* Amikor átvette a Magyar Nemzeti Tanács irányítását, úgy tűnt, hogy teljes egyetértés van a testület előző, illetve jelenlegi vezetősége között. Azóta viszont mintha törésvonal alakult volna ki az MNT egykori és jelenlegi döntéshozói között.

— Én is azt hittem, hogy nincs akkora eltérés sem a célok, sem pedig a stratégiai elképzelések között, mint amekkora törésvonal alakult ki az MNT egykori és jelenlegi döntéshozói között. Épp ezért úgy látom, hogy a háttérben egészen más mozgatóerők húzódhatnak meg. Az, ami egészen nyilvánvaló számomra, hogy a Magyar Összefogás programjában meghirdetett célokat mindenképp szeretném elérni. Ezeket az elképzeléseket egyébként azok is támogatták — legalábbis személyesen is részt vettek a kampányban —, akik most elégedetlenek az új összetételű MNT minden lépésével. Az elmúlt hetek döntései és a belőlük eredő ellentétek megnyugtattak, hiszen az ember sosem érezheti úgy, hogy tévedhetetlen. Abban azonban biztos vagyok, hogy a vajdasági magyar közösségek által megfogalmazott igények teljesítésében sohasem tévedhetünk: legyen az egy település magyar nevének hivatalossá tétele (Tiszakálmánfalva), az oktatásfejlesztés időszerű kérdéseinek újragondolása (a tizenöt főnél kisebb létszámú magyar tannyelvű osztályok megnyitásának támogatása, az ösztöndíjprogram és a demonstrátori támogatási rendszer megújítása, az Európa Kollégium megnyitása stb.) vagy egy nagy múltú művelődési rendezvény támogatása.

* Az utóbbi időszakban többen távoztak az MNT-ből. Ezek szakmai vagy személyes döntések voltak?

— A Magyar Nemzeti Tanács egyik tagja a mandátumáról, egy másik pedig a végrehajtó bizottsági tagságáról mondott le. Megítélésem szerint mindkét döntés elsősorban személyes volt. Így lett két új tagja az MNT Végrehajtó Bizottságának, mely korábban is és most is igyekszik átfogni a tanács négy fő területét, megtárgyalni, illetve döntéshozatalra előkészíteni a kérdéseit. Ezeknek a feladatoknak a hivatal segítségével az új összetételű végrehajtó bizottság minden szempontból eleget tud tenni.

* Az MNT szakmai párbeszédre és konzultációsorozatra kérte fel a vajdasági magyar értelmiség egy részét. Hol tartanak jelenleg, és mit tudhatunk ezekről az egyeztetésekről?

— Az elmúlt másfél hónapban megalakult a Magyar Nemzeti Tanács felsőoktatási, közoktatási, kulturális-művészeti, valamint közművelődési, oktatási-civil és általános civil konzultatív testülete. Ezeknek tagjai állami egyetemi karok tanárai, pedagógusok, intézményvezetők és kiemelkedő egyéni teljesítményű, illetve meghatározó jelentőségű, véleményformáló vajdasági magyar alkotók, szakemberek, értelmiségiek. A velük folytatott szakmai párbeszéd és konzultációsorozat eredményeképpen alakulnak majd ki azok az elvi álláspontok, amelyek a Magyar Nemzeti Tanács munkáját meghatározzák és segítik, beleértve a stratégiák felülvizsgálását, esetleg új koncepciók kialakítását és a cselekvési tervek kidolgozását is. Az elmúlt hónapok nemigen kedveztek ennek az építkezésnek. Épp ezért különösen hálás vagyok mindazoknak, akik vállalták a felkérést, hiszen általuk immár az előttünk álló feladatokra és célokra összpontosíthatunk, és a szakmai kérdéseket az egymás iránt tanúsított őszinte nyitottsággal járjuk körbe. Már az alakuló üléseken is közreműködő, közvetlen, őszinte, segítő viszonyulást tapasztaltam. Az őszre az óvodapedagógusok részére kezdődik el majd egy olyan képzés- és konferenciasorozat, amelynek középpontjában az anyanyelvű oktatás fontossága áll. Ebbe a párbeszédbe a szülőket is szeretnénk bevonni. Tekintettel arra, hogy az ifjúsági és a tudományügyi stratégia még megírásra vár, ezeken a területeken nem konzultatív testületek, hanem felkért szakemberek készítik elő a tervezeteket, melyeknek végleges, testületi döntésre kerülő formáját úgyszintén nyilvános vita és szakmai párbeszéd alakítja majd ki. Az MNT népesedési akciótervének felülvizsgálatára a Vajdasági Nagycsaládos Egyesületek Szövetségét kértem fel, hiszen a terv át- és továbbgondolása, sőt részbeni megvalósítása így a lehető legjobb és legbiztosabb kezekbe kerül, hasznát pedig egész közösségünk élvezheti majd. Összefogással, közösségünk széles rétegeinek megszólításával és bevonásával, ha nem állíthatjuk is meg a fogyásunkat, az elvándorlást, de a családfenntartás édes gondján, terhén mindenképp könnyíteni szeretnénk. A konzultációkon megfogalmazott javaslatokat testületi döntések követik, hogy aztán a politikai érdekérvényesítés eszközrendszerével azon fáradozhassunk, hogy a vajdasági magyar közösség megőrizhesse az önazonosságát, a társadalmi elkötelezettségét.

