A magyarkanizsai Bernát László, a Nektár Méhészegyesület elnöke harminc éve méhészkedik, jelenleg 113 méhcsaláddal foglalkozik. Elmondása szerint a méhészek nem zárnak felhőtlen évet, a kedvezőtlen árpolitika, valamint az időjárási körülmények ugyanis olyan helyzetet teremtettek, hogy jelenleg nem igazán mutatkozik kereslet a méz iránt. A napraforgóméz ára 1,80 euró, melyből a kizárólag ebből élő méhész nehezen tud kijönni.

Bernát László (balról) és Csubrilo Zoltán

Az öt éve méhészkedő, huszonhat méhcsaládot tartó Csubrilo Zoltán fiatal méhésznek számít. A méhészetet hobbiként kezdte, ma már azonban sokkal több számára, hiszen a napi nyüzsgő munka mellett a méhészetnek köszönhetően megtalálta a szükséges nyugalmat a természetben, valamint családi programnak is tökéletes, hiszen a pörgetésben a család minden tagja részt vesz.

A termelői év a repcével kezdődik, habár már korábban néhány gyümölcsfa virágba borul, ahonnan a méhek virágport gyűjthetnek. Az idén a repce átlagban 17 és 24 kg közötti mézet hozott családonként, ami elfogadhatónak számít. A májusi, hideg és esős idő miatt csak annyi akácméz lett, amennyi a méhek napi fogyasztását fedezte, de ez elmondható a hársról is, viszont a napraforgó a repcéhez hasonló átlagot mutat.

Mindketten Magyarkanizsa községben, általában 15-20 km-es körzetben vándorolnak a méhekkel, távolabb nem szállítják az állományt. A községben minden talajtípus megtalálható, így a méhek meglelik a nektárforrást nyújtó növényeket, az olajrepcét, a vadakácot, a napraforgót és a különféle mezei virágokat. A méhészek évente általában háromszor pörgetnek. Az alma virágzásakor kiváló gyümölcsméz nyerhető, de óriási gondot okoznak a gyümölcstermelők által használt permetszerek.

— Egy almatermelőnél tett látogatásom alkalmával a gazda a virágba borult fákra tekintve megjegyezte, hogy az elmúlt évben is hasonló virágzást tapasztalt, viszont a terméshozam elmaradt a várttól. Ennek oka a beporzás hiánya, mivel a méhészek nem szállítják olyan helyre a méheket, ahol permeteznek. Lehet, hogy egy-két termelővel meg lehet állapodni, hogy virágzáskor ne permetezzen, viszont néhány parcellával odébb már nem biztos, hogy a gazda ilyen megértő — mondta Zoltán, a Nektár Méhészegyesület elnökségi tagja.

Kaptárak a repcemezőn (Csubrilo Zoltán felvétele)

László kifejtette, hogy a permetszerek mellett a nagynyomású permetezőgépek is veszélyesek a méhekre, a nagy nyomás ugyanis lesodorja a méhet a virágról, a rovar a homokba esik, és megfullad. László számtalan méhet így veszített el, amit szóvá tett a gazdának, aki egyáltalán nem volt megértő a méhész iránt. Szerinte a termelőkben tudatosítani kellene, hogy vigyázzanak a méhekre, mert csökken a számuk, és holnapután már nem marad belőlük. Véleményük szerint vissza kellene hozni azokat a növényeket, amelyek a gyomirtók miatt vesztek ki. Olyan előveteményeket kellene használni, amelyek megkötik a földet, megtartják a nedvességet.

Az állam 1000 dinár támogatást ad minden kaptár után abban az esetben, ha a méhész legalább húsz családot tart, emellett tartományi pályázatok is megjelennek, valamint a község is különböző módon segíti a méhészeket. Zoltán szerint az állami pályázatoknál a támogatási formán szükséges lenne olyképp változtatni, hogy a kezdő méhészek is élhessenek a lehetőséggel, például pörgetőre még a pörgetés előtt pályázhassanak, és ne utána, ebben az esetben ugyanis saját eszközökből kell megvásárolniuk. László hozzáfűzte, hogy a községi pályázatokon mindig nyernek, ami nagyon jó, hiszen ők nem szállítják a méheket más községekbe, hanem itt maradnak, és helyben termelnek hasznot.

