Európa-szerte tüntettek a munka ünnepén

Európa számos országában tüntettek a dolgozók és a különféle szakszervezetek. Az emberek főként az életszínvonal csökkenése és a nagy munkanélküliség miatt vonultak ki az utcákra. Madridban ezrek vonultak fel, a többi között olyan táblákkal, amelyeken ez állt: „A megszorítások nyomorba döntenek és ölnek!”, „A reform nem más, mint rablás!”. Athénban szintén tiltakozó megmozdulást tartottak. A görög fővárosban mintegy ötezren vonultak a parlamenthez. A spanyol és a görög megmozdulások békésen zajlottak, Törökországban viszont nagyobb összecsapások voltak. Isztambulban 22 ezer rendőr akadályozta meg a tüntetők tömegét abban, hogy a hagyományos május 1-jei helyszínre, a Taksim térre vonuljon. Az isztambuli összecsapásokon kívül más török városokban is voltak megmozdulások, ezek azonban incidensek nélkül zajlottak le.

Hollandia új uralkodót kapott

Harminchárom év után új uralkodó került Hollandia trónjára. A 75 esztendős Beatrix királynő ugyanis aláírta azt az okmányt, amellyel lemondott a trónról, és egyúttal fiát, Vilmos Sándort nevezte ki Hollandia új uralkodójává. Az ünnepélyes aláírási ceremónia a Dam téren álló királyi palotában zajlott le. A beiktatás időpontjában mintegy 800 ezer ember gyűlt össze Amszterdam utcáin. Az emberek nagy része az uralkodóház narancssárga színébe öltözött, külön erre az alkalomra készített, korona formájú fejfedőt viselt, illetve léggömböt tartott a kezében. Beatrix királynő, aki a trónról való lemondása után hercegnői címet visel, a királyi díszvacsorán búcsúüzenetet intézett a holland nemzethez. Többek között megköszönte az emberek támogatását, és biztosította a hollandokat arról, hogy fia felkészült az uralkodói szerepre.

Az uniós csatlakozás ára

Az Európai Unió az elmúlt évtizedekben folyamatosan bővült. Napjainkban már alig találhatunk olyan közép-kelet-európai országot, amely ne volna tagja az EU-nak. Az új tagországok azonban nem feltétlenül elégedettek saját helyzetükkel. Főként a gyakran alkalmazott kettős mérce aggasztja a keleti országok tisztségviselőit. Schöpflin György néppárti képviselő szerint az unió másképp kezeli a közép-európai, mint a régi tagállamokat, ezért nem biztos, hogy a bővítés jól sikerült. A fideszes képviselő ezenkívül még arra is rámutatott, hogy a közép-európaiak cselekvőképessége nagyobb, mint ahogyan a Nyugat feltételezi. Ennek ellenére az európai nagyhatalmak mégis gyakran beavatkoznak a térség országainak ügyeibe.

Izland is elégedetlen az Európai Unióval

Izlandon új kormány alakult. Az észak-európai ország államelnöke a jobbközép Haladó Párt vezetőjét, a 38 éves Sigmundur Gunnlaugssont bízta meg kormányalakítással. A Haladó Párt a Bjarni Benediktsson által irányított Függetlenségi Párttal tervez koalíciós kormányt alakítani. Mindez — azaz az új kormány jövőbeli tevékenysége — nagy hatással lehet az ország Európai Uniós csatlakozási tárgyalásaira. Mivel a Haladó Párt és a Függetlenségi Párt főként euroszkeptikus, illetve EU-ellenes képviselőkből áll, könnyen megtörténhet, hogy leállítják az EU-csatlakozási tárgyalásokat. Mindezt megerősíti, hogy az új kormány tervei között szerepel az Európai Unió és Izland közötti csatlakozási tárgyalások leállítása, illetve egy erről szóló népszavazás kiírása.

Magyarország nem tolerálja az antiszemitizmust

A kormány erkölcsi kötelességének tekintette, hogy zérótoleranciát hirdessen az antiszemitizmussal szemben, az ugyanis elfogadhatatlan és tűrhetetlen — jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap a Zsidó Világkongresszus (World Jewish Congress — WJC) közgyűlésének Budapesten tartott megnyitóján.
A mai magyar kereszténydemokrata kormánypolitika erkölcsi kötelességének tartotta azt is, hogy bevezesse a holokauszt áldozatainak emléknapját az iskolákban, hogy megalapítsa a Holokauszt Emlékközpontot, hogy fejet hajtva állva meghallgassa a kaddist abban a parlamenti teremben, ahol korábban a zsidótörvényeket elfogadták, hogy emlékévet szervezzen Raoul Wallenberg tiszteletére, hogy betiltsa a félkatonai szervezetek működését és a diktatúra szimbólumait, és hogy létrehozza a Magyar Holokauszt 2014 Emlékbizottságot — sorolta a kormányfő. A miniszterelnök beszédében külön megemlékezett Tom Lantosról, az amerikai képviselőház tagjáról is, aki a legnehezebb időkben állt ki a délvidéki magyarságért.