg hungarikum?
— A hungarikummozgalom Magyarországról indult, és abból a meggyőződésből született, hogy minden településnek, illetve régiónak vannak értékei. Települési, illetve tájegységi értéktárak jöttek létre a külhonban, így Vajdaságban is, a Vajdasági Magyar Értéktár pedig térségünkben a legmagasabb szintet képviseli. A Vajdasági Magyar Értéktárbizottság — melynek egész Vajdaság területéről vannak jeles szakember tagjai az irodalom, a néprajz, a műemlékvédelem, a turizmus, a sport stb. témakörében — a 2016-tól 2021-ig terjedő időszakban hatvannégy értéket tüntetett fel az értéktárban, melynek bővítéséről az idén határozott a bizottság. A folyamat során teljes egészében alkalmazkodtunk a hungarikumszabályzathoz, vagyis olyan értékek lettek fölterjesztve, amelyek egy-egy települési értéktárban már megtalálhatóak. Ilyen például a Csókai Települési Értéktárban Móra Ferenc emlékezete, hiszen ásatásai és szépirodalmi munkássága — mely Észak-Bánátra is kiterjed — egy egész régiót felölelő érték. Vagy hadd mondjak egy másik példát: a Nyugat-Bácskához kötődő Négyesfogat és Ötösfogat rendezvényeket először a doroszlói, később a gombosi települési értéktárbizottság javasolta települési értéknek, majd a Vajdasági Magyar Értéktárbizottság ülésén született az a döntés, hogy a két rendezvény így egyben legyen a vajdasági magyar értéktár része.
Vajdasági, Tisza menti táncház Mórahalmon (Fehér Viktor felvétele)
A Vajdasági Magyar Értéktár bővítése mellett jelentős tevékenység folyt a vajdasági értékek magyarországi népszerűsítése terén. Így időszaki kiállítások nyíltak Mórahalmon az Aranyszöm Rendezvényházban, melyben kézműves-foglalkozásokat, ismeretterjesztő előadásokat és táncházat is tartottak, továbbá tájékoztató jellegű rendezvényeket szerveztek Szegeden a Szent-Györgyi Albert Agórában és Budapesten a Magyarság Házában is. Emellett cikkek, ismertetők jelentek meg a Tájérintő (www.tajerinto.hu) és a Tájgazda (www.tajgazda.hu) portálokon, idehaza pedig vajdasági, korábbi értéktáros jó gyakorlatokat tartalmazó kiadvány készül Így gondozd a kincseidet! munkacímmel.
A Vajdasági Magyar Értéktárban Bogdán József munkássága és költészete (Fehér Viktor felvétele)
— A VMMI, illetve a Vajdasági Magyar Értéktár arra törekszik, hogy ne csak itt helyben gazdagodjon a mi magyar identitástudatunk, hanem hogy megtaláljuk azokat a kapcsolódási pontokat, amelyekből mi is tanulhatunk, vagy viszont. Igyekszünk megkeresni azokat a településeket, illetve intézményeket, ahol nagyobb számban találhatóak vajdasági magyar kitelepültek vagy ott tanulók, hogy megismerkedjenek a szülőföldi értékekkel vagy bővítsék tudásukat, és esetlegesen hazatérve hasznosítani tudják őket a közösségen belül. A múlt évtől kezdve Resócki Rolland néptáncos, kutató is az értéktár berkeit gazdagítja a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet külső munkatársaként, tevékenységének köszönhetően több magyarországi portálon is cikkek születnek a vajdasági magyar értékekről, ez pedig ahhoz a koncepcióhoz illeszkedik, hogy a vajdasági magyar értékek nagy része turisztikai látványosság, desztináció is lehet. Az a szándékunk, hogy ne csak megmutassuk, ne csak népszerűsítsük az értékeinket, hanem egy konkrét javaslatot is tegyünk azon anyaországiaknak, akik Vajdaságba szeretnének kirándulásokat, utakat szervezni, összekötve őket azokkal a helyi szervezetekkel, amelyek az ottani értékeket gondozzák.
A Vajdasági Magyar Értéktárban a 150 éves szabadkai tanítóképzés. A képeslapon a női tanítóképző épülete 1898 és 1918 között
Kiállítás Mórahalmon az Aranyszöm Rendezvényházban
Móra Ferenc szobra Csókán
