A népdalgyűjtés múltja Horgos-Kamaráson (2.)
Baranyai Zoltán a Népszövetség 6. helyszínelő bizottságának a magyar tagjaként részt vett azon az ülésen, amely a Ruténföld autonómiájának kérdésével és a rutén kisebbség helyzetének a kivizsgálásával foglalkozott. 1933. október 5-én Eduard Beneš (1884-1948) csehszlovák külügyminiszterrel, a későbbi (1935-1938, 1946-1948) köztársasági elnökkel folytatott vitájának szövegét A Magyar Kisebbség című szakfolyóirat őrizte meg.
Baranyai Zoltán húga, Erzsébet (1894-1976) 1939-ben - a neveléslélektan tárgyában - szintén a szegedi egyetem magántanára lett. 1912-ben a szegedi katolikus tanítóképzőben szerzett tanítói, 1916-ban pedig a budai Erzsébet Nőiskolában polgári iskolai tanári oklevelet. 1916-1927 közt a szegedi Dugonics András polgári iskolában tanított. Közben 1923-24-ben kétéves ösztöndíjjal Angliában az iskolai nevelés módszereit tanulmányozta. 1927-28-ban pedig, szintén ösztöndíjasként, a pittsburghi (USA) egyetem pedagógiai intézetében helyezkedett el, aztán 1929 és 1932 között a szegedi egyetem pedagógiai intézetében dolgozott, és 1932-ben Nagy László munkásságának neveléstudományi eredményei című értekezésével doktori oklevelet szerzett. 1936-ban Németországban és Ausztriában volt ösztöndíjas. 1943-ban nem véletlenül a Nagy László (1857-1931) elvei szerint a Domokos Lászlóné Löllbach Emma (1885-1966) vezetésével működő budai Új Iskolához került. Itt megszervezte, és 1949-ig vezette a Neveléslélektani Kutató Állomást. 1949-től az Állami Gyermeklélektani Intézet (utóbb a Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Intézete) tudományos főmunkatársa volt. 1956-ban kandidátusi fokozatot szerzett. 1962-ben vonult nyugállományba. Baranyai Erzsébet a magyar pedagógia kiválósága volt.
1896 után a Baranyai család Szegedre kerülését követően nyaralójuk lett Kamaráserdőn. A Baranyai-villa a facsipke-díszeitől megfosztva, lepusztult állapotban még ma is áll az egykori Orgonás út jobb oldalán, visszafelé a harmadik parcellán.
Özvegy Bartókné a baráti kapcsolatot a Barnyai családdal azután is fenntartotta, miután hivatásuk régen más vidékekre szólította őket. De Bartókot népdalkutatás ügyében Balázs Béla hívta Szegedre, akárcsak korábban Kodályt is. A személyes meghívás a Szeged környéki kutatásra nagyon vonzotta Bartókot, ezért édesanyja a barátnőjéhez, Baranyai Gyulánéhoz írott 1906. április 1-jei levelében előkészítette Béla szeged-kamarási látogatását, melyben ez áll: ,,Egy nagy kéréssel fordul hozzád [értsd: Béla], melyet én most előadok; ugyanis ő meg Kodály az egész országban dalokat akarnak gyűjteni, amelyek még nem ismeretesek, és hogy erre pénzt kapjanak, 2 füzet népdalt adnak ki, és az ezért befolyó pénzösszeget az újabb gyűjtéseikre használják. Mellékelek tehát egy gyűjtőívet, talán sikerül néhány előfizetőt szerezned: nemzeti ügy az egész, tehát érdemes a pártolásra. Ezzel kapcsolatban meg az jutott eszembe, nem jöhetne-e Béla Szeged vidékére is népdal keresésre. Ő ugyanis ösztöndíjat kapott erre a célra, és ezen a nyáron mindenfelé akar utazni, hol ismerősei vannak, és a parasztok között még eddig ismeretlen népdalokat kutatni."
