Hagyományőrző - Éljen május elseje! - Martinek Imre felvétele

A hármas határ tövében megbúvó Majdánynak és Rábénak összesen alig több mint háromszáz lakosa van. Ha nem történik valami csoda, akkor elveszett ez a két kis település -- mondják az ott élők. Nemcsak templomot és iskolát, hanem egzisztenciát is kell a falvakba teremteni, máskülönben elmennek a fiatalok. A szülők szeme nevet, mert továbbtanul a gyermek, lesz belőle valaki. Ugyanakkor meghasad a szívük, mert tudják, hogy oklevéllel a zsebében más tájon keres majd boldogulást. Mert mire is jönne vissza?
Akinek sok földje van, azzal foglalkozik, szerencsére a termőföldet nem adják el. De akinek csak munkahelye volt, például a magánosított szövetkezetben, annak el kellett mennie, mert nem maradt más lehetősége. Helyben napszám sincs, esetleg csak paprikaszedéskor és a hagymaszezonban, de a megkeresett pénzből nem sok marad télre.
A majdányi mezőgazdasági birtokot 1945-ben alapította az egy helyi közösséghez tartozó Majdány és Rábé szorgos népe. Állami tulajdonban volt, de az emberek úgy dolgoztak benne, mintha az övék lett volna. Fénykorában, az 1970-es, 1980-as években, hatvan munkásnak és természetesen a családjuknak biztosított megélhetést, Törökkanizsa község legerősebb vállalata volt. A verejtékes munka meghozta a gyümölcsét, az év végi zárszámadások után 3-6 pluszfizetést is kiosztottak. A bevétel 70 százalékát beruházásokra fordították, gépeket és földeket vásároltak, építkeztek, fejlesztettek. A szövetkezet a nehéz 90-es éveket is túlélte, de tíz évvel ezelőtt privatizálták, a szabadkai Fidelinka malomipari óriás vásárolta meg. A 60 munkásból negyvenet elbocsátottak. Amikor a Fidelinka csődbe jutott, megpecsételődött a sorsa a szövetkezetnek is: 2011 novemberében megindult a csődeljárás ellene is. Jóllehet még azt az évet is nyereséggel zárták. A csődigazgató mindenkinek felmondott, végkielégítést senki sem kapott. Egyetlen dolgozó maradt: a biztonsági őr.
2011 decemberében újra magánosították a birtokot. Sok érdeklődő volt, akik egyszerűen nem hittek a szemüknek, amikor szétnéztek! A csődeljárás alatt lévő vállalatokban addig azt látták, hogy mindent szétloptak, csak az üres udvarok és a puszta falak maradtak. Itt viszont minden a helyén volt, és működött. A megőrzött javak is a munkások becsületességét tükrözték. Csak ők hiányoztak, mintha valami alattomos vész nyelte volna el őket.
Ha az egykori hatvan munkás családját is figyelembe vesszük, akkor azt mondhatjuk, hogy a szövetkezet több mint 200 embernek biztosított betevő falatot. Azóta a lakosok többsége a jobb élet reményében elvándorolt, mivel itt ez volt az egyedüli munkalehetőség. A hatalmon levő kormány rossz politikája miatt lassan elnéptelenedik a hármas határ csücskében megbúvó két falu.
A majdányi mezőgazdasági birtok új tulajdonosa a közismert Matijević cég vezetője lett. A nagykikindai uradalmáról decemberben elhozatta a legfejlettebb mechanizációt, és öt nap alatt felszántották a szövetkezethez tartozó 500 hold földet. Aztán tavasszal szintén öt nap alatt megmunkálták, bevetették. Igaz, professzionális munkát végeztek, de erre a helybeliek is képesek lettek volna. Aztán a gazda áprilisban árverésen minden mozdítható berendezést eladott, csak a földet hagyta meg. A licitáció iránt hatalmas volt az érdeklődés, a felkínált javak többsége már az első körben elkelt. Jelenleg ez a helyzet a jobb napokat is megélt majdányi mezőgazdasági birtokon -- hallottuk a helybeliektől.