home 2024. július 23., Lenke napja
Online előfizetés
Beruházások sokasága Adorjánon
Tóth Tibor
2014.10.15.
LXIX. évf. 42. szám
Beruházások sokasága Adorjánon

Már öt perce autóztam az 1060 lakost számláló Adorjánon, amikor az első járókelő feltűnt a széles utcán. Elsőként az ötlött fel bennem, hogy talán a kivándorlás szele érte el a falubelieket, amikor azonban megláttam a kukoricavágót vontató két traktort, rögtön világossá vált minden: hogyne lennének szinte teljesen üresek az utcák, amikor folyik a betakarítás, és a szorgalmas helyiek a földeken, gyümölcsösökben dolgoznak. Hiszen eredményeket csakis munkával lehet elérni.

Ezt vallja Borsos Csaba, az adorjáni helyi közösség elnöke is, és máris sorolja az idei év beruházásait.

— A temető mellett, a rétről a falu felé vezető utat aszfaltoztuk, akárcsak az erdőből felvezető utat. Emellett a Május 1., a Kiss Ferenc, az Ady Endre és a Dózsa György utca is új aszfaltburkolatot kapott, valamint a November 29-e utca ama része is, amely eddig nem volt betonozva. A kanizsai rétre vezető, 1500 méter hosszú utat és lejárót zúzott kővel szórtuk le, valamint az úgynevezett alsó vetőn, a partról a rét irányába vezető utat és a töltésen, a Zenta felé vezető út 500 méteres szakaszát úgyszintén. Még csak a Dohány utca maradt aszfalt nélkül, remélem, jövőre ez a gond is meg lesz oldva. A tagosítás végéhez közeledünk, a gazdák ezekben a hetekben kapják meg az új birtokokról szóló végzést. Egy tartományi pályázaton eszközöket nyertünk a falu vízvezeték-hálózatának cseréjére. A 15-16 millió dináros beruházásból az 1967-ben lefektetett hálózat azbesztcsöveit alkatáncsövekre váltjuk. A megnyert összegből a hálózat felét tudjuk kicserélni, a fennmaradó rész felújításához pedig újabb pályázatot nyújtunk be. Az idén a faluban mintegy 35-40 millió dináros beruházásokra került sor, melyek nagy részét önerőből fedeztük. A szövetkezet épületét a helyi közösség ötven évre bérbe kapta, a tatarozásra szoruló objektumban kapnak helyet civil szervezeteink, művelődési egyesületeink. A tavasszal 3000 facsemetét ültettünk, de vásárt is szerettünk volna rendezni. Van ugyan megfelelő területünk, az új állat-egészségügyi előírások miatt azonban még nem rendeztünk vásárt. Megvárjuk, hogy 2015. január 1-jétől milyen előírások lépnek életbe, és meglátjuk, megfelelünk-e nekik — mondta, majd elbúcsúztunk, hiszen az október 11-ei falunap és a november 29-én tartandó hurka- és kolbászfesztivállal kapcsolatos előkészületek ottjártunkkor már javában folytak.

Adorjánra nem jellemző a lakosok Nyugatra való vándorlása. Korábban négy család próbált szerencsét Ausztriában — kettő már visszatért —, most pedig egy család készülődik távolabbi tájakra. Az idén eddig nyolc újszülött látott napvilágot a településen, ami elmarad ugyan a tíz és tizenöt közötti átlagtól, de a többi helységhez viszonyítva jónak mondható.

Tagosítani kellene

Adorjánon két magyar művelődési egyesület működik. A Szőke Tisza ME 2005-ben, az Adorján ME pedig 2010-ben alakult. A két egyesület tagjai jó viszonyban vannak, viszálykodásnak nyoma sincs, kölcsönösen eljárnak egymás rendezvényeire, és elismerik a másik munkáját.

