2010. JÚLIUS 22., CSÜTÖRTÖK. Belgrád nagy reményekkel várta ezt a dátumot: a hágai Nemzetközi Bíróság véleménynyilvánításának a napját Kosovo ügyében. Azt követően, hogy Kosovo egyoldalúan kikiáltotta a terület függetlenségét (2008. február 17.), Szerbia 2008 októberében indított keresetet Hágában az elszakadás jogszerűségének a kivizsgálása ügyében. Szerbia az ország területi integritásának a sérthetetlenségére hivatkozott, s bízott abban, hogy a Nemzetközi Bíróság ,,Belgrád javára dönt'. Ezért június 22-én hidegzuhanyként érte a hír: a hágai testület szerint ami 2008. február 17-én történt, az nem jogellenes. Nem az elszakadás ténye - hanem a függetlenségégi nyilatkozat mint dokumentum, mert ,,a nemzetközi jog az ehhez hasonló nyilatkozatokat nem tiltja'. Csalódottságát nem titkolva Boris Tadić államfő első nyilatkozatában azt mondta: Szerbia számára súlyos az a döntés, amelyet a hágai Nemzetközi Bíróság hozott. Súlyos, mert a bíróság nem mondott véleményt a legfontosabb kérdéssel, Kosovo kiszakadásának a jogosultságával kapcsolatban - csak a függetlenségi határozat technikai tartalmát véleményezte -, s ezzel a döntést az ENSZ-re hárította. Ugyanakkor bejelentette, hogy Szerbia soha nem mond le Kosovoról, ezért az ENSZ Közgyűlésének szeptemberre tervezett üléséig diplomáciai offenzívába kezd annak érdekében, hogy minél több országot győzzön meg Szerbia igazáról.
,,A szerb nép történelmének a legnehezebb időszakát éljük, mert el akarják venni tőlünk azt, ami legszentebb, ami a legkedvesebb, amit magánál az életnél is jobban szeretünk' - mondta Irinej pátriárka, aki Belgrádban, a Szent Száva-székesegyházban június 22-én könyörgő szentmisét tartott Kosovo sorsának kedvező rendezéséért. Azon a napon egyébként délután ötkor öt percen át a szerbség bölcsőjének tartott Kosovo megtartásáért szóltak a pravoszláv templomok harangjai.
A KORMÁNY ÉS A PARLAMENT RENDKÍVÜLI ÜLÉSE. A hágai döntés nyomán pénteken rendkívüli ülést tartott a szerbiai kormány, melyen elfogadta a szerb jogászcsapat jelentését. Ennek záradéka szerint a Nemzetközi Bíróság nem adott választ a lényegi kérdésre: legális-e Kosovo függetlenségének a kikiáltása. Hága ugyanakkor nem legalizálta a terület albán lakosságának etnikai indíttatású szecesszióját. A kormány ezzel kapcsolatban rezolúciót fogalmazott meg, melyet majd a parlament elé terjesztett elfogadásra a képviselőház hétfőre (lapzárta) összehívott ülésén. Ezzel kapcsolatban Mirko Cvetković kormányfő elmondta: a kormány továbbra is kitart Szerbia szuverenitása és területi egységének a megőrzése mellett, amihez minden diplomáciai és jogi eszközt felhasznál majd, s ezt az álláspontot képviseli majd az ENSZ előtti vitában is.
Azzal kapcsolatban, hogy a hágai véleményezést nem Kosovo kérte, csütörtökön mégis Kosovo kapott valamit, dr. Várady Tibor, a nemzetköz jog szakértője napilapunknak elmondta, hogy a kinyilatkozatás sajnos nem igazán felelt meg a nagy elvárásoknak. ,,Nyilvánvalóan ez a vélemény nem erősíti és nem szélesíti Szerbia mozgásterét, de nem is szünteti meg azt... Az ENSZ Közgyűlése nyilvánvalóan valamiképpen foglalkozik majd ezzel a véleménnyel. Ez ad majd alkalmat arra, hogy Szerbia vitát indítson. Bizonyos országok feltehetően Szerbia oldalára állnak majd, mások pedig azt fogják mondani, hogy Kosovo függetlenségének a kérdése most már egyértelmű' - mondta dr. Várady.
MEGTÁMADTÁK A VREME ÚJSÁGÍRÓJÁT. Szombaton éjjel Zimonyban, a Belgrádba induló autóbuszon két ismeretlen megtámadta, és vasdorongokkal ütlegelte a Vreme hetilap újságíróját, Teofil Pančićot. A két csuklyás férfi hátulról támadt az újságíróra, miközben az utasokkal teli buszból senki sem sietett a védelmére - mind kimenekültek járműből, még a buszsofőr is. Az ütlegeléstől magához térve Pančićnak kellett kihívnia a rendőrséget. Az esettel kapcsolatban elmondta: támadóit nem láthatta, azok ketten csakis az újságírói munkája és közszereplései miatt támadhatták meg. Az újságíró-szervezeteken kívül a brutális támadást elítélte Boris Tadić államfő, Ivica Dačić belügyminiszter, Bojan Pajtić tartományi kormányfő, a G-17 Plusz párt, az LDP, a VSZL. Emlékeztetőül: két évvel ezelőtt kézigránátot dobtak a Vreme hetilap egy másik újságírójának, Dejan Anastasijevićnek az ablakára, de a tettesek kiléte mind a mai napig ismeretlen.