Nem sikerült megegyezniük

Múlt kedden találkoztak az észak-koszovói szerbek képviselői Ivica Dačić szerb kormányfővel. A koszovóiak a brüsszeli megegyezés alkotmányosságának felülvizsgálatát követelték, a miniszterelnök pedig úgy érvelt a találkozón, hogy a népszavazásnak semmi értelme sincs, mert egyértelmű, hogy a koszovói szerbek nem fogadnák el a többség akaratát. Dačić azt is hozzátette, hogy nincs idő arra, hogy hónapokig gondolkodjunk, mert az oda vezet, hogy a kormány nem tudja majd végrehajtani az elfogadott határozatokat. A miniszterelnök nyomatékul azt is hozzátette, hogy a kormánynak megvannak azok a mechanizmusai, amelyekkel a megegyezésben foglaltakat a koszovói szerbek nélkül is végre tudja hajtani. Ezzel a jogával azonban nem kíván élni, mert a megegyezés híve.(Beta, Tanjug)

Júniustól alkalmazni kell a megállapodásban foglaltakat

Ezt már a hét végén Aleksandar Vučić jelentette ki az Alo napilapnak, s akárcsak Dačić, ő is nyomatékosan hangsúlyozta: a kormány minden olyan eszköznek és mechanizmusnak a birtokában áll, amellyel a határozatban foglaltakat végre tudja hajtani, a kérdést azonban a néppel is tisztázni szeretné. „A határidő rövid, az idő vészesen fogy, a koszovói szerbeknek pedig tudniuk kell, hogy az egész ország sorsa az ő álláspontjuktól függ, s ezért nem fogjuk megengedni, hogy valakinek a döntésképtelensége miatt meghiúsuljon a haladás és a modernizáció lehetősége.”(Alo)

Koszovó sosem lesz állam

Továbbra is folyik a kétértelmű kommunikáció a kormány és a köztársasági elnök, Tomislav Nikolić között. Amíg az előbbi azt hirdeti, hogy a brüsszeli megállapodást tűzzel-vassal végrehajtja, addig az izraeli látogatáson tartózkodó köztársasági elnök arról nyilatkozott, hogy Koszovó sosem lesz állam, mert ebbe Szerbia nem fog beleegyezni. A Jerusalem Postnak adott, egyébként igen hosszúra sikeredett interjúban Nikolić — kérdő mondat formájában — több európai civilizációnak az etnikai határvonalak mentén történő esetleges szétesését is vizionálta.(Jerusalem Post, Tanjug)

Megszólalt a pátriárka is: autonómia igen, állam nem

Nem élnénk Szerbiában, ha a koszovói kérdésben nem hallhatnánk az egyház szavát is. Így aztán a múlt héten Irinej pátriárka is megszólalt a kérdésben, és kijelentette, hogy Koszovóval kapcsolatban minden autonómiaforma elfogadható, az államiság azonban nem. A szerb egyház vezetője aláhúzta, hogy a stabilitás és az állam fennmaradása csakis úgy képzelhető el, ha a koszovói kérdést az alaptörvénnyel összhangban oldják meg. „Nem szabad megszegnünk a saját alkotmányunkat. A kormány számíthat a feltétlen támogatásunkra, ha az alkotmány törvényei szerint próbálja megoldani a szerbek és az albánok közös együttélését Koszovóban.”(Večernje novosti)

Javul a viszony Horvátországgal

A Danas arról ír, hogy Vučić első kormányfő-helyettes Horvátországban tett minapi látogatása után az elkövetkező egy-két héten belül a két ország vezető szakemberei ismét tárgyalóasztalhoz ülnek, és a nyílt kérdéseken kívül a katonai együttműködés lehetőségeit, valamint a nyugdíjak problematikáját is megvitatják. A napilap értesülései szerint a két kormány között arról is folynak háttértárgyalások, hogy mindkét fél visszavonja a nemzetközi bíróság előtt az etnikai tisztogatásra vonatkozó kölcsönös vádjait. (Danas)

Szerbia szabad, de nagymértékű a korrupció és az öncenzúra

A Freedom House évi jelentése szabad országnak értékelte Szerbiát, ugyanakkor felhívta a figyelmet a korrupcióra és a médiában tapasztalható öncenzúrára. A jelentés a tavalyi választásokat is szabadnak értékelte, s külön hangsúlyozta, hogy részt vettek benne a kisebbségi pártok is. A korrupció szempontjából már nem ilyen jó az ország megítélése, akárcsak a központi médiaszolgáltatók tekintetében sem: a Szerb Rádió és Televízióról ugyanis úgy vélekedik a washingtoni szervezet, hogy az továbbra is a kormány jelentős befolyása alatt áll.(Tanjug)

Egyes adók csökkennek, mások növekednek

A májusi ünnepek után a szerb kormány arra tesz javaslatot, hogy a fizetések után fizetendő adó a mostani 12 százalékról 10-re csökkenjen, ugyanakkor a nyugdíjjárulék ezen összege a mostani 22 százalékról 24 százalékra fog nőni. Ugyanakkor számos más adófajta is változni fog, ami elsősorban a kisvállalkozókat és az iparosokat fogja érinteni.(Blic)

Szerb Szilícium-völgy?

Erről a témáról is nyilatkozott a múlt héten Aleksandar Vučić első kormányfő-helyettes, aki úgy értékelte, hogy az egyik kulcskérdés a külföldi befektetőknek az országba való vonzása. A Pink Televíziónak adott interjúban azt is elmondta, hogy az Arab Emírségekkel abban állapodtak meg, hogy amerikai mintára Szerbiában is kiépítik a chipgyártás központját, a szerb Szilícium-völgyet. Ez a foglalkoztatás égető gondjainak a 20-30 százalékát is megoldaná. Hogy egy ilyen volumenű beruházáshoz Szerbiában rendelkezésre áll-e a megfelelő szakemberállomány, arról Vučić egy szót sem mondott...(Tv Pink)