Putyin ismertette Moszkva békejavaslatát

Az orosz elnök ismét egy béketervvel állt elő: „A feltételek nagyon egyszerűek: az ukrán csapatokat teljesen ki kell vonni a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságból, a Herszon és a Zaporizzsja régióból. Amint Kijev kijelenti, hogy kész egy ilyen döntésre, és megkezdi a csapatok tényleges kivonását ezekből a régiókból, valamint hivatalosan értesít, hogy felhagy a NATO-csatlakozási tervével, tűzszünetet és parancsot ad, a mi részünkről ekkor azonnal megkezdődnek a tárgyalások” — jelentette ki az orosz elnök, aki szerint ha a Nyugat elutasítja ezt a tervet, akkor minden további vérontásért és pusztításért is vállalnia kell a felelősséget. Moszkva bejelentésére még aznap reagált Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Szerinte az orosz elnök békejavaslata ultimátum, arról szól, hogy az ő feltételei szerint fejezzék be a háborút, és ez semmiben sem különbözik a korábbi orosz üzenetektől.

Békekonferencia Svájcban

Svájcban kétnapos békekonferenciát tartottak, melynek fókuszában Ukrajna béketerve állt. A tanácskozáson 92 ország vett részt, közülük 57 állam- vagy kormányfői szinten. Az összejövetel fókuszában Ukrajna 10 pontos béketerve állt, melyet az ukrán elnök először 2022 őszén vázolt fel, és az orosz csapatok teljes kivonását követeli a megszállt ukrán területekről. „Ukrajna területi integritása az alapja bármilyen, Oroszországgal kötendő jövőbeli békeszerződésnek” — szögezték le zárónyilatkozatban a részt vevő országok. A békecsúcson azonban Kína mellett Oroszország sem vett részt, viszont az Európai Unió azt akarja elérni, hogy az ősszel már orosz részvétellel folytatódjanak a tárgyalások Szaúd-Arábiában. Vlagyimir Putyin még az esemény előtt ismertette azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén visszavonná az orosz csapatokat Ukrajnából, és béketárgyalásokba kezdene.

Az orosz diplomaták mozgásának korlátozása

Nyolc EU-s külügyminiszter közös levélben felszólította Josep Borrellt, az uniós diplomácia vezetőjét, hogy mihamarabb korlátozza az orosz diplomaták mozgását a schengeni övezetben. „Hírszerző szolgálatok, propaganda és a szabotázsakciók előkészítése a nagyszámú orosz diplomata munkájának legnagyobb része az Európai Unióban. Az orosz diplomata-útlevelek tulajdonosainak szabad mozgása az egész schengeni övezetben elősegíti ezt a káros tevékenységet” — mutatott rá közös levelében Csehország, Dánia, Észtország, Lettország, Litvánia, Hollandia, Lengyelország és Románia külügyminisztere. A levél szerzői szerint az Európai Uniónak szigorúan be kellene tartania a viszonosság elvét, s az orosz diplomaták, illetve családtagjaik mozgását csak arra az országra kell korlátozni, ahol hivatalosan akkreditálva vannak.