* Az év végéig ki fogják dolgozni a szerbiai kisebbségi akciótervet, mely szavatolja a kisebbségekre vonatkozó jogszabályok hatékonyabb végrehajtását. Az akcióterv a vajdasági magyarság számára is új lehetőségeket és valóságos mozgásteret nyújt majd?

— Az Európai Uniónak az az elvárása Szerbiával szemben, hogy a kisebbségi akciótervet egy inkluzív folyamatban hozza meg. Az igazságügyi és más minisztériumok, valamint a tartományi titkárságok képviselőin kívül az akciótervet kidolgozó munkacsoportban jelen vannak többek között bizonyos nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsának képviselői is: a Magyar Nemzeti Tanács elnökeként én is, valamint más állami szervek és a civil szféra képviselői is. A kisebbségi munkacsoportnak eddig két ülése volt. Egy alakuló, melyen tartalmi tárgyalásra nem került sor, és egy rendes ülése június 22-én, melyen a kisebbségi akcióterv alaki és tartalmi elemeinek listája került véleményezésre. A vajdasági magyarság szempontjából különösen a közszférában foglalkoztatottak nemzeti összetételére vonatkozó ajánlásra kell odafigyelnünk, hiszen az számos pontban elemzi ezt a kérdést. A rendőrség, a bíróságok, az ügyészségek, az állami vállalatok és az állami közigazgatás minden szintjén. Az ajánlás nem kerüli meg a kisebbségek nyelvén tájékoztató média anyagi támogatásának kérdését sem, arra figyelmeztetve, hogy ebben a témában az állami szerveknek mindenekelőtt a nemzeti kisebbségekkel kell egyeztetniük. Egyébként a tavalyi alkotmánybírósági döntés után újra kell fogalmazni a nemzeti tanácsok hatáskörét, továbbá megerősíteni azt. Itt is lehetséges egy jelentős előretörés. Számunkra most az a legfontosabb, hogy a kisebbségi jogérvényesítés kérdése a csatlakozási folyamat legelejétől megkerülhetetlen, és várhatóan, amíg a tárgyalások folynak, négy-öt évig nyitva is marad, így szavatolva a folyamatosan tartó egyeztetések során a kisebbségi érdekérvényesítés hosszú távú és eredményes megalapozását.

* A vajdasági magyar tájékoztatás szinte folyamatosan nehéz helyzetben van. Ön a Magyar Nemzeti Tanács elnökeként hogyan tekint a vajdasági magyar sajtó helyzetére?

— A jelenlegi vajdasági magyar regionális és helyi média jövőjét, biztonságát egy egységes magyar médiahálózat kialakításában látom. Ennek első lépése a Vajdasági Magyar Médiaház létrehozása, valamint a Vajdaságban már működő magyar nyelvű, közszolgálati tartalmat gyártó szerkesztőségek hálózatának megalakulása. Ennek a folyamatnak fontos része az állandósuló műsorcsere, továbbá a szórvány- és a tömbmagyarság közötti tartós médiakapcsolat. A kistérségek eseményeinek, terveinek, gondjainak a média által való felkarolása az a kapcsolat, amely összeköti a vajdasági magyar közösséget, fenntartva a tudatot, hogy magyarok Vajdaság-szerte élnek, minden erejüket összeszedve küzdenek, dolgoznak, alkotnak és szórakoznak. Azt is tapasztalhatjuk, hogy az internet és a mobiltelefon egyik napról a másikra megváltoztatta a médiafogyasztási szokásainkat. A változások kivétel nélkül mindenkit érintenek, de a legmélyrehatóbb átalakulások az elektronikus sajtó terén tapasztalhatóak. A Magyar Nemzeti Tanács szempontjából ebben az új helyzetben — az eddigi stratégiai elképzelésekkel összhangban — továbbra is meghatározó szerephez jut napilapunk, a Magyar Szó és hetilapunk, a Hét Nap is. Mindez — akárcsak korábban — a magyar kormány és Magyarország támogatása, segítsége nélkül nem valósulhat meg. Szerencsére ebben minden érintett fél egyetért, ezt pedig a vajdasági magyar médiában dolgozóknak a közösségük iránti elkötelezettsége, minőségi munkája és annak közösségünk általi anyagi, valamint erkölcsi megbecsülése még inkább megerősítheti.

A nyitókép Szabó Attila felvétele

Kattintson az alábbi fotóra és tekintse meg a szerző adatlapját is:
Talpai Lóránt