Bartók édesanyja levelét követően 1906. augusztus 25-én Gyula felől jött vasúton Szegedre, ahol a szeged-rókusi vasútállomáson átszállt a kamaráserdői vonatra, és egyenesen Baranyaiékhoz ment, ahol az impozáns villájukban szállt meg. A tíznapos gyűjtőidő nagyobb részét, illetve az éjszakák nagyobb részét itt tölthette. Erre utal Bartóknak a még augusztus 20-án Rákoshegyről levelezőlapon hazaírt szövegrészlete: ,,...ha ugyan már visszajöttem Kamarásról szept. 1-ig". Aztán Kamarásról Szegedre augusztus 27-én (minden bizonnyal kora délelőtt) utazott vissza, ahol aztán két éjszakára Balázs Béla húgánál, Hildánál szállt meg. Ő 1960-ban még úgy emlékezett vissza egy levelében, hogy ,,...Bartók nálunk szállt meg a Dugonics tér 2. sz. alatti lakásban, és kb. tíz napig volt nálunk, onnan járták Balázs Bélával a Szeged környéki falvakat..." Azonban Bartók és édesanyja levelezéseinek részletei ezen állításnak ellentmondanak, mivel azt igazolják, hogy Bartók elsősorban a Baranyaiékhoz utazott Kamarásra. Tehát Balázs Béla húga ezek szerint mégsem emlékezett már pontosan, illetve még akkor nem láthatta át pontosan a történéseket. Így a tíz napból Balázs Béla húgánál, Hildánál legfeljebb kihagyásokkal három-négy éjszakára szállhatott meg Bartók. És az is kiérződik a leírtakból, hogy Balázs Béla is csupán a szeged-alsóvárosi gyűjtőútjára kísérte el Bartókot. A Szegedre érkezéséről a Szegedi Híradó napilap másnap 1906. augusztus 28-ai számában röviden így ad hírt Bartók Béla Szegeden címmel: ,,Érdekes vendége van tegnap óta Szegednek, Bartók Béla, a jeles ifjú magyar zeneszerző és zongoraművész személyében. Bartók, aki tudvalevőleg a jelen idők egyik legkiválóbb zenei talentumának, Dohnányi Ernőnek méltó riválisa, ez év tavaszán a kis magyar csodahegedűssel, Vecsey Ferivel Spanyolországba indult hangversenykörútra, amelyről csak nemrég tért haza, most pedig népdalgyűjtési körúton van, és egész Magyarországot bejárva kutat oly magyar nóták után, amelyek nyomtatásban eddig nem jelentek meg és tősgyököres magyar jellegűek. Bartók Béla Palicsról (újságírói malőr, helyesbítve Kamarásról - ez a levelezések, és az újságcikk más részleteiből összerakva kikövetkeztethető) jött Szegedre, és kutatásait Bauer (ez Balázs korábbi vezetékneve) tanárjelölt társaságában Alsóvároson kezdette meg. Egy érdekes Rózsa Sándor-balladát itt már talált is. Bartók, akinek kutatói munkásságában Szegeden a helybeli zeneiskola kiváló igazgatója, König Péter (később vezetéknevét Királyra cserélte) is segédkezik, holnap Horgoson folytatja tanulmányútját." Nos, mivel egykor Szeged-Szabadka között nyaraló kettő is létezett, Kamaráserdő és Palicsfürdő, így a hír írója a régebbit, a számára ismertet vélte a cikkébe foglalni. Palics különben sem tartozik Szeged környékéhez, sem Csongrád megyéhez, ugyanis akkor más nem képezte Bartók tervezett gyűjtőútjának tárgyát. Logikailag is nézve, miután Baranyaiéknál aludt, majd reggelizett, és még aznap Szegedre sietett, hogy Balázs Bélával megtervezzék az aznapi gyűjtőútjukat. Tehát Bartók Béla és Balázs Béla aznap 27-én Szeged-alsóvároson kezdték meg a kutatást. Aztán az újságcikkből kikövetkeztethető az is, hogy Bartók 29-én ismét a Horgoshoz tartozó Kamarásra utazott Baranyaiékhoz, és innen ment be Horgosra gyűjteni. Ide minden bizonnyal Baranyai Zoltán gyermekkori pajtása kísérte el, miután az az éjszakát is egész biztosan ismét Baranyaiéknál töltötte. Így ingázva egyik ismerősétől a másikig, szeptember 4-éig gyűjtötte a népdalokat. Ezen ingázását igazolja a Kamaráson írott, majd 1906. augusztus 28-án Szegeden feladott egyetlen képeslap is. A címzése: Vésztő (Békés megye), Szilad puszta, özv. Bartók Béláné Úrnőnek. A lapon négy kézirat található: ifj. Bartók Béla írja: ,,K. M. [értsd: Kedves Mindannyian] sajnos nem lehetek 30.-án Budapesten, 3-áig Szögedének környékén dolgom van. Cs [értsd: Csók] B. [értsd: Béla]." A másik kézírásban Baranyainé írja szívbéli barátnőjének, Bartók édesanyjának és nagynénjének, Voit Irmának (1849-1941), akivel az id. Bartók Béla halálát követően évtizedekig együtt lakott: ,,Édes Paulám és Irmám! Nem vagyok egészen megelégedve a Bélával, bár roppant örülök, hogy itt van: ugyanis sokat járnak ide-oda s mi minduntalan meg vagyunk fosztva tőle. Sokszor ölel Militek." A további másik két kézírás Baranyai Gyuláé: ,,Szíves üdvözlet és kézcsók Baranyai" , és a fiáé: ,,Kezeit csókolja Baranyai Zoltán". Baranyai Gyula fényképészettel is foglalkozott, minek folytán amatőr fotói több korabeli kamarási képeslapon is megjelentek. Ezen a perdöntő képeslapon is az ő három felvett látképe látható: ,,Baranyai Gy. Amatőr-fényképe" jelzettel. A látképen a Baranyai-villa (a saját villája), a Bagolyvár, és a kamarási Tórészlet látható.
(Folytatjuk)