A napraforgó- és a repceméz ára 1,80 euró, az akácé 3,50 és 3,80 euró között mozog.

— A talpon maradáshoz elengedhetetlen a kínálat bővítése, mely megvalósulhat propolisztinktúra, virágpor és egyéb termékek által is. A közelmúltban apiterápiával kezdtünk foglalkozni, ez a méhek termékeinek és adottságainak gyógyító célú felhasználását takarja. A rendkívül különleges kaptárlevegő légzés által a szervezetbe jut, és ott fejti ki gyógyító hatását, emellett a méhek biorezonanciája is gyógyítja a szervezetet. A módszer három hónapig alkalmazható a legnagyobb hordás, azaz forgalom idején a kaptárban — ismertette László, aki a mézet főleg háztól adja el, hiszen három évtized alatt kialakult a vevőköre.

Zoltánt gyakran látni a magyarkanizsai piacon, amint mézet és mézből készített termékeket árul. A méz iránti kereslet alaposan visszaesett, sokan csak a tél és a vírusszezon közeledtével vásárolják, holott egész évben tanácsos lenne fogyasztani. A fiatal méhész a termékskálát krémmézzel bővítette, melyet gyömbér-, erdeigyümölcs- és fahéjízben kínál. A repce- és a napraforgómézet összekeveri, majd liofilizált (fagyasztással, darálással és szárítással előállított), por formájú, százszázalékos gyümölcsőrleményt ad hozzá.

— A napraforgóméz a leginkább gyógyító hatású, ám az emberek kevésbé vásárolják, mivel állaga rövid időn belül természetes úton kristályossá válik. Tudni kell, hogy az eredeti méz megkristályosodik, ezért ha a méhésztől valaki ilyet vásárol, akkor biztos lehet benne, hogy valódi, méhecske által előállított termékért fizetett. Érdemesebb kristályos mézet fogyasztani, mivel már a szájban felszívódik, a különféle enzimek feloldódnak, és bekerülnek a szervezetbe. A hasznos anyagok teljes egészében megmaradnak, míg a méz gyors lenyelése esetén a gyomorban csak az ásványi anyagok lesznek feldolgozva — magyarázta Zoltán.

A szorgos méhek (Csubrilo Zoltán felvétele)

A további terveiket illetően László elmondta, hogy az állományt a felére csökkentené, és egyéb, méhészettel kapcsolatos dolgokkal is foglalkozna.

— Ha továbbra is ilyen szárazság sújt bennünket, az árak pedig a jelenlegi szinten maradnak, vagy pedig még esnek, akkor nem áll módomban kellőképp kezelni a méheket. Rengeteg a költség, melyet a méhek hosszú távon nem tudnak megtermelni. A méhésznek két-három évre előre kell gondolkodnia. Optimális mennyiségű családot kell tartani, a kicsiben való eladásra nagyobb hangsúlyt helyezni, valamint a termékskálát szélesíteni — mondta.

Zoltán főként a meglévő állomány megtartására összpontosít, de minimális fejlesztésben is gondolkodik. Abban bízik, hogy jövőre is szépen termelnek a méhek, sikerül megvédeni őket a mérgezéstől és a lopástól, a piacon pedig lesz vásárlóerő és kereslet a méz iránt.

Tartalmas beszélgetésünk végén szót ejtettünk a 65 tagot számláló Nektár Méhészegyesületről is, ahol a tíz vagy kevesebb kaptárral dolgozó, kezdő méhészeket azzal segítik, hogy nem kell tagsági díjat fizetniük. Az egyesületben csapatmunkában gondolkodnak, átadják egymásnak a tudásukat, tapasztalataikat. Emellett szakmai utakat szerveznek, és neves szakembereket kérnek fel előadások megtartására. Október 29-én, vasárnap, 9 órától a magyarországi Hegedűs Dénest látják vendégül a városházán, aki a méhészet aktuális kérdéseiről szól a jelenlévőknek.