Az étkezésnél dől el, hogy mit tudunk és mit vagyunk hajlandóak befogadni az élelemből a testünkbe, és ezzel magunkévá tenni, s mi az, amit elutasítunk, kirekesztünk magunkból, egyszóval mi az, ami én vagyok, és amit magamhoz veszek, és mi az, ami nem én vagyok, és amit elutasítok. Nem szerencsés, hogy környezetünk (lehetőségek, ismereteink hiánya, megváltozott életkörülmények, szülők, tanítók stb.) egyre durvábban erőszakolnak ránk és belénk olyan dolgokat, amelyekről legszívesebben lemondanánk, mert nem tartjuk őket az énünkhöz tartozóknak, mégis a körülmények rákényszerítenek bennünket, hogy magunkhoz vegyük azt is, amit legszívesebben nem tennénk, és ezzel mind több nem az énhez tartozó rakodik le belsőkben, főleg a beleinkben.

Hogy mekkora szükségünk van az egészséges bélrendszerre, azt már az ókorban tudták, a kínai, indiai orvosoktól kezdve Hippokratészon keresztül Paracelsusig. Ha a belekben felborul az egyensúly, az egész szervezet megsínyli. A legutóbbi évek kutatásai bizonyították be, hogy emiatt a legkülönbözőbb testi-lelki megbetegedések alakulnak ki. Ma már bizonyos, hogy az agynak szüksége van az egészséges bélrendszer támogatására.

A testünkben valójában háromszor több a baktérium, mint a saját sejtünk, és ezt a rendszert gyűjtőnéven mikrobiomnak hívják: baktériumok, gombák, férgek és vírusok, ezek alkotják a földi élet alapját. Még elgondolkodtatóbb a mikrobiom sokszínűsége a DNS szempontjából. Az emberi gének száma megközelítőleg 20 000, míg a mikrobiomgének száma a 2 milliótól a 20 millióig terjed. Genetikai értelemben így több mint 90%-ban a mikróbák határoznak meg bennünket. Szimbiózisban élünk velük, egymásra vagyunk utalva. A mikrobiom túlnyomórészt baktériumokból áll, együttélésünk kölcsönösen előnyös: mi tápláljuk a mikrobiotákat, ők táplálják sejtjeinket. Az is sokatmondó, hogy az emberek genetikai állománya 99,99%-ban azonos, ám a mikrobiom szempontjából ez személyenként eltérő, olyan változatos, mint az ujjlenyomat. A mikrobiom az általa létrehozott vegyi anyagokkal négyéves korunktól határozza meg, befolyásolja személyiségünket, alakítja ki hangulatunkat, például a szorongásra való hajlamunkat. A bélrendszer folyamatosan kommunikál az aggyal, az úgynevezett pszichobiotikumokkal. Ilyen például a szerotonin, melynek 90-95%-a a belekben termelődik, és kihat az agy egészségére, a minőségi alvásra, de az étvágyra, a hangulatra is. Ha a baktériumok nem termelnek elég szerotonint, depresszió, migrén, akár fülzúgás is felléphet. Az is elképzelhető, hogy az antidepresszánsok egyik nagy csoportja nem az agyban szabályozza a szerotonin anyagcseréjét, hanem a belekben. A másik, belek termelte fontos anyag a GABA (nyugtató hatású aminosav), mely segít a szorongás legyőzésében. Itt termelődik a dopamin, a jutalmazó hormon, melynek szerepe van az örömérzetünkben.

A bélflóra szervezetünk számos élettani funkciójának szabályozásában vesz részt

Az sem meglepő, hogy szervezetünk második legnagyobb idegsejthálózata éppen a bélcsatorna falában található. A bélcsatornában működő idegsejtekben minden, agyban található ingerületátvivő anyag (neurotranszmitter) megtalálható. A kutatások alapján az enterális (bél) idegrendszert második agynak is nevezik, mivel valójában ugyanazokból a sejtekből épül fel, mint a központi idegrendszerünk (CNS). A bélfal idegsejtjei között zajló információcserét, az agyhoz hasonlóan, számtalan anyag végzi: ilyen a depresszióhoz és a hangulatváltozásokhoz kötődő szerotonin (boldogsághormon). A bélidegrendszerünknek, a hangulaton kívül, jelentős hatása van még a különféle betegségek kialakulására is.

