— A munkanélküliség sajnos a település elnéptelenedéséhez vezet. Az elmúlt ötven esztendőben az ipari termelésre alapoztunk, a háború és a katasztrofális privatizáció viszont óriási károkat okoztak, megszüntették a munkahelyeket. Bezdán ipara valamikor háromezernél is több munkahelyet biztosított az itt élő polgároknak. Manapság már csak emlékezni tudunk a valamikori vállalatokra, és csak szomorkodhatunk azon, hogy nincs többé hajógyár, nyomda, Graditelj Építővállalat, Beti és Novitet textilüzem, és mindez hatalmas munkanélküliséghez vezetett — hallottuk Varga Ferenctől.
Bezdánnak egyébként nem is olyan régen, 1986-ban 6100 lakosa volt, és több mint 1700-an voltak munkaviszonyban. Mostanában pedig alig élnek itt többen 5000-nél s a munkanélküliek száma sajnálatos módon egyre nagyobb.
— Falunkra valamikor jellemző volt a nagyszámú iparos is. Megannyi cipész dolgozott meg borbély, és más mesterségek sem hiányoztak. Az 1980-as években főleg ipari munkások voltak a bezdániak. Sajnos azonban mindez már a múlté...
Időközben azonban a bezdáni lakosok többsége magyar állampolgárságra jogosult, ami lehetőséget nyújt nekik arra, hogy könnyebben elhelyezkedhessen Európában. A bezdáni fiatalok ezt igyekeznek kihasználni.
— Tömegesen hagyják el a falut a fiatalok. Olcsó pénzért kénytelenek kétkezi munkát vállalni Németországban és Ausztriában. Mivel azelőtt is több bezdáni dolgozott ebben a két országban, ezeket a kapcsolatokat kihasználva keresnek a fiatalok munkalehetőséget és szerencsére találnak is külföldön. A fizikai munka vállalásán kívül jellemző még az idősek gondozása, ami teljesen női munkának számít. Havonta 1000—1300 eurót keresnek meg ezzel, ami nem kevés a mai válságos időszakban — mondta Varga Ferenc, a helyi közösség tanácsának alelnöke.