home 2023. február 08., Aranka napja
Borkóstolón Bajsán
Molnár Krekity Olga
2014.04.30.
LXIX. évf. 18. szám
Borkóstolón Bajsán

Mengyán Károly, a borrend ceremóniamestere és a Kadarka borászegyesület elnöke. Ő maga mintegy háromnegyed hektáron gazdálkodik, nyugdíjasként ez a hobbija, de elég is ennyi, mondja, mert a szőlő azt szereti, ha a gazda mond neki elsőként jó reggelt és jó éjszakát.

„Ez a világ mi vóna, ha egy kis bor nem vóna.”

Ha két lépést hátrálsz, meglátod a kép gyönyörű összhatását, harmóniáját — így tanított bennünket a képzőművészet élvezetére és megértésére egykori rajztanárom, Ürmös Mihály. Elemi iskolás fejjel akkor nem is tudtam felfogni, hogy mekkora bölcsesség szól belőle, inkább hittem azt, hogy bizonyára „rövidlátó”, ezért tartja mindig kinyújtott karral, távol magától a rajzainkat, úgy szemlélgetve őket. Manapság már ezzel a tanult szemléletmóddal figyelek meg minden körülöttem lévő jelenséget, s így láttam meg Bajsa igazi arcát is.

A falu központját elhagyva, kint a „hét határban”, a bácsgyulafalvi — népnyelven telecskai — dombokról letekintve igazi paradicsomi látványban részesültünk: a tavaszi virágzásban-menyegzőben lévő gyümölcsfák nemcsak tündéri varázstáncot lejtettek a könnyű kikeleti szélben, de varázslatos illatukkal bódítóan csalogattak, hívtak is közelségükbe. Így tértünk be Mengyán Károly szőlőskertjébe és gyümölcsösébe, amely a meredek löszfalak által védett lejtők egyik kis zugában bújik meg. A szorgos méhecskék zümmögése és vendégfogadónk barátságos szavai invitáltak be bennünket a portára, és ott a csinos kis „budárház” teraszán megpihenve, a fehér Župljankát ízlelgetve eldönthettük, valóban a borban van-e az igazság.

Kortyolgatva a pincehűs, üdítő nedűt, Károly széttárt karokkal mutatja, hogy amerre csak a szem ellát, vagyis a határ nagy része errefelé mind dudvával és elburjánzott cserjéssel volt tele, miután a Krivaja birtokhoz tartozó bajsai szövetkezetet magánosították, s a földek szinte máról holnapra gazdát cseréltek. Azelőtt ezeken a buckás löszterületeken kapás növényeket és gabonát termesztett a szövetkezet — a hagyományok ellenére —, holott a 16. században letelepedett lakosság tudta már, hogy itt csakis a szőlő és a gyümölcsös „terem babért”. A második világháború utáni földreform azonban tönkretette, elfojtotta ezeket az ősi telepítvényeket, mert az akkori szocialista tervgazdálkodás a disznó- és a marhafarmokban, hizlaldákban látott nagy jövedelmet. Több mint fél évszázaddal később azonban „felszínre tört az igazság”, s a megsarcolt, kiszipolyozott termőföldek elgazosodtak, silány kukorica- és búzatermést adva csupán. Az évezred, illetve a századforduló magánosítási praktikái azonban felébresztették a régi parasztgazdák öntudatát, ezért visszatértek az őseiktől örökölt gazdálkodási modellhez: a borászathoz, a pálinkafőzéshez, azaz a gyümölcsösök és a szőlőskertek újraélesztéséhez, ami könnyen illeszthető a település jövőbeli terveihez –- a faluturizmushoz.

–- A bajsai Hadios Dimitrios (Szent Dömötör) Borrendnek jelenleg ötvenöt tagja van. Igaz, a pálinkafőzők többen vannak, mint a borászok, de mindkét magánszektorban kitűnő termékek viszik Bajsa hírét a világba. Megalapítottuk a Szerbiai Borászok Szövetségét is, úgyhogy szinte nincs is olyan rendezvény, amelyen ne lennénk jelen. A tavalyi nemzetközi pálinkaversenyre százhatvan mintával neveztünk be, és sok éremmel tértünk haza. Nagyon jól együttműködünk az újvidéki Mezőgazdasági Kar szakági mérnökeivel, akik minden év augusztusában — a Szent Dömötör napján tartott borásznapokon (az egyik évben a katolikus, a másik évben az ortodox kalendárium szerint ünnepeljük meg borrendünk napját) eljönnek hozzánk, körbejárják a szőlőskerteket, véleményezik a látottakat, és nagyon sok hasznos tanácsot kapunk tőlük. Ugyanígy kapcsolatot tartunk a karlócai és a csókai borászmérnökökkel is, akik viszont a borpincéinket látogatják meg novemberben, s értékelik az új borainkat. Teljes laboratóriumi vizsgálat alá vetnek minden bormintát, s így pontosan tudjuk, milyen minőségű termékeink vannak, hol és min kell javítanunk — mondja Mengyán Károly, a borrend ceremóniamestere és a Kadarka borászegyesület elnöke. Ő maga mintegy háromnegyed hektáron gazdálkodik, nyugdíjasként ez a hobbija, de elég is ennyi, mondja, mert a szőlő azt szereti, ha a gazda mond neki elsőként jó reggelt és jó éjszakát.

A bajsai borok közül a rizling, a Župljanka, a cabernet és az őshonos veltelini a legkeresettebb. A Kadarka gyümölcs- és szőlőtermelők egyesülete 2001-ben alakult azzal a céllal, hogy a vidék termőföldjének, klímájának megfelelő gyümölcsös- és szőlőskerteket visszaállítsák, a munkanélküli embereket ezáltal jövedelemhez juttassák, valamint minőségi áruval járuljanak hozzá Bajsa jó híréhez és faluturizmusához.              

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Riport rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..