A bél—agy tengely valójában olyan, mint egy kétirányú szupersztráda: az agy üzeneteket küld a bélrendszerbe, és a bélrendszer is hatással van az agyi működésre.

Sokáig uralkodott az a nézet, hogy egy-egy tulajdonságunkat 50%-ban a genetika, 50%-ban a környezet szabja meg. Csakhogy a bővülő epigenetikai ismeretek rámutattak arra, hogy egy-egy élethelyzet, reakció, állapot visszahat a génekre, és egész életünkben módosítja őket. Az utóbbi évek felfedezései tovább árnyalják a képet, hiszen mind több tény mutat arra, hogy a testi-lelki működésünket igen nagy mértékben a bél—agy tengely irányítja. A második agyként (bél-agy mikrobiom) nevezett bélrendszerünk állapota meghatározza az érzéseinket, a lelkiállapotunkat, az egészségünket. Gondoljunk csak arra, mekkora hatással vannak a hasunkban, gyomrunkban tapasztalt jó vagy rossz érzelmek az életünkre, de ez fordítva is igaz, mert ha lelkileg nem vagyunk jól, a gyomrunk is jelez: pillangók repkednek a gyomromban, gyomorforgatóan viselkedik, stb. Az utóbbi évek kutatásai igazolták, hogy a bélrendszer egészségi állapota meghatározza az egész életmenetünket, befolyásolhatja a döntéseinket, a problémamegoldó készségünket. Elmondható, hogy mindaz, amit magatartásnak nevezünk, sokban függ attól, hogy „bélügyileg” hogyan állunk: az életmenetünk, a pillanat megélésének képessége, a kitartásunk, a motiváltságunk, az egészségünk szempontjából fontos tényező, hogy milyen a beleink állapota.

A bélfal, a bélnyálkahártya és az ott élő baktériumok gondoskodnak arról, hogy a hasznos anyagok bejuthassanak a szervezetbe, a veszélyesek pedig ne

A bél—agy tengely nem megfelelő működése ma már bizonyítottan olyan neurológiai, immunológiai rendellenességekkel hozható összefüggésbe (az immunrendszer 70%-a belekhez kapcsolódik), mint például a szklerózis multiplex, szorongásos zavarok, depresszió, elhízás, rák, autizmus, allergia, Alzheimer-kór, Parkinson-kór, migrén, krónikus gyulladás. Az elváltozások/betegségek olyankor következnek be, amikor megbomlik a mikrobiom összetétele (diszbiózis), és olyan kórokozók szaporodnak el a belekben, amelyek a bélfal gyulladását okozzák, ezért a bélfal, mely normális esetben határként működik a külvilág és szervezetünk között, sérül, és kialakul az úgynevezett lyukasbél-szindróma. Megnő a nyálkahártya áteresztő képessége, aminek következtében a számunkra fontos biológiailag aktív anyagok nem szívódnak fel, ellenben a méreganyagok igen. A betegség olyankor következik be, amikor megbomlik a bélflóra összetétele, és olyan kórokozók szaporodnak el a belekben, amelyek a bélfal gyulladását okozzák.

Egyre több kutatási eredmény bizonyítja, hogy a mikrobiom egyensúlya az egészségünk megőrzésének fő pillére. Ennek a kulcsa a kiegyensúlyozott, növényi alapanyagokban gazdag, változatos és szélsőségmentes étrendben rejlik. A rostban gazdag alapanyagok választása mellett arra is figyeljünk, hogy többféle rosttípusból fogyasszunk, amely táplálja a bélflórát: együnk prebiotikus rostokat és jó baktériumokat tartalmazó probiotikus élelmiszereket, mert telítenek, méregtelenítenek, segítik az anyagcserét, támogatják a bélflóra egyensúlyát. Végezetül: amit eszel, azzá leszel! — mondta már az ókorban Hippokratész. Ebben hinnünk kell, hiszen az elfogyasztott ételeink alapjaiban kihatnak életünk minőségére.

Rostok és fermentált ételek