
Sokunkban kialakult egy kép arról, hogy milyen is egy gyümölcslé, viszont kevesen tapasztaltuk meg közvetlenül, valójában hogyan is fest egy termésből frissen sajtolt ivólé. Elmondom, még a színe is más, nem olyan élénk, mint amilyennek a boltok polcairól ránk mosolygó üvegeken látjuk.
A zentai Hangya Zoltán adalékok hozzáadása nélkül készít gyümölcsleveket az otthonában. A főállású biológiatanár immár három éve foglalkozik ezzel a tevékenységgel, mely által egyre nagyobb körben szerez (el)ismertséget.
* Miért kezdett ivólevekkel foglalkozni?
— Vidékünkön ez részben adja magát. A gyümölcsöket a nagyvállalatok is képesek feldolgozni, az évek során azonban kialakult nálam egy rossz szokás, hogy amikor egy közértben járok, megnézem ezeknek a készítményeknek a csomagolásán az összetételüket. Ezt az átlagvásárló nemigen szokta megtenni, de elmondhatom, hogy gyakran lepődöm meg azon, hogy pontosan miből is állnak ezek a „gyümölcslevek”. Amit meggyléként határoznak meg, az az említett termésből csupán 6 százaléknyit tartalmaz, a többi 94 százalék vagy almalé, vagy maláta meg mindenféle E-szám. Az én termékeimben semmilyen mesterséges anyag nincsen, tehát tartósítószer- és cukormentesek, valamint a legfontosabb, hogy teljes egészében abból a bizonyos gyümölcsből állnak, amely a címkén olvasható/látható.
* Milyen eljárással készülnek a levek?
— Az almát, körtét ledaráljuk, és egy hirésen keresztül kisajtoljuk. Az eszköz működési elvének megértéséhez képzeljünk el egy gumilabdát, mely egy hordóban szélesedik. A ledarált termés a hordó és a gumilabda közé kerül. A labda tágulni kezd, ennek következtében a hordó falán levő apró lyukakon a lé kicsorog. Ennél kímélőbb módon nem is lehet hozzájutni a növény levéhez. Aztán ezt szűrjük, majd pasztörizáljuk. A pasztörizáció során a levet nem hevítjük, hanem fokozatosan melegítjük. Az edényt, melyben ez a folyamat végbemegy, duplikátornak nevezzük, tehát kétfalú, és olajjal van kitöltve. A melegítés ezért egyenletes, és csupán 80-90-100 fokot ad le. Mi a 75-80 fokot célozzuk meg, és ott tartjuk 20 percen át, aminek eredményeként a gombákat és a baktériumokat mind elpusztítjuk. A kezelt levet egy töltőberendezésbe szivattyúzzuk át, és forró üvegekbe adagoljuk, majd koronazárral lecsukjuk, aztán pedig hagyjuk kihűlni. Ez tartósító hatású, tehát az elölt csírák nem képesek tovább szaporodni, így a lé minősége és eltarthatósága is megmarad. Hozzá kell tennem, hogy az üvegeket a kedves vásárlóink mintegy 80 százaléka visszahozza, melyeket mi újramosunk és csírátlanítunk.
* Az imént egy meggyből készült ivólével koccintottunk, mely mikor is készült?
— Három éve, hogy elkezdtem ezekkel a gyümölcslevekkel foglalkozni. Legelőször meggylét készítettem, és kisebb üvegekbe töltve félretettem mintegy tizenöt darabot. Félévente szoktam felbontani egy üveggel, hogy ellenőrizzem, változott-e a minősége, vagy sem. Amit az imént fogyasztottunk el, véleményem szerint még mindig finom volt. Maga nem így gondolja?
* Kétségkívül finom. Elmondaná, hogy milyen pozitív hatásokkal jár a 100 százalékos gyümölcslevek fogyasztása?
— A piacokon szoktam árulni a portékámat, és az üvegeken levő címkék elég tarkák, így gyakran teszik fel az érdeklődők a kérdést, hogy melyik finom. Ekkor azt válaszolom, hogy ezek finomak, amazok pedig jók — végigpásztázva a gyümölcsleveken. A szeder és különösen a fekete berkenye van rendkívül jó hatással az egészségre, hiszen megannyi antioxidánst és vitamint tartalmaz, melyet a feldolgozás során igyekszünk kímélő módon kezelni. Ezek gyógyhatású növények. Ebből persze ne azt a következtetést vonjuk le, hogy az alma és a körte nem tartalmaz hasznos anyagokat. Az utóbbiak ízletesebbek, míg az előbbiek egy kissé fanyar, kesernyés ízűek. Érdekes, hogy vannak kisgyermekek, akik éppen ezeket kedvelik.
Elérhetőség:
Mail: organika.bios@gmail.com
Honlap: https://organikabios.wixsite.com/juice