Körkép
Becsey Zsolt egyperces felszólalása az EP plenáris ülésén, 2007. december 10-én
2007.12.19.
LXII. évf. 51. szám
Újból van miért félteni Vajdaság etnikai sokarcúságátÚjból van miért félteni Vajdaság etnikai sokarcúságát, amit pedig az Európai Parlament két sürgősségi határozatában is megvédendő értéknek nyilvánított. Maguk az észak-szerbiai tartományban, vagyis az Unió déli határszélén élő nemzeti és etnikai k...
Újból van miért félteni Vajdaság etnikai sokarcúságát
Újból van miért félteni Vajdaság etnikai sokarcúságát, amit pedig az Európai Parlament két sürgősségi határozatában is megvédendő értéknek nyilvánított. Maguk az észak-szerbiai tartományban, vagyis az Unió déli határszélén élő nemzeti és etnikai kisebbségek, köztük a 300 ezres magyarság tagjai aggódnak emiatt. Az Európai Unió által másfél hónapja Szerbiára méltatlan módon rákényszerített toloncegyezmény értelmében ugyanis becslések szerint több tízezer olyan személyt kell visszafogadni Szerbiába, aki illegálisan tartózkodik az integráció tagállamaiban. Minthogy a szerb kormánynak nincs stratégiája e tömeg társadalmi és földrajzi visszaillesztésére, ezért hiába tiltja a szerb alkotmány papíron az etnikai arányok betelepítés általi megváltoztatását, ha a visszatoloncoltak nem eredeti kibocsátó településeikre, hanem a fejlettebb régiónak számító Vajdaságba áramlanak. Nem véletlen, hogy itt az üres lakásokat a rendőrség listába veszi -- vélik a vajdaságiak, akik ezenkívül egy ugyancsak ellenőrizetlen kosovói menekülthullámtól is tartanak, a délszláv háborúk tanulságaként. A feszültséget növelik a közelmúlt katonai összeírásai, aminek a vajdasági magyarok lojális szerb állampolgárokként eleget tesznek ugyan, ám indokolatlannak tartják egy békés koszovói rendezésre törekvő, ráadásul NATO békepartner ország részéről.
Újból van miért félteni Vajdaság etnikai sokarcúságát, amit pedig az Európai Parlament két sürgősségi határozatában is megvédendő értéknek nyilvánított. Maguk az észak-szerbiai tartományban, vagyis az Unió déli határszélén élő nemzeti és etnikai kisebbségek, köztük a 300 ezres magyarság tagjai aggódnak emiatt. Az Európai Unió által másfél hónapja Szerbiára méltatlan módon rákényszerített toloncegyezmény értelmében ugyanis becslések szerint több tízezer olyan személyt kell visszafogadni Szerbiába, aki illegálisan tartózkodik az integráció tagállamaiban. Minthogy a szerb kormánynak nincs stratégiája e tömeg társadalmi és földrajzi visszaillesztésére, ezért hiába tiltja a szerb alkotmány papíron az etnikai arányok betelepítés általi megváltoztatását, ha a visszatoloncoltak nem eredeti kibocsátó településeikre, hanem a fejlettebb régiónak számító Vajdaságba áramlanak. Nem véletlen, hogy itt az üres lakásokat a rendőrség listába veszi -- vélik a vajdaságiak, akik ezenkívül egy ugyancsak ellenőrizetlen kosovói menekülthullámtól is tartanak, a délszláv háborúk tanulságaként. A feszültséget növelik a közelmúlt katonai összeírásai, aminek a vajdasági magyarok lojális szerb állampolgárokként eleget tesznek ugyan, ám indokolatlannak tartják egy békés koszovói rendezésre törekvő, ráadásul NATO békepartner ország részéről.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