— Nagyon sűrű a programunk. Az idén a többi közt részt vettünk a Durindón, az oromhegyesi népzenei találkozón, a hétvégén az adorjáni falunapon lépünk fel, majd a bogarasi és a tornyosi népzenei találkozók következnek. Kiváló kapcsolatot ápolunk magyarországi testvértelepülésünk, Balotaszállás műkedvelőivel, de a korábbi években jártunk már Adorjánfalván, Kecskeméten, Zsanán, Bordányban és Kiskunhalason is. Februárban az idényt farsangi ünnepséggel indítjuk, melybe bevonjuk a helyi óvodásokat és iskolásokat, majd júliusban megszervezzük a hagyományos népzenei találkozónkat. Kevés pénzünk van, a Durindóra és a népzenei találkozó megszervezésére kapunk ugyan támogatást, de gyakran a saját zsebünkbe kell nyúlnunk, ha valahova el szeretnénk utazni. Csak egy tizenegy tagú együttesünk van, melyet az asszonykórus, két citerás és egy köcsögdudás alkot. Korábban tánccsoportunk is volt, de a tagok már középiskolások, és nincs idejük néptánccal foglalkozni. Nagyon nehéz új énekeseket találni a kórusba, hiányoznak belőle a férfihangok. Fennállásunk egyik legjobb eredményét néhány éve Horgoson értük el, ahol a Röpülj páva elnevezésű szemlén kiváló minősítést kaptunk — mondta Újhelyi Eszter, a Szőke Tisza ME alelnöke, csoportvezetője.

Főszerepben a hagyományápolás

A 2010-ben alakult Adorján ME főleg a hagyományápolásra helyezi a hangsúlyt. Minden évben Húsvéti szokások, illetve Karácsonyi böjti szokások bemutatása néven rendezvényt szervez, melyen az e két ünneppel kapcsolatos népszokásokat elevenítik fel.

— Már szervezzük a Karácsonyi böjti szokásokat. A meghívott csapatok karácsonyi egyházi és népi énekekkel, betlehemes játékokkal, régi népi hagyományok felelevenítésével lépnek majd fel november 23-án. Egyesületünkben egy asszonykórus működik az Aranypáva díjas Szűcs Orsolya vezetésével, a csoportot pedig öt fiatal lány és hat idősebb hölgy alkotja. A Szőke Tisza ME farsangi ünnepségével indítjuk az évet, emellett rendszeresen részt veszünk a Durindón, valamint a környékünkön tartott többi népzenei találkozóra is meghívást kapunk. Évente mintegy huszonöt fellépésünk van, a júliustól októberig tartó időszak a „legsűrűbb”. A szövetkezet épületében új otthonra találtunk. Tartományi pályázaton nyert pénzből huszonnégy széket, két nagy asztalt és egy kis vitrint vásároltunk. Fellépőruhánk van ugyan, de nagyon szeretnénk a művelődési eseményekhez igazán illő, népviseleti ruhát vásárolni, amihez bizony nem kis összegre van szükségünk — mondta Borsos Margit, az Adorján ME elnöke.

Nyitottak az új tagok irányába

A faluban 2011 óta Koritari — Teknővájók néven egy román civil szervezet is működik. Préda Miklós, a szervezet elnöke szerint megalakulásuk fő célja az volt, hogy megtudják, valójában honnan is származnak, és kik is ők valójában. Sokan romáknak gondolják őket, de ők magukat románoknak vallják. A faluban a legutóbbi népszámlálási adatok szerint 320 román él. 

— Őseink Romániából jöttek erre a vidékre. Nyárfából vájtak teknőt, emellett kosarat, széket is készítettek. Mi a magyar és a szerb mellett a román nyelvet is beszéljük. Egyesületünknek minden Adorjánon élő román felnőtt a tagja. Évente két-három gyűlést szervezünk, főleg a téli hónapokban van erre időnk, most azonban dolgoznunk kell, cirkot, almát, kukoricát szedünk — mondta Préda Miklós, a Koritari civil szervezet elnöke, az adorjáni helyi közösség tanácsának tagja. 

Tevékeny részt vállalnak a falu életében. A hurka- és kolbászfesztiválon több első helyet is szereztek, kispályáslabdarúgó-csapatuk van, mely több tornán is képviseli az adorjáni románok színeit (legutóbb az oromhegyesi versenyen szereztek első helyet), röplabdacsapatuk is működik, emellett még a süteménykészítő asszonyaik is rendszerint díjakkal térnek haza a különféle megmérettetésekről. Szeretnének még az idén megszervezni egy főzőversenyt, melyen vendégül látnák a falubelieket. Az adorjáni románok is a szövetkezet épületében kaptak helyet, pályázati pénzből széket, asztalt és egy kisebb szekrényt vásároltak. Jövőre a tánccsoport számára ruhákat szeretnének venni, amit szintén pályázati forrásból fedeznének. Új tagokat is szívesen látnak, nemcsak román nemzetiségűeket, hanem bárkit, aki megismerkedne a kultúrájukkal, a szokásaikkal, az életükkel.   

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..